Miskolc tömegközlekedése
Az MVK Zrt. 2006-ban bevezetett logója
Adatok
Ország	Magyarország
Város	Miskolc
Működés kezdete	1897
Járműfajta	autóbusz, villamos
Járművek száma	201
Nyomtávolság	1435 mm
Üzemeltetés
Üzemeltető	Miskolc Városi Közlekedési Zrt.
Dolgozók száma	804 fő (2015-ös adat)[2]
Napi forgalom	380 000 fő [3]
Éves forgalom	84 680 000 fő [4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc tömegközlekedése témájú médiaállományokat.

Miskolc tömegközlekedéséről a Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.; korábban MVK Rt., 1994 előtt Miskolci Közlekedési Vállalat, MKV) gondoskodik, amely – több más város közlekedési szolgáltatójával ellentétben – nem osztozik a Volánbusz Zrt-vel a város közlekedésében, hanem egymaga látja el Miskolc és a közeli Felsőzsolca tömegközlekedését, míg a Volánbusz Zrt. kizárólag a helyközi közlekedésért felelős (leszámítva Felsőzsolca átmenő forgalmát, illetve két helyijáratot, amelyek a Búza tér és a Vasgyár, illetve a Búza tér és Lillafüred között közlekednek). Miskolcon összesen 3 villamosjárat és 43 autóbuszjárat van^[5]. A város járműparkja buszokból és villamosokból áll. A közlekedési vállalat járműparkját az elmúlt években jelentősen korszerűsítették: 2013–14-ben 31 Škoda 26T villamos váltotta le a teljes korábbi állományt, valamint 2016-ban 40 szóló és 35 csuklós kivitelű MAN Lion's City CNG autóbusz állt szolgálatba. A járműállomány részét képezi 6 db Iveco Feniksbus FBI midibusz, továbbá 10 db szóló BYD K9UD elektromos busz.

Miskolcon a tömegközlekedés nagy múltra tekint vissza. A villamosközlekedés 1897-ben indult meg, a menetrend szerinti buszjáratok pedig először 1903-ban indultak (az országban elsőként). Ma Miskolc egyike annak a hat magyar városnak, amelyeknek saját közlekedési vállalata van. A városnak két személyforgalmú vasútállomása van (Tiszai, Gömöri), korábban pedig egy repülőtér is megtalálható volt, habár a közösségi közlekedésben régóta nem volt szerepe. Miskolc és Lillafüred között kisvasút közlekedik, és 2015-ben megnyílt a lillafüredi libegő, ezek elsősorban turisztikai szempontból jelentősek. A közösségi közlekedéshez tartozik még a 2023 nyarán indult elektromos roller, melyet a TIER szolgáltat. A 2010-es években közösségi kerékpárbérlő rendszer bevezetését is tervezték, azonban a MiBike nevű projekt végül nem valósult meg.

Miskolc közösségi közlekedésének története

A 19. században merült fel az igény arra, hogy Miskolc tömegközlekedési járművekkel rendelkezzen. Ehhez több tényező is hozzájárult: a város lakossága ekkor már harmincezer főnél is nagyobb volt; a vasút 1859-ben elérte Miskolcot, de a pályaudvar a várostól messze (2,2 km) épült fel, ezenkívül megépült a diósgyőri vasgyár (1868), és Tapolcát is egyre többen látogatták. Az 1860-as években felmerült, hogy a Vasgyár és a pályaudvar között kiépülő vasútvonalat a föld alá kellene megépíteni. Ezt anyagiak hiányában elvetették, de ha megvalósul, az ország első földalattija lehetett volna.^[6]

1862-től omnibuszok közlekedtek a városban (a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr, majd a belváros és Tapolca között), a bérkocsisokkal osztozva a forgalmon. Egy 1871-ből fennmaradt rendelet, amely a bérkocsisokat kötelezi kocsijuk karbantartására, elárulja, hogy 36 bérkocsi járta a várost ebben az időben.^[6]

A villamosközlekedés beindításával 1895-ben kezdtek foglalkozni, dr. Csáthy Szabó István vezetésével. Az első, nagyszabású tervek szerint a villamos Miskolc és Diósgyőr teljes hosszán végighaladt volna, a Tiszai pályaudvartól, amely akkor még a város határain kívülre esett, egészen Lillafüredig. Végül a tervezett 20 kilométer helyett a minisztérium csak egy 7 kilométeres szakaszra adta meg az engedélyt.^[6]

