A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Kertész László | |
| Született | Kertész László István 1915. augusztus 27. Budapest IX. kerülete |
| Elhunyt | 2004. július 17. (88 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Ács Kató (1949–1989) |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Országos Magyar Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1946–1947) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kertész László István (Budapest, 1915. augusztus 27.[2] – Budapest, 2004. július 17.) Jászai Mari-díjas magyar rendező, zeneigazgató, érdemes művész.
Életpályája
Kertész Emil bankhivatalnok és Waldmann Róza fia. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedű- és a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező továbbképző tanszakát végezte. 1937-től a Budapesti Hangversenyzenekar és a Székesfővárosi Zenekar hegedűse, 1945-től a Munkás Kultúrszövetkezet zenei vezetőségi tagja volt. Rendezőként a Mesebarlang Bábszínházban kezdete pályáját 1948-ban, majd 1952-től a jogutód Állami Bábszínház rendezője lett. 1956-tól az Állami Déryné Színházhoz szerződött, ahol 1957-től főrendezőként dolgozott 1977-ig. 1971-től a társulaton belül operatagozatot alakított. 1978 és 1988 között a Népszínház operatársulatának zeneigazgatója volt. A színházon kívül a Magyar Rádióban is dolgozott, rádiójátékok szerkesztőjeként és rendezőjeként.
Házastársa: Ács Kató írónő volt.
Díjai, elismerési
- Jászai Mari-díj (1962)
- Kodály-emlékérem (1974)
- Érdemes művész (1976)
Fontosabb rendezéseiből
- Katona József: Bánk bán
- Szophoklész: Antigoné
- Illyés Gyula: Bolhabál
- Tamási Áron: Énekes madár
- Babay József: Három szegény szabólegény
- Grimm fivérek - Károlyi Amy - Farkas Ferenc: Hófehérke és a hét törpe
- Tersánszky Józsi Jenő: Misi Mókus kalandjai
- Örsi Ferenc: Aranylakodalom
- Szabó Magda: Kígyómarás
- Carlo Goldoni: A patikus
- Anton Pavlovics Csehov: A sirály
- William Shakespeare: Hamlet
- William Shakespeare: Rómeó és Júlia
- Arthur Miller: Édes fiaim
- Ránki György: Pomádé király új ruhája
- Gioachino Rossini: A sevillai borbély
- Gioachino Rossini: Alkalom szüli a tolvajt
- Gaetano Donizetti: Az ezred lánya
- Gaetano Donizetti: A csengő
- Gaetano Donizetti: Szerelmi bájital
- Wolfgang Amadeus Mozart: A színigazgató
- Wolfgang Amadeus Mozart: Szöktetés a szerájból
- Hervé: Nebáncsvirág
- Jacques Offenbach: Párizsi élet
- Jacques Offenbach: Hoffmann meséi
- Modeszt Petrovics Muszorgszkij: Egy éj a kopár hegyen (A szorocsinci vásár)
- Bedřich Smetana: Az eladott menyasszony
- Ruggero Leoncavallo: Bajazzók
- Johann Strauss: Cigánybáró
- Johann Strauss: A denevér
- Friedrich von Flotow: Márta
- Kodály Zoltán: Háry János
Jegyzetek
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári születési akv. 1567/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
Források
- Színházi lexikon, Gondolat kiadó, Budapest 1969.
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.