A Nemzetközi Világítástchnikai Szótár a fotometriában, a világítástechnikában és a színek gyakorlati alkalmazásában használt kifejezések megnevezésének és meghatározásának gyűjteménye, nemzetközi szabvány.^[1] Angolul International Lighting Vocabulary, franciául Dictionaire International de l'Éclairage, németül Internationales Wörterbuch der Lichttechnik. 1970-ig hivatalos volt az orosz nyelvi változat is: Междунаро́дный светотехни́ческий слова́рь.

Története

A Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság ötödik ülésén döntés született arról, hogy a fotometriában és a világítástechnikában alkalmazott kifejezések és meghatározások céljára önálló munkacsoportot állítanak fel. 1924-től két munkacsoport is dolgozott rajta: Definitions and Notations (meghatározások és jelölések), valamint a Dictionary (a szótár). A hivatalos nyelv kezdetben a francia és az angol volt. 1931-ben a német is belépett a hivatalos nyelvek közé. Ez a háromnyelvű szótár még csupán 39 kifejezést tartalmazott. A szerkesztőbizottság elnöke P. Joye volt, akinek munkájához a három hivatalos nyelvi változat számára egy-egy, a szaknyelvet beszélő munkatárs csatlakozott. A munka eredménye (az első kiadás) két részletben jelent meg, és végleges formáját 1938-ra érte el. Ekkor tartalmazta az olasz és a spanyol nyelvű kifejezéseket is. A világháború miatt a munka megszakadt,és a Szótár szerkesztését csak 1953-ban folytatták. A Szótár első kötete már 530 meghatározást tartalmazott a három hivatalos nyelv mindegyikén, a hozzá szükséges képletekkel együtt. A következő változatot 1957-ban adták ki (második kiadás első kötet), ezt követte az 1970, az 1987, a 2011, majd a 2020 évi változat. A változatokat széleskörűen egyezették a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottsággal, így társult kiadványként (joint publication), majd nemzetközi szabványként jelent meg.^[2] A kiadvány 1939-től kezdve mindét intézmény neve alatt megjelenik. (CIE és IEC). 1957-ben dán, holland, olasz, lengyel, orosz, spanyol és svéd nyelvű változata is létezik. Ez hivatalosan 1959-ben a második kötet formájában vált hozzáférhetővé. Ekkor jelent meg a Szótár különkiadása Colours of Light Signals (fényjelek színezete) címmel. Ezt követte a CIE és az IEC társult kiadványa Streetlighting and Accidentes (Utcák megvilágítása és balesetek) címmel. 1964 körül a címszó-jegyzék már 900 kifejezést tartalmazott, és bekerült a hivatalos nyelvek közé az orosz. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a kifejezés, de a meghatározás is teljes értékű volt a négy hivatalos nyelv mindegyikén. A vonatkozó nyelvi bizottságok tehettek javaslatokat a szócikk címére, vagy az értelmezésre vonatkozóan. Ezzet többnyire a német munkacsoport tartott igényt, főként a művészetben rögzült szóhasználat miatt. A washingtoni ülésszak jóváhagyta a Szótár új kiadását, ezúttal harmadik kiadás név alatt. Az 1987-es változatot negyedik kiadás néven adták ki. A szócikkek száma tovább növekedett, a CIE S017:2011 már 1448 kifejezést tartalmazott. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország önálló nyelvi változatot hozott létre az Összoroszországi Világítási Kutató Intézet gondozásában. ^[3]

Szabványjele CIE S 017:2020, ebben a formájában második kiadásként említik. Tartalmát a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet is nyilvánosságra hozza, magyar szabványként az MSZ 9620 Fénytechnológiai terminológia nevet viseli.