Az első villamos 1897. július 10-én indult el, amely a Tiszai pályaudvartól a Verestemplomig közlekedett, és a két végállomást is beleszámítva nyolc helyen állt meg. Az első napon 7615 ember vette igénybe a villamost, amivel megfelelt a várakozásnak. A vonalat a Miskolci Villamossági Rt. (MVV Rt.) üzemeltette. (Az áramátalakító állomás a jelenlegi Selyemréti strand mellett volt, a strand a trafók hűtésére felhasznált víz „hulladékhőjét” hasznosította. Innen ered a régi elnevezése: villanytelepi strand.) A sikeren felbuzdulva az első vonalra merőlegesen újabb villamosvonal is épült, ez a Búza tér és a Népkert között közlekedett, az alacsony utasszám miatt azonban az MVV Rt. már négy hónap múlva kérte a várostól a vonal megszüntetését. Ennek ellenére a vonalat 1910-ben egészen Hejőcsabáig meghosszabbították, és csak 1960-ban szüntették meg, miután a forgalmat egy vágányon kiszolgálni már nem tudta.^[6]

A villamosokhoz az elektromos energiát a Miskolci Villamossági Rt. szolgáltatta, ugyanaz a cég, amely a város közvilágításának is. Ez a két funkció egészen 1947-ig egybefonódott, ami nem járt mindig előnnyel. Az 1920-as években a társaság ugyanis kilátásba helyezte az áramdíj emelését, ezzel zsarolva a várost sikerült megakadályoznia, hogy beinduljon a számára konkurenciát jelentő autóbuszközlekedés.^[6]

1903. június 8-án Bene Gyuláné menetrend szerinti buszjáratot indított a miskolci és a diósgyőri városháza között, a villamos népszerűségével azonban nem versenyezhetett, és a járat hamar meg is szűnt. Jelentősége csak annyiban volt, hogy ez volt az ország első menetrend szerinti autóbuszjárata.^[6] A következő kísérlet Bán és társa nevéhez fűződik, akik a Városház térről Hámorba, illetve Tapolcára indítottak buszjáratot 1910-ben, de ez is rövid ideig működött. 1926–29 között az MVRT üzemeltetett buszjáratot a mindszenti templom és Tapolca, valamint a diósgyőri református templom és Lillafüred között, 1931-ben pedig a MAVART indított Tiszai pályaudvar–Lillafüred járatot,^[7] de a buszközlekedés csak a II. világháború után terjedt el.

Időközben a Vasgyár munkásai részéről egyre erősebben jelentkezett az igény, hogy a villamosvonalat hosszabbítsák meg a gyárig. Több éves huzavona után a Vasgyár és az állam támogatásával megépült a villamosvonal a Verestemplom és Diósgyőr között. Üzemeltetésére 1905. december 16-án megalakult a Miskolc-Diósgyőri Helyiérdekű Vasút Rt. (MDHV). Mivel Diósgyőr ebben az időben Miskolctól független település volt, a kormány csak helyiérdekű vasútként engedélyezte a társaság működését. Felmerült, hogy a két vonal egyesítésével meg lehetne oldani, hogy a Tiszai pályaudvartól Diósgyőrig átszállás nélkül el lehessen jutni. Ez az MVV Rt.-nek eleinte nem tetszett, mert konkurenciát látott az MDV Rt.-ben, az MDV Rt. azonban – szakmai tapasztalatok híján – lemondott a vonal üzemeltetéséről az MVV Rt. javára. 1906.január 22-étől közvetlen járat közlekedik a Tiszai pályaudvar és Diósgyőr között. 1909-ben a közlekedés irányítását átvette a budapesti székhelyű Részvénytársaság Villamos és Közúti Vasutak Számára (RVKVSz). Ez a cég építette ki kétvágányúra a diósgyőri villamosvonalat, egyelőre csak a Tiszai pályaudvar és a Városház tér között.^[6]

A megnövekedő forgalom miatt a járatok zsúfolttá váltak. Az MVV emiatt 1908-ban ideiglenesen megszüntette a forgalmat a népkerti vonalon, és a járatokat a fővonalra irányította át. 1910-ben a diósgyőri vonalon módosítottak, ugyanebben az évben a gőzmotoros villamosközlekedés megszűnt, és új, Ganz gyártmányú villamos kocsikat helyeztek forgalomba. 1910-ben a népkerti vonalat meghosszabbították az akkor még független, de Miskolccal szoros kapcsolatban álló községig, Hejőcsabáig. 1926-tól és 1928-tól autóbuszok jártak Miskolctapolcára és Lillafüredre.^[6]

A háborúk hozta gazdasági fellendülés a forgalomra eleinte kedvezően hatott, a további terjeszkedésre azonban kedvezőtlenül. A második világháborúban ráadásul a villamosvonalak meg is rongálódtak. 1942-ben az alkatrészhiány miatt megszűnt az autóbuszközlekedés.^[6]

