A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Kovács Győző | |
Kovács Győző ismeretterjesztő előadása közben (2011) | |
Született |
1933. február 27. Szekszárd |
Elhunyt |
2012. december 18. (79 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus |
Iskolái | Budapesti Műszaki Egyetem (–1957) |
Kitüntetései | Hevesi Endre-díj (2011) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kovács Győző (Szekszárd, 1933. február 27. – Budapest, 2012. december 18.) magyar villamosmérnök, számítástechnikus, informatikus, az informatikai kultúra jeles terjesztője.
Élete
1950-ben érettségizett szülővárosában. Származása miatt nem vették fel az egyetemre csak miután egy évig munkásként dolgozott. 1957-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán a gyengeáramú tagozaton végzett. Az egyetem elvégzése után az MTA Kibernetikai Kutató csoportjához került tudományos segédmunkatársnak, Tarján Rezső vezetése alatt.[2]
Dömölki Bálint mellett nagy szerepe volt az első magyar számítógép, az M–3-as létrehozásában.
1959-ben kinevezték az első magyarországi számítóközpont vezetőjének. 1960-61-ben segédkezett Temesváron üzembe helyezni az első román számítógépek egyikét, a MECIPT-1-et. Ugyancsak ettől kezdve rendszeres előadásokat tartott a számítógépekről a budapesti közgazdaságtudományi egyetemen, és egyetemi tankönyveket írt. Az 1960-61-es tanévben Grigore Moisil professzor meghívására az első számítástechnikai előadásokat tartotta franciául a Bukaresti Egyetemen. 1963-ban az URAL-2 számítógép átvételére három hónapos tanulmányúton vesz részt Penzában, az URAL-gyárban, a következő évben az MTA Számítóközpontjában üzembe állítják az URAL-2 számítógépet.[2]
1975–1985 között a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság főtitkára, 1985-től 1990-ig, majd 1993-tól folyamatosan alelnökként tevékenykedett. 1981-ben kinevezték az első magyarországi PC-gyár, az SzKI alapította Sci-L igazgatójává.[3]
1983–1990 között Könyves Tóth Pállal kettesben megalapították és szerkesztették az első havonta megjelenő számítástechnikai képes diáklapot, a Mikroszámítógép Magazint. 1984-ben megszervezte a Magyar Televízióban az első távtanulási tanfolyamot, a TV-BASIC-et, amelyen először lehetett távtanulási formában programozói képesítést szerezni. Nívódíjat kapott érte. 1986-ban Szekszárdon megalapította a Garay számítástechnika diákversenyeket, amelynek „élethossziglani” zsűrielnöke (a verseny jelenlegi neve: Neumann János Nemzetközi Tehetségkutató Programtermék Verseny).
1989-ben felvették a Magyar Újságírók Országos Szövetségébe, 1988-tól állandó és időleges, főleg magyar számítástechnika-történeti kiállításokat szervezett (1988-90 Nyíregyháza, 1992-97 Budapest, 1996 Budapest, 1996 Veszprém, 1997 Graz, 1997 Szeged, 1998 Budapest). 1988-1990 között a bécsújhelyi Hofbauer GesMbH külkapcsolatokért felelős menedzsere.
1990-től nyugdíjasként fáradhatatlanul és szünet nélkül előadásokat tart, tudománytörténeti cikkeket és könyveket ír, konferenciákat szervez és konferenciákon vesz részt, teleház-mozgalmat szervez. 1999-ben az INFO ’99 kiállítás magyar számítástechnika-történeti kiállításának a kigondolója és szervezője.
Neumann János életének és munkásságának legalaposabb ismerője és emlékének ápolója. A Neumann centenáriumi év (2003) fő szervezője, a jubileumra létrehozott kiállítás (100 éve született Neumann János, Természettudományi Múzeum, 2003) szakmai vezetője. A tárlat alapján az ország több városában rendezett vándorkiállítás (Mérföldkövek a számítástechnikában címmel, az Országos Műszaki Múzeum rendezésében) szakmai vezetője. 2011-ben az Egy Géniusz ifjúkora című Neumann János-emlékkiállítás szakmai vezetője (rendezte: Képes Gábor, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum), a kiállításhoz készült, Neumann János életéről és munkásságáról szóló tablósor és kísérőkiadvány szerzője.
