A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A modem (a modulátor és demodulátor szavakból összevont szó) egy olyan berendezés, ami egy vivőhullám modulációjával a digitális jelet analóg információvá, illetve a másik oldalon ennek demodulációjával újra digitális információvá alakítja. Az eljárás célja, hogy a digitális adatot analóg módon átvihetővé tegye.
A modem egy másik modemmel működik párban, ezek az átviteli közeg két végén vannak. Szigorú értelemben véve a két modem két adatátviteli berendezést köt össze, azonban a másik végberendezés tovább csatlakozhat az internet felé.[1]
Néhány elterjedtebb modem, amik különböző átviteli közegben működnek:[2]
- telefonos modem
- ADSL modem
- kábelmodem
- rádiós modem
- optikai modem
- mikrohullámú és milliméteres hullám modem (lásd 5G)[3]
Alapsávi jelátalakítók
Megjegyzendő, hogy gyakran a szakirodalomban is modemnek nevezik azokat a feladatukra és külső megjelenésükre is nagyon hasonló eszközöket, amelyek nem vivőhullám modulálásával, hanem lényegében jelformálás alkalmazásával képesek vezetéken történő adattovábbításra. Ennek a látszólagos pontatlanságnak az is az oka, hogy valójában a modemek sem az analóg technikában ismert modulációt, hanem annak speciális, digitális moduláló jelre kifejlesztett változatát használják (lásd. billentyűzés (angol: keying)).
Telefonos modem
A telefonos modem a számítógép által használt digitális 1 és 0 jeleket úgy alakítja át hangfrekvenciává, hogy az telefonvonalon továbbítható legyen:
- 1. Akusztikus (csatolású) modemek
- Az akusztikus (csatolású) modemek hang segítségével kommunikáltak a 70-80-as években. Ezek egy másodperc alatt legfeljebb 300 jelet továbbítottak (300 bit/sec). A telefonvonalra a kézibeszélő segítségével lehetett csatlakoztatni és azon keresztül küldte és fogadta az adatokat (hangokat). A készülékekben használt mikrofon és hallgató viszonylag gyengébb minősége és a csatolás minősége miatt a megoldás nem tett lehetővé nagyobb adatátviteli sebességet. Így a kezdetektől igyekeztek inkább galvanikus (közvetlen, fémes csatlakozásra) csatolásra áttérni.
- 2. (galvanikus csatolású) telefonos modemek:
- Szabványos sebességei: 14 kbps, 28,8 kbps, 33,6 kbps és 56 kbps.
ADSL modem
Az ADSL modem szintén telefonvonalon működik, azonban működése más, mint a telefonos modemé, az átvitelre nem hangfrekvenciát használ. Átviteli sebességei jellemzően: 0,5 Mbps, 1 Mbps, 2 Mbps, 4 Mbps, 8 Mbps stb.
Kábelmodem
A kábelmodem átviteli közege a zártláncú, helyi műsorszórásra használt kábelhálózat. Sebessége nagyjából megegyezik az ADSL modemével.
Rádiós modem
A rádiós modemek az adatokat mikrohullámú rádiós vonalakon továbbítják. Átviteli sebességük jellemzően 512 kbps, azonban a profi mikrohullámú modem átviteli sebessége eléri a millió bit per másodperces értéket.
Optikai modem
Optikai modemek az adatokat optikai szálakon továbbítják. Az optikai szálakat optikai kábelekbe fogják össze. A földrészek közötti adatátviteli kapcsolatoknál optikai modemeket használnak a tenger alatti optikai kábeleken az adattovábbításra. Az optikai modemek átviteli sebessége bit per másodperc nagyságrendű.
Mikrohullámú modem
A mikrohullámú modemek hasonlóan működnek, mint a rádiós modemek, de a profi mikrohullámú modemek átviteli sebessége eléri a millió bit per másodperces értéket.
Jegyzetek
- ↑ Abu85: Az AMD-vel fog össze a Qualcomm az LTE modemes mobil PC-k piacán (magyar nyelven). PROHARDVER!, 2017. december 6. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ Modem - Netpédia (magyar nyelven). netpedia.hu. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
- ↑ Hogyan működik az 5G? - IThon.hu | Techben otthon vagyunk! (magyar nyelven), 2020. június 8. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Épületirányító rendszer
Útválasztás
Útválasztó
Ütközési tartomány
100Base-FX
100Base-T4
100Base-TX
Arcnet hálózatok
ARPANET
Avaya
Az adatáteresztő képesség mérése
C3 Kulturális és Kommunikációs Központ
CAN-busz
ChatFlow
Cheeger-állandó
Cisco IOS
Common Object Request Broker Architecture
Csomagtovábbítás
Csomag (informatika)
Dataizmus
Dinamikus DNS
Ethernet
Fordított proxy
Forgalomgeneráló modell
Gazdagép
Gyűrűs kocka
Gyors Ethernet
Hálózati címfordítás
Hálózati híd
Hálózati szegmens
Helyi hálózat
Hub (hálózat)
IEEE 802
Intranet
Iperf
Kábelmodem
Kliens
Kvantumhálózat
Localhost
LogMeIn Hamachi
MAC-cím
Magánhálózat
Manchesteri kódolás
Megjelenítési réteg
Modem
Munkamenet
Nagy kiterjedésű hálózat
OSI-modell
Pleziokron digitális hierarchia
Porttovábbítás
Repeater
Squid
Switch (informatika)
System Fault Tolerant
Számítógép-hálózat
Számítógépfürt
Szórási tartomány
Személyi hálózat
Szerver
Szinkron digitális hierarchia
Tűzfal (számítástechnika)
Time to Live
Token-Ring
Tokenbusz
Token busz
Unicast
UTP
Válogatás nélküli üzemmód
Városi hálózat
Varnish
Virtuális helyi hálózat
Virtuális magánhálózat
Windows Internet Name Service
X.25
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.