27 vas ← kobalt → nikkel - ↑ Co ↓ Rh 27 Co Periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	kobalt, Co, 27
Latin megnevezés	cobaltum
Elemi sorozat	átmenetifémek
Csoport, periódus, mező	9, 4, d
Megjelenés	fémes szürke árnyalattal
Atomtömeg	58,933194(3) g/mol[1]
Elektronszerkezet	[Ar] 3d7 4s2
Elektronok héjanként	2, 8, 15, 2
Fizikai tulajdonságok
Sűrűség (szobahőm.)	8,90 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	7,75 g/cm³
Olvadáspont	1768 K (1495 °C, 2723 °F)
Forráspont	3200 K (2927 °C, 5301 °F)
Olvadáshő${\displaystyle \Delta _{fus}{H}^{\ominus }}$	16,06 kJ/mol
Párolgáshő ${\displaystyle \Delta _{vap}{H}^{\ominus }}$	377 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 24,81 J/(mol·K)
Gőznyomás P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k T/K 1790 1960 2165 2423 2755 3198
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	hexagonális
Oxidációs szám	2, 3 (amfoter oxid)
Elektronegativitás	1,88 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 760,4 kJ/mol
	2.: 1648 kJ/mol
	3.: 3232 kJ/mol
Atomsugár	135 pm
Atomsugár (számított)	152 pm
Kovalens sugár	126 pm
Egyebek
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 62,4 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező	(300 K) 100 W/(m·K)
Hőtágulási együttható	(25 °C) 13,0 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 4720 m/s
Young-modulus	209 GPa
Nyírási modulus	75 GPa
Kompressziós modulus	180 GPa
Poisson-tényező	0,31
Mohs-keménység	5,0
Vickers-keménység	1043 MPa
Brinell-keménység	700 HB
CAS-szám	7440-48-4
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A kobalt izotópjai izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás mód energia (MeV) termék 56Co mest. 77,27 d ε 4,566 56Fe 57Co mest. 271,79 d ε 0,836 57Fe 58Co mest. 70,86 d ε 2,307 58Fe 59Co 100% Co stabil 32 neutronnal 60Co mest. 5,2714 év β- 2,824 60Ni
Hivatkozások

A kobalt (régi magyar nevén: kékleny^[2] vagy kobany, latinul: Cobaltum) a periódusos rendszer kémiai eleme, az átmenetifémek közé soroljuk. Kemény, csillogó, ezüstszürke. Rendszáma 27, vegyjele Co. A 4. periódusban, a VIII. B mellékcsoportban található. Megtalálható különböző ércekben, a nagy ellenállóképességű, mágneses ötvözetek fontos alkotóeleme. Vegyületeit általában tintákhoz, festékekhez és lakkokhoz használják fel.

A kobalt név a német Kobold (hegyi manó) szóból származik. Korábban ugyanis kobalt ásványokból akartak rezet, ezüstöt, ónt nyerni, és a sikertelenséget a gonosz manóknak tulajdonították.^[3]

Általános jellemzői

A kobalt elemi állapotában szürkés-ezüstös színű és mágneses. Azonban nem fordul elő a természetben elemi állapotban, legtöbbször vegyületeiben található meg. Kis mennyiségben sziklákban, termőföldben, vízben, növényekben és állatokban is előfordul. Curie-pontja 1388 K 1,6-1,7 Bohr-magneton per atommal. Sűrűn a nikkellel társul, mindkettő jellemző eleme a vasmeteoritoknak. Az emlősöknek szükségük van kis mennyiségű kobaltra, mivel a kobalt a B₁₂-vitamin alapja. Vegyületei jellegzetesen bíborvörös színűek vizes közegben, illetve kristályvizes sókként. Szerves vegyületei, vagy vízmentesített sói viszont kék színűek – ez a sajátságos tulajdonság a kobalt azonosítására is felhasználható.

Kémiai reakciói

Reakciói levegőn

Szobahőmérsékleten stabil a felületén kialakult védő oxidréteg miatt. Fölös mennyiségű oxigénben hevítés hatására Co₃O₄, kevés oxigén hatására CoO keletkezik, nitrogénnel közvetlenül nem reagál.

${\displaystyle \mathrm {3\ Co+2\ O_{2}\rightarrow \ Co_{3}O_{4}} \,\!}$

Reakciója vízzel

Vízzel csak vörösizzás hőmérsékletén reagál, CoO keletkezik:

${\displaystyle \mathrm {\ Co+H_{2}O\rightarrow \ CoO+H_{2}} \,\!}$

Reakciója halogénekkel

A fluor a hármas oxidációs számú CoF₃-dá oxidálja, a többi halogén csak dihalogeniddé:

${\displaystyle \mathrm {2\ Co+3\ F_{2}\rightarrow 2\ CoF_{3}} \,\!}$

${\displaystyle \mathrm {Co+Cl_{2}\rightarrow CoCl_{2}} \,\!}$

${\displaystyle \mathrm {Co+Br_{2}\rightarrow CoBr_{2}} \,\!}$

${\displaystyle \mathrm {Co+I_{2}\rightarrow CoI_{2}} \,\!}$

Reakciója savakkal

Híg savak a kobaltot hidrogénfejlődés kíséretében jól oldják, tömény salétromsav azonban passziválja, és ezt az állapotát jobban megtartja, mint a nikkel vagy a vas: ^[4]

${\displaystyle \mathrm{C}\mathrm{o}+2\mathrm{H}\mathrm{C}\mathrm{l}\to <!--\; \to \; -->\mathrm{C}\mathrm{o}\mathrm{C}{\mathrm{l}}_2+}$Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kobalt
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.