1945-ben Miskolcot, Diósgyőrt és Hejőcsabát egyesítették, létrejött Nagy-Miskolc. Ez nem utolsósorban a tömegközlekedésnek volt köszönhető, amely már a hivatalos egyesítés előtt évtizedekkel egybekapcsolta Miskolcot a környező településekkel. Figyelemre méltó, hogy elsőként a villamosvonalak által összekötött három település egyesült. Lillafüred és Tapolca, melyeket buszközlekedés fűzött a városhoz, öt évvel később váltak Miskolc részévé.^[6]

A háború után 1948. november 17-én indult meg újra a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés a Martin-telep és a Ságvári-telep között. Az autóbusz-közlekedés további megszervezésére 1949 áprilisában megalakult a Miskolci Gépkocsiközlekedési Vállalat. 1951-ben már öt autóbuszjárat közlekedett. 1954-ben a Gépkocsiközlekedési Vállalatot összevonták a Miskolci Villamosvasút Közösségi Vállalattal, így megalakult az MKV, amely 1994-ig viselte ezt a nevet, amikor is átnevezték Miskolc Városi Közlekedési Rt.-re.^[6] Egy 1956-ban kiadott útikönyv egy villamosvonalat és kilenc, 1-től 9-ig számozott autóbuszvonalat említ, közülük az első hétnek az útvonala igen hasonló volt a maihoz (a 8-as és 9-es busz a 7-eshez hasonlóan elhagyta a várost, és Szirmabesenyőre, illetve Kistokajra is kiment).^[8]

Elektromos autóbusz tesztjárat Miskolcon

1951-ben történt az utolsó villamoshálózat-fejlesztés, ekkor épült egy egyvágányos szárnyvonal a diósgyőri stadion mellől a Nehézszerszámgépgyárig, ez lett a 4-es villamos. A mindössze egy köztes megállót tartalmazó vonal 1974-ben szűnt meg.^[6]

Miskolc lakosságszáma a nyolcvanas években tetőzött, az ország második legnagyobb városaként és legjelentősebb nehézipari területének központjaként több mint 200 000 lakosa volt. A közlekedési vállalat is ekkor érte el maximális teljesítményét: 1988-ban 274 busza és 44 villamosa 198,7 millió utast szállított.^[6]

1971-ben bevezették a kalauz nélküli járatokat. A bliccelők természetesen nagy anyagi veszteséget okoztak a cégnek, ezért 1996-ban az MVK Rt. bevezette, hogy járataira a csúcsidőn kívül csak az első ajtónál lehet felszállni, és a jegyet vagy bérletet fel kell mutatni a sofőrnek. 1994-ben megjelentek a város utcáin az Ikarus gyár 400-as családjába tartozó járművek prototípusai, amit 1998–2001 között további buszok vásárlása követett, majd 2001-ben a Rába gyár Premier városi buszával újították a flottát. 2002 tavaszán a város addigi legnagyobb beszerzése gyanánt 68 MAN autóbusz érkezett a városba. 2006-ban jelentek meg az első alacsonypadlós csuklós autóbuszok, a Neoplan Centroliner közel 19 méteres városi kivitelű buszai személyében, majd 2015-ben Európai Uniós forrásból sikeresen zárult a 75 földgáz meghajtású (CNG) buszra kiírt tender, amit a MAN nyert meg a Lion's City típussal.^[9] A buszokból 40 szóló és 35 csuklós kivitelű, Euro 6-os motorral szerelve. A tender tartalmazta a gázkút kiépítését is az MVK telephelyén, ami a megyében az első ilyen jellegű üzemanyagtöltő állomás. A buszok 2016 márciusában álltak forgalomba.

A buszpark fejlesztésével egy időben, 1990-ben jelent meg az első ČKD Tatra KT8D5 típusú csuklós villamos, amit 17 másik követett, használtan vásárolva Kassa, illetve Most városából. Az elöregedő FVV villamosok helyett 2003-ban használt bécsi SGP villamosokkal „modernizálták” a flottát, majd EU pályázati lehetőségek keretében a város a villamosvonal teljes felújítását, nyugat felé meghosszabbítását Felső-Majláthig (1,5 km) és a járműpark cseréjét érte el. A Zöld Nyíl névre keresztelt program keretén belül 31 új, alacsonypadlós villamos is került a városba.^[10] Szintén EU-s támogatásból kezdték tervezni az Avasi Sikló megépítését 2010-ben, de ezt elvetették, és jelenleg a turisztikai célú avasi libegő kiépítése van napirenden.^[11][12]

2006-tól a cég neve MVK Zrt., azaz Miskolc Városi Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság (egy rövid ideig, amíg az új cégforma helyesírása nem tisztázódott, MVK ZRt. formában szerepelt a járműveken). Ekkor kapott új logót a vállalat, amit egészen az önkormányzati holdingba tartó integrálásig, 2019-ig meg is tartott. Jelenleg Miskolc várossal azonos logót használ, mellette MVK felirattal.

