A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk szaklektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2006 márciusából) |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A moduláció különféle eljárások csoportja, melyek biztosítják, hogy egy tipikusan szinuszos jel - a vivő - képes legyen információ hordozására. A szinuszos jel három fő paraméterét, az amplitúdóját, a fázisát vagy a frekvenciáját módosíthatja a modulációs eljárás, azért, hogy a vivő információt hordozhasson. Néhány ok, ami miatt szükséges a közvetítő közegen való átküldést megelőző moduláció:
- több felhasználó közötti megosztás (többszörös hozzáférés)
- az átviendő jel és a közvetítő közeg fizikai jellemzőinek összeegyeztetése
A berendezés, amely végrehajtja a modulációt: modulátor; és a berendezés, ami a visszaállításhoz szükséges inverz műveletet hajtja végre: demodulátor. A mindkét művelet végrehajtására képes eszköz (a két kifejezés összevonásából): modem.
Digitális moduláció esetében az átvitelre kerülő jel lehetséges változásait egy speciális (modulációs) ábécé határozza meg, és minden bejövő, továbbítandó információ része lesz a ténylegesen továbbított jelzésnek (szimbólumnak).
Az analóg moduláció esetén a vivőjel változása folyamatos, és a vivőjel valamilyen jellemzőjének (lásd később) folyamatos megváltoztatásával történik az információ(k) továbbítása.
Általában a modulációval szemben a következő követelményeket támasztják:
- egyszerűség (kis veszteség, kis szóródás), a jel elektromágneses hullámként való továbbítása
- multiplexálhatóság, egy adott átviteli közegen keresztül több jelfolyam is átvihető legyen egy időben
- a vevő oldalon könnyen kezelhető legyen
A vivőjel általában nagyfrekvenciájú elektromágneses hullám.
Analóg modulációs technikák
- szögmoduláció
- fázismoduláció (PM)
- frekvenciamoduláció (FM)
- amplitúdómoduláció (AM)
- egy oldalsávos moduláció (SSB, vagy SSB-AM), módosított változata az egy oldalsávos, elnyomott vivőjű moduláció (SSB-SC)
- Vestigial-oldalsávos moduláció (VSB, vagy VSB-AM)
- szigma-delta moduláció (∑Δ)
Digitális modulációs technikák
Bármilyen módon történik a digitális moduláció, minden esetben szükséges véges számú, egymástól különböző, digitális adatnak megfelelő jel.
- A fáziseltolás-billentyűzés (phase-shift keying) véges számú fázist használ.
- A frekvenciaeltolás-billentyűzés (FSK, frequency-Shift Keying) véges számú frekvenciát használ.
- Az amplitúdóeltolás-billentyűzés (ASK, Amplitude-Shift Keying) véges számú amplitúdót használ, és nagyon hasonlít az impulzuskód-modulációhoz.
Minden fázishoz, frekvenciához vagy amplitúdóhoz egy egyedi bináris bitmintát rendelnek. Általában minden fázis, frekvencia vagy amplitúdó azonos számú bitet reprezentál. Adott számú bit egy szimbólumot alkot.
A modulátor az átvinni kívánt adaton a következő lépéseket hajtja végre:
- elfogadja a bejövő digitális adatot;
- a kapott adatokat- opcionálisan – kibővíti egyéb adatokkal (hibajavító kód);
- az adatokat szimbólumokba csoportosítja;
- a szimbólumnak megfelelően beállítja vagy megváltoztatja a fázist, frekvenciát vagy amplitúdót;
- a modulált jelet elküldi további feldolgozásra - például szűrés, csatorna-kódolás - mielőtt a tényleges jelátvitel megtörténne, majd a jelet az adott átviteli közegen keresztül továbbítja.
A vevő oldalon a demodulátor
- visszaállítja a szűrés, csatorna-kódolás által esetleg megváltoztatott jelet;
- meghatározza a jel fázisát, frekvenciáját vagy amplitúdóját;
- a fázis, frekvencia vagy amplitúdó alapján egy táblázatból kiválasztja a megfelelő szimbólumot;
- a szimbólumot egyedi, különálló bitekre fordítja;
- a bitfolyamot továbbítja későbbi feldolgozásra (például az esetleges hibajavító kód(ok) eltávolítása).
A fentiek miatt a digitális kommunikációs rendszereknél a modulátor és a demodulátor tervezése egyszerre történik. A digitális modulációs sémák esetében alapvető fontosságú, hogy az adó-vevő pár tudja, hogy az adatok hogyan vannak kódolva, és milyen jellemző reprezentálja azokat az adott rendszerben, illetve az adó-vevő pároknak az egymásnak megfelelő inverz műveleteket kell tudniuk végrehajtani.
A legfontosabb modulációs osztályok a következők:
- fáziseltolás-billentyűzés (PSK);
- bináris fázisbillentyűzés (BPSK)
- kvadratúra fázisbillentyűzés (QPSK)
- frekvenciaeltolás-billentyűzés (FSK) és hangfrekvenciaeltolás-billentyűzés (AFSK – Audio Frequence-Shift Keying);
- minimumeltolás-billentyűzés (MSK – Minimum Shift Keying);
- Gauss minimumeltolás-billentyűzés (GMSK – Gaussian Minimum Shift Keying);
- nagyon minimális eltolás-billentyűzés (VMSK – Very Minimum Shift Keying);
- amplitúdóeltolás-billentyűzés (ASK) és ennek legismertebb formája a be-ki billentyűzés (OOK – On-Off Keying);
- kvadratúra-amplitúdómoduláció (QAM), a PSK és az ASK kombinációja;
- folyamatos fázismoduláció (CPM);
- Trellis-kódolású moduláció (TCM), mely Trellis-moduláció néven ismert.
Az MSK és a GMSK valójában egy speciális esete a folyamatos fázismodulációnak (CPM).
Gyakran hivatkoznak – hibásan – az ortogonális frekvencia-osztásos multiplexálásra (OFDM), mint modulációs sémára, mely előnyösen használható a digitális technikában. Az eljárás mint diszkrét többhangos moduláció (DMT) ismert. Ha az OFDM egy csatornakódolás-technikával együtt lép fel, akkor az nem más, mint a kódolt ortogonális frekvencia-osztásos multiplexálás (COFDM). Az OFDM viszont szigorúan egy csatorna-hozzáférési mód és nem egy modulációs séma.
Impulzusmoduláció
Az impulzusmoduláció a digitális és analóg technikák hibrid megoldása.
- Impulzuskód-moduláció (PCM – Pulse-Code Modulation))
- Impulzusszélesség-moduláció (PWM – Pulse-Width Modulation)
- Impulzusamplitúdó-moduláció (PAM – Pulse-Amplitude Modulation)
- Impulzuspozíció-moduláció (PPM – Pulse-Position Modulation)
- Impulzussűrűség-moduláció (PDM Pulse-Density Modulation)
Különleges technikák
- A Morzekód rádión keresztüli átvitelére használják az úgynevezett folytonos vivő (CW) csatornán egy ki-be billentyűzési módot.
- Adaptív moduláció
- Wavelet-moduláció
Kapcsolódó szócikkek
- Rádióadás-típusok
- Kommunikációs csatorna
- Csatorna-hozzáférési módok
- Csatornakódolás
- Vonali kódok
- Távközlés
- Modem
- RF modulátor
- Kodek
Egyéb, angol nyelvű információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.