A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Méhes György | |
Élete | |
Születési név | Nagy Elek |
Született | 1916. május 14. Székelyudvarhely |
Elhunyt | 2007. április 10. (90 évesen) Budapest |
Nemzetiség | magyar |
Gyermekei | Nagy Elek |
Pályafutása | |
Írói álneve | Méhes György |
Jellemző műfaj(ok) | ifjúsági irodalom |
Alkotói évei | 1952–2007 |
Első műve | Verőfény (regény, 1952) |
Kitüntetései | Kossuth-díj (2002) |
Irodalmi díjai | Kossuth-díj |
A Wikimédia Commons tartalmaz Méhes György témájú médiaállományokat. |
Nagy Elek, írói álnevén: Méhes György (Székelyudvarhely, 1916. május 14. – Budapest, 2007. április 10.) Kossuth-díjas erdélyi magyar író, újságíró. Fia Nagy Elek vállalkozó, Magyarország egyik leggazdagabb embere. Írói álnevét Méhes György (1746–1809) bölcseleti doktor, református főiskolai tanár és író tiszteletére vette föl.
Életpályája
1917-ben a család Kolozsvárra költözött, az ottani református gimnáziumban érettségizett. Érettségi után a Ferdinánd Tudományegyetemen tanult jogot, de érdeklődése a színház felé fordult. 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjából több hónapot Budapesten töltött. Ezután újságoknál dolgozott, először színkritikái, majd politikai írásai jelentek meg a Pásztortűzben és a Keleti Újságban. Írásaiban szót emelt a vad nacionalizmus ellen, a magyarok és románok békés egymás mellett élését szorgalmazta.
A második világháború után 1948 és 1950 között a Falvak Dolgozó Népe munkatársa, 1950 és 1952 között a Művelődési Útmutató szerkesztője. Pártonkívülisége miatt támadások érték, emiatt meg kellett változtatnia nevét. 1952 után kivonult a hivatalos irodalmi életből, szabadúszóként írt ifjúsági regényeket és meséket. 1956-ban rövid ideig a Napsugár című gyermekújság főszerkesztő-helyettese. Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolya címűt, 1977-ben publikálta, ám különösebb sikert nem ért el vele. A sikert az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című életrajzi regényével érte el.[1]
Munkássága több elismerésben részesült. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét kapta meg; 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartóerejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”. 2005-ben átvehette a Bécsi Európai Akadémia díját.
2007. április 10-én, 91. életévében hunyt el Budapesten.
Fia, Nagy Elek, a BÁV és a Főtaxi tulajdonosa, a Vegyépszer volt tulajdonosa, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) elnöke.[2] A Forbes Magyarország 2022-ben megjelent listáján, 74,7 milliárd forintos vagyonával,[2] a 21. helyen szerepelt, emellett Monaco magyarországi tiszteletbeli konzulja.[3]
Művei
Gyermek- és ifjúsági írásai
- Gyöngyharmat Palkó és más mesék (1954)
- Szikra Ferkó (regény, 1956)
- Gyémántacél (kalandos regény, 1956)
- Virágvarázsló (mesék, 1957)
- Világhíres Miklós (1958)
- Veronka (elbeszélések, 1959)
- Három fiú meg egy lány (regény, 1960)
- Az a bizonyos Vitalit ügy (regény, 1961)
- Utazás Nárittyenbe (vidám mesék, 1962)
- Győzelmes Gábriel (meseregény, 1967)
- A kígyó színű toll (mesék, karcolatok, 1969)[4] (egyes forrásokban: A kígyószemű toll, 1968)[5]
- Ártatlanok bandája (csodálatos történet, 1974)
- A tizenkét éves felnőtt (ifjúsági regény, 1979)
- Egy tucat léggömb (mesék, karcolatok, 1983)
- Murok Matyi kalandjai (mesék, elbeszélések, 1985)
- Hét kedvenc unoka (regény, 1989)
Micsoda társaság-regénysorozat
- Micsoda társaság (1966)
- Tatárok a tengeren (1971)
- Leleplezem a családomat (1972)
- Kilenc vesszőparipa (1976)
- Öcsi naplója (2016)
Regényei
- Verőfény (regény, 1952)
- Kárpátok kincse (regény, 1955)
- Kékruhások (regény, 1962)
- Orsolya (1977)
- Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (önéletrajzi regény, 1982)
- Mindenkinek nehezebb, mint másnak (két kisregény, 1986)
- Kolozsvári milliomosok (1997)
- Szép szerelmek krónikája (Erdélyi Hiradó–Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 2002)
- Bizalmas jelentés egy fiatalemberről (átdolgozott kiadás, Ulpius-ház, Budapest, 2006)
- Emmi (Ulpius-ház, Budapest, 2007)
- Gina (Ulpius-ház, Budapest, 2009)
- Egyetlenem – Medalionok Erzsébetről (Ulpius-ház, Budapest, 2009, ISBN 978-963-254-315-4)
Színpadi munkái
- Négy vidám játék (Asztalos Istvánnal, Méliusz Józseffel, Sütő Andrással közösen, 1959)
- A mester és tanítvány (színjáték, Marosvásárhely, 1966)
- Fele se tréfa (színjáték, Nagyvárad, 1968)
- Noé bárkája (négy színmű, a címadón kívül: Barbár komédia / 33 névtelen levél / Mi férfiak; 1969)
- A járókelő – Ha nincs kilincs (két színjáték, 1970)
- Mozaik (színjáték, 1970)
- A zsebrevágott osztály (gyermekszíndarabok, Csíkszereda, 1970)
- Heten, mint a gonoszok (színjáték, Budapest, 1972)
- Duplakanyar (színművek: a címadón kívül: A nagyenyedi két fűzfa / A peleskei nótárius / Heten, mint a gonoszok; 1976)
- Felebarátaink (színpadi riport öt képben, 1977)
- Szép piros alma (vígjáték egy felvonásban, 1977)
- Istentelen Ábrahám (vígjáték egy felvonásban, 1979)
- Az nem igaz, hogy ez igaz (négy színjáték, a címadón kívül: Drága gyermekeim / Egy roppant kényes ügy / Kir Januli; 1984)
- Jerikó (Színház, Budapest, 1983)
Jegyzetek
- ↑ "1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára mint igényes memoárirodalomra már felfigyelt a közönség."
- ↑ a b #21 – Nagy Elek. forbes.hu. . (Hozzáférés: 2022. május 2.)
- ↑ A monacói tiszteletbeli konzul fogadása, Diplomata Klub
- ↑ Romániai magyar könyvkiadás 1960-1986 Méhes György. Erdélyi Magyar Adatbank. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
- ↑ Méhes György. Kriterion Könyvkiadó. (Hozzáférés: 2018. január 26.)
Források
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
- https://web.archive.org/web/20070220140428/http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kj/0/30485/1
- http://www.hirtv.hu/kultura/?article_hid=148402
- Orbán János Dénes: Bizalmas jelentés egy életműről. Méhes György-monográfia, bibliográfia: Kuszálik Péter, Erdélyi Híradó, Kolozsvár, 2001
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.