2011-ben a város 900 millió forint támogatást kapott az észak–déli villamosvonal tervezésére. Megépítése azóta is napirenden van^[13]

Az MVK foglalkozik buszok és haszonjárművek bérbeadásával is,^[14] többek között az Ikarus 31-es nosztalgiabusz is bérelhető.^[15]

A cég nehéz anyagi helyzete miatt számos kritika éri a szolgáltatás minőségét. A lehetőségekhez képest alkalmanként bővül a járműflotta, 2022-ben megjelentek az elektromos buszok, 2023-ban pedig újra az ezúttal már CNG-hajtású midibuszok. Az üzemanyagköltségek és a saját járművek rossz állapota miatt 2023-ban bérelt buszok is forgalomba álltak.

Zöld Nyíl (miskolci villamosprojekt, 2008–2013)

Bővebben: Zöld Nyíl

A projekt átfogó célja Miskolc város kelet–nyugati közlekedési tengelyében hosszú távon fenntartható, versenyképes, környezetbarát, gyors és biztonságos közösségi közlekedés megteremtése és vonzóvá tétele volt, a modern városkép kialakítása a villamos közlekedés komplex fejlesztésének megvalósításával. A projekt közvetlen célja a szolgáltatás színvonalának növelése volt a meglévő villamospálya korszerűsítésével, hálózatfejlesztéssel a jelenlegi diósgyőri végállomástól Felső-Majláthig, továbbá a villamospark korszerűsítése új villamosok beszerzése révén. A projekt során meghosszabbították az 1-es villamost közel másfél kilométerrel, teljesen felújították a már meglévő síneket, megjelentek a korábban Miskolcon szinte ismeretlen fedett esővárók a villamosmegállókban, és ezekhez kapcsolódóan a magasperonok (melyek egy része, szintén addig szokatlan módon, középperon). Ekkor érkezett 31 db új villamos is, és újult meg a járműtelep, valamint ekkor kezdődött az elektronikus utastájékoztatási rendszer kiépítése. A projekt feltétele volt az 1-es buszcsalád átalakítása, megszüntetése, azonban ez felemás módon ment végbe.

Járműállományi adatok

Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az MVK Zrt. járműállománya

Bővebben: A Miskolc Városi Közlekedési Zrt. járműállománya

Az MVK Zrt. járműállománya autóbuszokból és villamosokból áll. A járművek jellemzően flottaszínt kaptak, amely megegyezik azzal, amit az új villamosok érkezésekor a közönség megszavazott: tiszta fehér alapon zöld lökhárító, a buszoknál elöl-hátul a lámpa vonaláig, valamint a járművek oldalán hullámvonalban végigfutó, helyenként levélzetre emlékeztető mintázatú csík. Az újabb, környezetbarát üzemanyaggal működő járműveken a "TERMÉSZETESEN MISKOLC" felirat is megtalálható.

Korábban a buszok flottaszíne a sötétkék volt, amit az Ikarus 260-280 sorozattal bezárólag ezüst-szürke övvonal feletti színezés egészített ki. A '90-es években a kékes-lila színt egészítették ki citromsárga és zöld elemek; a villamosok fő színe citromsárga, de kiegészítő színként megjelenik a sötétkék és a zöld is. Az ettől eltérő, korábbi piros-fehér színt ma már csak a 209-es pályaszámú Tátra villamos viseli, valamint a nosztalgia bécsi villamos, amely megtartotta bécsi piros-fehér flottaszínét.

A még állományban lévő, 2010 előtti járművek az újrafényezéskor nem kapják meg az új flottaszínt, hanem a régit, azzal a különbséggel, hogy 2020-tól kezdődően már nem kapják meg a zöld csíkot, hanem a teljes busz kék, melyet sárga elemek egészítenek ki.

A 2023-ban bérelt buszok sem kapták meg a flottaszínt, hanem a csuklós MAN-ok a korábbi üzemelési helyükre, Budapestre jellemző világoskékek maradtak, míg a korábban Veszprémben szolgált lila színű példányok átfóliázással tiszta fehérek lettek.