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fórumának (ITF) tiszteletbeli elnöke. A szegedi Informatikai Múzeum (Informatika Történeti Múzeum Alapítvány) kezdeményezője. Szerepe kiemelkedő az informatikai eszközök muzeális megőrzésében és az informatikatörténeti népszerűsítésben.
Fontosabb könyvei
- Elektrotechnika 1-2.; MKKE, Bp., 1961
- A számítógépek technikája, Tankönyvkiadó, Budapest, 1974
- Neumann János – Magyar feltalálók, találmányok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1997
- Válogatott kalandozásaim Informatikában. Történetek a magyar (és a külföldi) számítástechnika (h)őskorából; Masszi Kiadó, Budapest, 2002
- Kovács Győző (szerk.): Ki volt igazából Neumann János?, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003
Díjai, kitüntetései
- Neumann János-díj (1979)
- MTESZ-díj (1985)
- Pro Scientia Transsylvanica Érem (2000)
- Helyi Információs Társadalomért Díj (2001)
- Szekszárd város díszpolgára (2003)[1]
- A Magyar Informatikáért Szakmai Érem (2003)
- A Corvinus Egyetem díszdoktora (2006)
- Hevesi Endre-díj (2011)
Jegyzetek
- ↑ a b Elhunyt Kovács Győző, Szekszárd díszpolgára (magyar nyelven) (pdf) pp. 1. Szekszárdi Vasárnap, 2013. január 13. . (Hozzáférés: 2014) „A magyar informatika történetének egyik legendás alakja Szekszárdon született 1933. február 27-én. Kovács Győző ...”
- ↑ a b : Kovács Győző szakmai életútja pontokban (magyar nyelven). network.hu, 2008. . (Hozzáférés: 2014)
- ↑ Kovács Győző: Volt egyszer egy SzKI... (magyar nyelven) (pdf) pp. 7/9. SzKI, 2011. március 25. . (Hozzáférés: 2014) „Az SzKI-s pályafutásomnak volt egy befejező aktusa is, a Sci-L megalakulása, amivel ... nem értettem egyet.”
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Fényképe[halott link]
- Kovács Győző: Neumann János és a Neumann-elv emlékezete, Online hozzáférés
- Monoskop
- Neumann János IAS-gépétől a zenélő komputerig. Interjú Kovács Győzővel. Szépirodalmi Figyelő 2003/6 Online hozzáférés
- Kovács Győző: Mérföldkövek a magyar informatika történetében
- Elhunyt az első magyar számítógép építője. index.hu, 2012. december 19.
- Kovács Győző elment, bitport.hu, 2012. december 20.