Magyar szabvány

A magyar szabvány megújítás alatt áll. Jelenlegi kiadása az 1990 évi változatot viseli, azzal a megjegyzéssel 2003 évből, hogy ezt hamarosan felváltja a következő változat^{[* 1]}. A szerkesztést végző bizottság több kölönféle intézmény szakértője. ^[4] Szabó András, Moharos András, Vincze Tibor, Gulyás Józesf, Rajkai Ferenc, Klinger György, Sziládi Tivadar, Hermesz Zsolt Sándor, Poppe András, Varga Tibor, Bakos Tibor, Némethné Vidovszky Ágnes, Csarankó János

Témakörök

A bevezető kitér arra, hohgy a szabványnak nemcsak a látható fénnyel kapcsolatos kérdések tisztázása a tárgya, hanem kiterjed minden optikai sugárzásra (tehát infravörös és ibolyántúli sugázásokra is). Rögzíti, hogy a szabvány megyegyezik a Nemzetözi Elektrotechnikai Szótár (IEC 60050-845) és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 80000-7 (Fizikai Mennyiségek és Mértékegységek) "Fény és sugárzás" (hetedik fejezet) tartalmával.

• 1 Célkitűzése, hatálya
• 2 Általános hivatkozások
• 3 Fogalmak és meghatározások
• 21 Elektromágneses sugárzás; mennyiségek és egységek
• 22 Látás; színmegfeleltetés
• 23 Színmérés
• 24 Emisszió, az anyagok optikai tulajdonságai
• 25 Radiometriai, fotometriai és színtani mérések, érzékelők
• 26 A optikai sugárzások egészségügyi (biológiai) hatásai
• 27 Fényforrások
• 28 Elektromos fényforrások és tartozékaik
• 29 A világítás módszetana, nappali világítás
• 30 Fénykeltéshez használatos anyagok és összetevőik
• 31 Fényjelek
• 32 Képfeldolgozás

A Szótár szócikkei a következőképpen épülnek fel:

Azonosító szám

Javasolt kifejezés és szinonimái

Fizikai mennyiség, illetve mértékegység számára javasolt betűjel

meghatározás

Magyarázat és kiegészítés

A fogalom eredete

Az azonosító számjel felépítése három tagból tevődik össze

17 a CIE kiadványai számára, 845 az IEC kiadványai számára

további azonosító, az IEC esetén 60050-845

három számjegyű egyedi azonosító (kisebb számoknál három vezető nullával három számjegyűvé kiegészítve)

Például 17-24-003 (hőmérsékleti sugárzó)

Betűjel és megnevezés, például

17-21-025

hullámhossz

${\displaystyle \lambda }$

Javasolt kifejezés: itt szerepelnek a szinonimák. Az elavult kifejezések esetén verzál szedéssel szerepel, hogy DEPRECATED

Kiegészítések: szűkíthető a kifejezés, a szükséges értelmezési körre, például így:
fényhasznosítás <fényforrásra vonatkozóan>

Nyelvi eltérés, például

colour (UN)

color (US)

Nyelvtani pontosítás, például:

cones, pl (=többesszám)

light, <photometric> noun (=főnév, mert melléknévként egészen mást jelent)

deutan, adj (=adjective, melléknév)^{[* 2]} jelentése: deteranopiás színtévesztő

Számozás és hozzárendelés a CIE és IEC rendszerében

A magyar szabvány a régi azonosítót használja, amely e táblázat első oszlopában szerepel. Az első tétel például:

"845-01-01 (elektromágneses) sugárzás

1. Az energia kibocsátása vagy terjedése elektromágneses hullámok, illetve az azokhoz

rendelhetõ fotonok alakjában.

2. Maguk az elektromágneses hullámok vagy a fotonok."

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

Világítási kislexikon^[1]

Világítástechnika ^[2]

További információk

1. ↑ András, Arató, Borsányi János, Eperjessy Mária, Lantos Tibor, Nagy János, Némethné Vidovzsky Ágnes, Poppe Kornélné, Török Béla. Világítástechnikai kislexikon. Világítástechnikai Társaság, 137. o. (2001. október 1.) 
2. ↑ Világítástechnika. Budapest: Óbudai Egyetem, Kandó Kálmán Elektromérnöki Kar, 243. o. (2010. október 1.)