Villamosok

Kép	Típus	Eredeti darabszám	Jelenlegi darabszám	Pályaszámok	Gyártási év	Miskolcon közlekedik	Megjegyzés
Forgalmi járművek
	Škoda 26T	31 db		600–630	2013–2014	2014 óta	Az 1-es és a 2-es vonalon is közlekednek
Nosztalgiajárművek
	ČKD Tatra KT8D5	18 db	3 db	200–217 (még állományban: 202, 203 és 209)	1986–1991	1991–2015	Újonnan, vagy alig használtan vásárolva Kassáról és Most-Lítvinovból. A piros-fehér 210-es és 211-es kocsik kivételével mindegyik megkapta a flottaszínt
	E1	18 db	1 db (nosztalgia)	180–199 (nosztalgia: 185)	1966–1969	2002–2015	Bécsből használtan vásárolva a bengálik kiváltására. 182 – MaVite
	c3	6 db	1 db (nosztalgia)	300–305 (nosztalgia: 300)	1959–1960	2003–2010	Bécsből használtan vásárolva, az E1-es villamosok pótkocsijai voltak
	FVV CSM (bengáli)	56 db	2 db	100–110 130–139 140–174 (nosztalgia: 100, 151) A 100-as a forgalombaállás-kori, a 151-es pedig a selejtezéskori állapotot tükrözi.		1962–2004	A típus háromajtós, ötajtós, és tízajtós altípusai is közlekedtek. A tízajtós 151-esen kívül a 147-es, Szentendrén van kiállítva. 1982-től folyamatosan selejtezték őket, az utolsó 2004-ben került ki a forgalomból. A háromajtós 100-as pályaszámú kocsi is 1989-ig szolgált, majd eredeti állapotát 1997-ben visszaállították. Azóta nosztalgiajárműként szolgál

Egyéb villamosjárművek

• 1 darab korszerűsített M5-ös hóseprő (gyártva 1910-ben). Pár éve felújítva, télen nagy hó esetén szolgálatba áll.
• 1 darab kéttengelyes (acélvázasított) szolgálati villamos (40-es pályaszám). Jelenleg üzemképtelen.

Autóbuszok (jelenlegi állomány)

• 1 darab MAN NL 223-as szólóbusz (2002). 29 ülő és 71 állóhellyel rendelkeznek, alacsonypadlós kivitelűek kihajtható rámpával, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as
• 1 darab MAN SL 223-as szólóbusz (2002). 27 ülő és 73 állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as
• 11 darab MAN SG 263-as csuklósbusz (2002). 39 ülő és 111 állóhellyel rendelkeznek, külső-belső vizuális utastájékoztató berendezéssel felszereltek. Motor: Euro III-as
• 20 darab Neoplan Centroliner N4522-es csuklósbusz (2006). 41 ülő és 97 állóhellyel rendelkeznek, alacsonypadlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro IV-es
• 40 darab MAN Lion’s City A21 CNG szólóbusz (2016). Alacsonypadlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro VI-os
• 35 darab MAN Lion’s City A40 CNG csuklósbusz (2016). Alacsonypadlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és belső hangos utastájékoztatással és légkondicionálóval felszereltek. Motor: Euro VI-os^[9]
• 10 darab BYD K9UBDW szólóbusz (2022): Alacsonypadlós kivitelűek, kihajtható rámpával, külső-belső vizuális és hangos utastájékoztatással, légkondicionálóval felszereltek, USB-s töltővel rendelkeznek. 100%-ban elektromos járművek.
• 6 db Iveco Feniksbus FBI midibusz (2023): CNG üzemanyag hajtású, a hátsó része teljesen alacsonypadlós, kihajtható rámpával.
• 2023 februárjától az MVK néhány buszt is bérel: csuklós dízel MAN Lions City GL NG313 buszokat (színük BKK-kék), egy Neoplan Centroliner N4416 szóló dízelbuszt, és MAN Lion’s City A21 szóló dízelbuszokat (ezek színe liláról fehérre lett átmatricázva). A buszok belső átmatricázásra kerültek, azonban a hangos utastájékoztatás nem működik bennük, ahogy a kijelzők is manuálisan vannak beprogramozva (belül ezek sem működnek).