- Két éve hunyt el Kovács Győző , NJSZT
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Arató András (villamosmérnök)
Arató Péter
Arató Péter (villamosmérnök)
Bálint Lajos (villamosmérnök)
Bársony István (villamosmérnök)
Balczó Zoltán
Bankó Miklós (villamosmérnök)
Barakonyi Károly
Barta István (villamosmérnök)
Bejczy Antal
Benedikt Ottó
Benkó Sándor
Berceli Tibor
Berceli Tibor (villamosmérnök)
Berecz Frigyes
Biró Károly Ágoston
Bognár Géza (villamosmérnök)
Bokor József (villamosmérnök)
Botond-Bolics György
Bucsánszki Csaba
Csáki Frigyes
Cséfalvay Klára
Csóti György
Csabai Dániel
Csermely István
Csikós Béla
Csurgay Árpád
Dávid László (villamosmérnök)
Erő János
Földiák Péter
Földi Tivadar
Farkas György (elektronikai mérnök)
Farkas István (villamosmérnök)
Ferencz Csaba (űrkutató)
Ferencz Orsolya
Ferencz Orsolya (űrkutató)
Fodor István (villamosmérnök, 1856–1929)
Fodor István (villamosmérnök, 1943)
Font Sándor
Forgó László (villamosmérnök)
Gábor Dénes (fizikus)
Gödölle István
Gali Ádám
Geszti Pál Ottó
Gordos Géza
Hegedüs András (tájfutó)
Heinrich Gyula
Herpy Miklós
Hidas Miklós
Hoór-Tempis Móric
Holló Imre (villamosmérnök)
Holler László
Horányi Özséb
Hutter Ottó (villamosmérnök)
Hutter Ottó (villamosmérnök, 1930)
Imecs Mária
Jakobovits Dániel
Jodál Endre
Juhász Miklós (villamosmérnök)
Julesz Béla
Kálmán Rudolf Emil
K. Szabó Zoltán
Kalinovszky Dezső
Kalmár Ferenc (politikus)
Kelemen Árpád
Kelemen András (villamosmérnök)
Keller László
Kesztner Zoltán
Keviczky László
Kishonti István
Klupathy Jenő
Kocsis Károly (villamosmérnök)
Kolos Richárd
Korda Dezső
Korondi Péter
Kovács Győző (informatikus)
Kovács István (villamosmérnök)
Kovács Károly Pál
Kovács Levente (villamosmérnök)
Kozma László (villamosmérnök)
Lévai András (energetikai mérnök)
Lajtha György
Laufer Tamás
Lelkes György
Leslie L. Vadász
Liska József
Lukács József (villamosmérnök)
Mándi Andor
Márki-Zay Péter
Máthé Balázs
Mécs Imre
Magyar Gábor (villamosmérnök)
Martos Balázs
Molnár Gábor (villamosmérnök)
Molnár Lombár László
Mondl Ferenc
Monostori László
Murányi Levente
Nádasi András
Náray Zsolt
Nagyházi Csaba
Nagy Elemér (fizikus)
Nagy István (villamosmérnök)
Nagy Péter (villamosmérnök)
Nagy Tamás (politikus, 1946)
Nemes Tihamér
Oberst László
Oláh József (mérnök)
Orosz László (fizikus)
Pál László (politikus)
Pásztorniczky Lajos
Pécsi L. Dániel
Padányi Árpád
Papp Elek
Pap László (villamosmérnök)
Patrubány Miklós
Preitl István
Pusztai Kálmán
Rapcsák András (politikus)
Ratkovszky Ferenc
Reményi Károly (mérnök)
Roska Tamás
Rozinek Artúr
Söpkéz Sándor
Sallai Gyula (villamosmérnök)
Schönherz Zoltán
Sebestyén János (villamosmérnök)
Seidner Mihály
Simonyi Károly
Sinkó Ottó
Sisak Ferenc
Stark Lipót
Sugár András (üzletember)
Székely Gyula (villamosmérnök)
Székely Vladimír
Székely Vladimír (villamosmérnök)
Széles Gábor (üzletember)
Szépfalusy Péter
Szabó Ferenc (fizikus)
Szentgyörgyi László
Szepesi Endre
Szigeti György (fizikus)
Szilvási László
Sztojánov István
Sztrókay István
Tárcza László
Tófalvi Gyula
Taky Ferenc
Tihanyi Kálmán
Tuschák Róbert
Uzsoky Miklós
Vágó István (villamosmérnök)
Vámos Tibor (villamosmérnök)
Vajda György (mérnök)
Valkó Iván Péter
Valter Ferenc (villamosmérnök)
Varga István Attila
Vecsei Géza
Verebélÿ László (villamosmérnök)
Veszelovszki Zsolt
Vigh Bertalan (mérnök)
Vukovics Gyula
Zipernowsky Károly
Zollman Péter
Zoltán István
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.