Utóbbi évek eseményei:

• 2001. december 27-én a HEX-145-ös (145) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Majális parknál (1-es busz). Többet nem állt forgalomba
• 2009. szeptember 3-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a vasúti felüljárón (3-as busz). A buszt felújították, ám 2014-ben újra kigyulladt
• 2010. március 11-én a GTH-776-os (776) Ikarus 435-ös teljesen kiégett a Besenyői úton (8-as busz). Többet nem állt forgalomba
• 2010. november 16-án a HFD-501-es (501) Ikarus 435-ös motortere kigyulladt az Avason (35-ös busz). Megjavítva, de már nem közlekedik
• 2014. december 6-án a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a Hejőcsabai Gyógyszertár megálló előtti lámpánál várakozva (14H busz).^[16] 2015 szeptemberétől ismét közlekedik
• 2021. augusztus 27-én a JUV-096-os (042) Neoplan Centroliner motortere kigyulladt a Petőfi tér megálló előtti kereszteződésnél (20-as busz). Jelenleg nem közlekedik.

Nosztalgiabuszok

• 1 darab Ikarus 31-es nosztalgiabusz (OT 05-78). 1959-es gyártású (2005-ben felújítva), az ország egyetlen veteránvizsgás autóbusza. 25 ülő- és 18 állóhellyel rendelkezik
• 1 darab Ikarus 620-as nosztalgiabusz (LPY-045). 1969-es gyártású (2010-ben felújítva), 22 ülő- és 38 állóhellyel rendelkezik
• 1 darab Ikarus 260-as nosztalgiabusz (AKD-590). Jelenleg üzemképtelen
• 1 darab Ikarus 280-as nosztalgiabusz (AKD-707). Jelenleg üzemképtelen

Különjárati autóbuszok

• 1 darab MAN RH-413-as különjárati busz, melyet az MVK Zrt. ajándékba kapott a gyártótól a nagyszabású MAN buszbeszerzés következtében 2002-ben. (eladásra meghirdetve)

A LÁEV járműállománya

Bővebben: Lillafüredi Állami Erdei Vasút

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút járműállománya tíz mozdonyból, tizenkét nyitott és nyolc zárt kocsiból áll.

A TIER járműállománya

A városban a TIER szolgáltatja az elektromos rollereket, ezekből 330 darab üzemel, melyeket városszerte 180 parkolóponton lehet megtalálni és otthagyni. Ezek a járművek el vannak látva a gázkaron túl két fékkel (első, hátsó), továbbá van rajtuk csengő, és egy indexlámpa. A középső panel felé, amely a sebességet és a töltöttséget mutatja, rögzíthető a telefonunk. A kormányon került elhelyezésre egy fogantyú, amelyre kisebb szatyrokat helyezhet a felhasználó. Egy teljesen töltött roller kb. 40–42 km-t képes megtenni, akkumulátoraik a szakszemélyzet által kivehetőek, tölthetőek, cserélhetőek.

Fontosabb tömegközlekedési csomópontok

A város fontosabb állomásai

Tiszai pályaudvar (Vasútállomás és helyi villamos- és autóbusz-állomás)

A Tiszai pályaudvarról 1897-ben indult meg a villamosközlekedés. Az autóbuszok közül indult már innen az 1-es, 1A, 1B, 1D, 1Gy, 101-es, 8-as, 10-es, 10A, 17-es, 18-as, 21-es, 21T, 23-as, 31-es és 31A járat. Az ötvenes években még az 5-ös autóbusz is innen indult. Először a 10A szűnt meg 1977-ben, másodszor 1D 1988-ban. 2007-ben a 101-es, 17-es, 23-as járatokat szüntették meg. A 8-ast két járatra bontva a Repülőtér–Tiszai között közlekedett. A Tiszai–Húskombinát szakaszon a 18-as járt, amit 2011. június 15-én megszüntettek, s a 2007 előtti állapotot visszaállítva újra a Repülőtér–Húskombinát (Hűtőház) között közlekedtetik a 8-as buszjárat.

Jelenleg az innen induló járatok: 1-es, 1A-s, 2-es villamos, 1-es, 21-es, 30-as, 31-es, valamint a 3-as, 3A-s, 8-as buszjárat, ami csak érinti a pályaudvart.

Búza tér (helyi és helyközi autóbusz-állomás)

A Búza tér 1965 óta üzemelő végállomás, melyet az MVK Zrt. és a Volán-társaságok járatai egyaránt használnak. A megszűnt járatok közül innen indult a 10-es (1965–1977) , a 23-as (1966–1978) , a ZS (2007-ig), a 24B (2002–2006), a 7A (1977–1985), a 102-es (1976–1989), a 101B (1975–1979), a 103-as (1977–1982), a 104-es (1976–1984). A most innen induló buszok a 3-as, 4-es, 7-es, 11-es, 20A-s, 28-as, 43-as, 44-es, 45-ös. A végállomást érinti az 1-es, 3A-s, 20-as, a 24-es, a 32-es és a 101B-s járat. Ezek a járatok nem térnek be a Búza térre, csak érintik. 2012. március 1-jével hétköznapokon kora reggel és késő este, valamint hétvégenként a 2-es helyett a Repülőtérről érkező 20-as látja el a vonalat, oda-vissza irányban a Búza tér betérésével.

Újgyőri főtér (helyi autóbusz-állomás)

Az innen induló járatok: 6-os, 9-es, 16-os, 19-es, 29-es, 39-es, 68-as autóbuszok. Áthaladó járatok: 1-es, 1A-s, 2-es villamos; 1-es, 21-es, 53-as, 54-es, 101B-s autóbuszok.

Repülőtér (helyi autóbusz-állomás)

A Repülőtér végállomás 1955-ben jött létre. Azok a járatok, melyek innen indultak: 8 (1978–), 108 (1979–1980), 10 (1975–1977, 1990–2000) 12 (1955–), 12Gy (1973-ig), 14 (1955–), 14Gy (1973-ig), 18 (1988–2007), 20 (2000–2007), 24 (1970–), 24A (2002–2007), 32 (1977–78), P (1989). 2007. január 1-jétől a 20-as és a 24-es viszonylatot megszüntették, a 24A-t átszámozták 24-esre és így a Búza térig közlekedett. A 24-es helyére a 14H járat került, amely ugyanúgy a Hejő-parkig közlekedett. A 8-as viszonylatot kettéosztották, így az a Tiszai pályaudvarig közlekedett. A Húskombinátot (most Hűtőház) a Tiszairól induló 18-as látta el. 2011. június 15-től a 18-ast megszüntették, a 8-as viszonylatot visszaállították eredeti útvonalára. A 12-es korábbi 2007-es állapotát 2012 márciusában visszaállították, így újra az Egyetemvárosig közlekedik. Hétköznap a kora reggeli és a késő esti órákban, illetve hétvégéken a 2-es és a 12-es járat helyett a 20-as jár. 2018-ban a neve Repülőtér/BOSCH-ra módosult.

A jelenleg innen induló járatok: 3A-s , 8-as, 12-es, 14-es, 20-as, 24-es, 36-os 54-es, 240-es.

Avas kilátó (helyi autóbusz-állomás)

A város legsűrűbben lakott városrészében, az Avason található. A végállomás 1980 óta üzemel. Innen induló autóbuszok, melyek az Avas I., II., és III. ütemét látják el: 30-as, 31-es, 32-es, 34-es, 35-ös, 35G-s, 36-os. Áthaladó járat a 29-es és a 39-es. Az áruházi járatokon csak szóló járművek közlekednek. 2007-ig innen indult a 36-os és 39-es autóbusz is, melyeket a nagy átszervezéssel megszüntettek. 2020. április 6-ig a 38-as is innen indult a Malomszög utca irányába a Hideg soron keresztül. Régebben két ingyenes, áruházakhoz közlekedő, járat is indult innen: a 2022. december 31-ig járó Auchan 2-es és a 2017. január 31-ig működő Tesco Avas autóbusz. Áruházi kérésre mindkettő megszűnt.

Felső-Majláth (helyi villamos- és autóbusz-állomás, kisvasúti megállóhely)

Elődje, a diósgyőri állomás 1978-ban jött létre kis végállomás formájában, ahonnan az 5-ös, a 15-ös, és a 69-es buszok indultak. 2012-ben azonban ezek átkerültek az újonnan létesített felső-majláthi villamosvégállomás területére. A hely kis sétával átszállási lehetőséget biztosít a LÁEV kisvasútra, melynek telephelye is itt található. Végállomási épületként a felújított „Bagolyvár” funkcionál, melyben információs pult, bérletpénztár, váróterem, nyilvános WC, és egy büféhelység is helyet kapott. Ezen kívül itt található a rendészet kerületi központja is.

A jelenleg innen induló járatok: 1-es villamos, 1G-s, 5-ös, 15-ös, 54-es és a ZOO jelzésű autóbuszok. Ezeken kívül a következő járatok érintik: 1-es, 53-as, illetve 2020. szeptember 1-től 2023. október 14-ig az 1B-s, a mai napig járó 2023. október 14-i menetrend váltással ritkított 101B-s járatok és az e változással meghosszabbított 21-es (csak Berekalja irányába) autóbuszok, valamint a Volánbusz bükkszentkereszti, répáshutai és egyes egri járatai.

Centrum/Szinvapark (kiemelendő átszállópont és végállomás)

A 2023. október 14-i menetrend változással csak a 35-ös jelzésű autóbusz végállomásozik. A korábban végállomásozó buszjáratok: a 22-es busz helyét átvette a Repülőtérről induló 12-es és a Búza térről induló 20A-s. Érintett a 44-es is, amit a Búza térig hosszabbítottak meg. A 24-es busz a 2022. december 13-i változással meghosszabbították a Középszer utcáig. Az Auchan 1-es busz áruházi kérésre 2022. december 31-én megszűnt. Ezeken kívül a következő járatok érintik: 1-es, 1A-s (2020. szeptember 1-től), 2-es villamosok, valamint a 3A-s, 12-es, 20-as, 20A-s, 24-es, 28-as, 32-es, 34-es, 36-os, 43-as, 44-es és 45-ös autóbuszok.

Korábbi állomások

Gömöri pályaudvar (volt vasút- és autóbusz-állomás)

Innen indul a 32-es járat Avas kilátó felé, továbbá megáll itt a 8-as járat.

Avas városközpont (volt helyi autóbusz-állomás)

2015. június 14-ig volt végállomás, ma már csak megállóhely, miután az utolsó innen induló járat, a 34-es járat felkerült az Avas kilátó végállomásra. Előtte innen indult egykor a 29-es, 31-es, 31Y, 32-es, 33-as, 33A-s és 37-es járatok indultak. 2023. október 14-től csúcsidőben érinti a megállót a 35-ös is.

Diósgyőr városközpont (volt helyi villamos- és autóbusz-állomás)

2011-ig végállomás volt, ahonnan az 1-es villamos indult, valamint az 5-ös, 15-ös és a 69-es autóbuszok. 2012-től ezeknek a járatoknak az új végállomása a Felső-Majláth, valamint új nevet kapott a volt végállomás, ami már csak megállóhelyként szolgál. Jelenleg érintő járatok: 1-es villamos, 1-es, 1B-s (2020. szeptember 1-től 2023. október 14-ig), 15-ös, 21-es (2023. október 14-től) 53-as, 54-es, 101B jelzésű autóbuszok.

Miskolc tömegközlekedési vonalai és hálózata

Miskolci villamoshálózat

Jelmagyarázat Felső-Majláth (Az 1-es villamos végállomása) Alsó-Majláth /Köln utca/ Bölcs utca Diósgyőr városközpont (A korábbi végállomás) Vince utca Zenta utca LÁEV (a kisvasút állomása) Diósgyőri Gimnázium (az 1A villamos végállomása) Bulgárföld (a megszűnt 4-es villamos elágazása Tatárdomb felé) DVTK Stadion Újgyőri piac MVK Zrt „kis telephely, Negyedik utcai telephely” Vasgyári Evangélikus templom Vasgyár (A 2-es, 0-s és megszűnt 3-as villamos végállomása) Újgyőri főtér Károly utca Gyula utca Balázs Győző tér Thököly utca Szent Anna tér Malomszög utca Városház tér Villanyrendőr Szinvapark Soltész Nagy Kálmán utca Selyemrét Tiszai pályaudvar (1-es és 2-es villamos állomása) Szondi György utca (Az MVK Zrt. telephelye)

Itt a legutóbbi változtatás – 2021. szeptember 1. – utáni állapotok láthatók. A közlekedő vagy megszűnt autóbusz- és villamosjáratokat lásd a Miskolc viszonylattörténete cikkben.

Miskolc Városi Közlekedési Zrt. (MVK Zrt.)

Kötöttpályás közlekedés:

Villamosvonalak:

• 1-es villamos: Tiszai pályaudvar – Felső-Majláth (Éjjel is üzemel)
• 1A-s villamos: Tiszai pályaudvar – Diósgyőri gimnázium (hétköznap csúcsidőben közlekedik)
• 2-es villamos: Tiszai pályaudvar – Vasgyár – Újgyőri főtér (Hétvégén a járat nem közlekedik. A Vasgyár elérése az Újgyőri főtérről induló buszjáratokkal lehetséges. Ez esetben az 1-es villamoson érvényesített menetjegy másik végének érvényesítésével a Vasgyárig (2-es villamos végállomása) lehet utazni)
• Keskeny nyomközű vasútvonalak: Lillafüredi Állami Erdei Vasút (LÁEV)
  • 330-as vonal: (L3-as vonal) Miskolc (Dorottya u.) – Lillafüred – Garadna (Keskeny nyomközű 14 km hosszú vasútvonal)
  • 331-es vonal: (L4-es vonal) Miskolc (Dorottya u.) – Papírgyár – Mahóca (Keskeny nyomközű 16 km hosszú vasútvonal)
  • Libegő:
  • L5-ös vonal: Lillafüred Kalandpark – Jávorhegy

Autóbuszvonalak: