Ez a szócikk a keresztény vallásról szól. Hasonló címmel lásd még: Keresztény (egyértelműsítő lap).

Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

Kereszténység
Kereszt, a keresztények általánosan elterjedt jelképe.
A kereszténység mai elterjedése. (Lila = a lakosság 50%< keresztény, rózsaszín = a lakosság 10–50%-a keresztény)
Kialakult	1. század
Központi alak	Jézus
Szent iratok	Biblia
Felekezetek	katolicizmus, ortodox kereszténység, ókeleti egyházak, protestantizmus, Szentháromság-tagadók
Államvallás	Costa Rica, Dánia, Görögország, Izland, Liechtenstein, Málta, Monaco, Norvégia, Vatikán
Korábban	majdnem minden európai államban a középkortól a XIX. századig
Fő vallás	majdnem minden európai és amerikai államban
Követők száma	névlegesen kb. 2,6 milliárd fő
a világ lakosságának	kb. 33 %-a[1]
Főbb események: őskereszténység   29-33 körül– Jézus keresztrefeszítése   1. század – apostolok kora ókeresztény egyház    1.–3. század – keresztényüldözések   313 – milánói eduktum   325 – niceai zsinat hitviták és egyházatyák kora   4.–8. század középkori kereszténység   756 – a pápai állam létrejötte   1054 – nagy egyházszakadás   keresztes háborúk   inkvizíció újkor   16. század – reformáció   16–17. század – ellenreformáció   vallásháborúk   a kereszténység világvallássá válása szabadgondolkodás és felvilágosodás   szekularizáció   új mozgalmak    modern kor

A sorozat témája Kereszténység
Jézus Krisztus Jézus élete · Hegyi beszéd · Csodái · Különböző vallási nézőpontok róla Második eljövetele
Szentírás Ószövetség • Újszövetség A Biblia könyvei A teremtés Özönvíz · Tízparancsolat A zsidók története Evangéliumok Utolsó idő · Végítélet Új Föld
Keresztény történelem Jézus · Az apostolok · Péter · Pál Az őskeresztények Az ókeresztény egyház Középkori egyház A kereszténység az újkorban A pápaság története Keresztény kronológia
Teológia Isten · Szentháromság Bűn · Üdvösség · Kánon · Megigazulás · Kinyilatkoztatás · Megváltás A jelenések könyve Túlvilág
Keresztény vallásgyakorlat Hit · Istentisztelet · Megtérés · Keresztség Szeretet · Szolgálat · Erkölcs · Ima Böjt · Egyszerűség · Sáfárság · Úrvacsora · Evangelizáció
Római katolikus vallásgyakorlat Liturgia · Zsolozsma · Mária-tisztelet · Eucharisztia · Szentmise · Nagyböjt Bérmálás · Bűnbocsánat Zarándoklat · Szerzetesség Szentek és ereklyéik tisztelete
Összehasonlítása más világvallásokkal Judaizmus Iszlám Hinduizmus Buddhizmus A fő világvallásokkal
Fő felekezetek katolicizmus, protestáns egyházak, keleti egyházak Adventista · Anabaptista · Anglikán · Baptista · Evangélikus · Metodista · Nazarénus · Pünkösdi karizmatikus · Református · Római katolikus Ortodox · Keleti katolikus · Antikhalkédóni · Nesztoriánius Jehova Tanúi · Utolsó Napok Szentjei
Kritika A kereszténység kritikája · Mária-kultusz · Adventisták · Jehova Tanúi · Mormonok · Pünkösdi-karizmatikusok · Római katolikusok
Sablon:Kereszténység2. m v sz

Jézus Krisztus
A korának háttere Jézus nevei Jézus csodáinak listája Jézus tanítása és beszédei Krisztus színeváltozása Az evangélium Jézus az egyházban Ábrázolása Jézus az Újszövetségben INRI Halála és feltámadása A második eljövetel
Sablon:Jézus m v sz

A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség)^[2] egyistenhívő^[3] vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák.^[4] Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik.

A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik.

Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül.

A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.

Etimológia

A héber Mosiah (משיח), azaz Messiás jelentése: Fölkent. A Messiás szó fordítása óhéberről ógörögre a „Krisztus” szó a Chrisztosz (Χριστός) főnévből származik. Ebből született a görög chrisztianosz (Χριστιανος), illetve a latin Christianus kifejezés, amelyek jelentése „Krisztus-követő”, „krisztusi”. A szó középkori magyar formája kirisztián, kirisztyán, majd keresztyén volt. A 17. századtól azonban, a katolikus egyházban elterjedt a keresztény alakváltozat a könnyebb ejthetősége miatt, majd a kereszt szóval is összekapcsolták. A magyar protestánsok nagyobb része még ma is a keresztyén alakváltozatot használja, de ma már egyre több újprotestáns is kereszténynek mondja magát, tudva, hogy ugyanazon szó régi és új használatáról van szó csupán. Ma egymás mellett használjuk e két kifejezést, a keresztyén egyértelműen a hagyományos protestáns egyházak műszava. Dr. Szalai András metodista teológus és nyelvtanár, az Apológia Kutatóközpont vezetője szerint, felekezeti kultúrától, korosztálytól és egyéni választástól is függ az, hogy valaki a keresztyén vagy a keresztény szót használja. A választás megszokás dolga.^[5]

Története

A kereszténység története a keresztények és a hagyományos történetírás szerint Jézus fellépésével kezdődött.^[6] Az őskeresztény egyház története is ekkor indult. A római katolikus tradíciók szerint Jézus maga jelölte ki Pétert a leendő egyház fejének, e szerint az első római püspök, a későbbi pápák elődje tehát Péter lett.

(A mai értelemben vett pápaság a kora középkorra alakult ki. ld.: a pápaság története)

Péterrel egy időben térített Pál apostol is, aki az 1. században megnyitotta az utat a nem zsidó vallásúak tömeges kereszténnyé válása előtt. Az egyház üldözésének kora a 4. században elején, I. Constantinus római császár intézkedése nyomán véget ért, majd a Római Birodalomban nemsokára államegyházzá vált és megkezdődött az állam és az egyház összefonódása.^[7]

Bővebben: Őskeresztények, Ókeresztény egyház és A kereszténység története

A keresztények a világban

Bővebben: A keresztény felekezetek listája a hívők száma szerint

Az itt szereplő adatok a megkeresztelteknek az egyházak saját nyilvántartása szerinti és nem hitet vallók számát jelentik.

2005-ben a kereszténység kb. 2 milliárd (névleges) követőjével a világ legelterjedtebb vallása. A kereszténység számos ágazata közül a katolikusok vannak a legtöbben, 1,1 milliárdnyian. A protestánsok száma a nagyszámú felekezetekben összesen kb. 800 milliónyi,^[8] az ortodox egyházakhoz tartozóké kb. 240 millió. Van még kb. 216 milliónyi anglikán és 414 milliónyi független (akik nem tartoznak a főbb egyházakhoz), valamint 32 milliónyian egyik felsorolt csoporthoz sem tartozó egyházak tagjai (Jehova Tanúi, mormonok stb.).

Bár a kereszténység a világ legtöbb hívővel rendelkező vallása, és világszerte kiterjedt missziós munkák folynak, a Föld népességéhez viszonyítva a keresztények száma folyamatosan csökkenőben van. Amíg a Föld lakossága évente kb. 1,25% évi növekedéssel bír, addig a kereszténység csak kb. 1,1%-kal növekszik az iszlám kb. 1,8%-os növekedésével szemben. Ennek egyik oka az lehet, hogy a keresztényekéhez viszonyítva az iszlám nemzetek születési arányszáma jelentősen magasabb. A másik jelentősebb ok, hogy az ú.n. keresztény világhoz a Földnek a felvilágosodás által szekularizált országai tartoznak. Több, nem hagyományosan keresztény országban, mint például Kínában a kereszténység ugyanakkor gyorsan terjed.^[9]

Lásd még: A világvallások összehasonlítása

Alapvető tanítások

Bővebben: Keresztény hittételek

A kereszténység alapvető tanítása az, hogy az ember elbizakodottságában elfordult Istentől, és bűnbe esett. Ezzel együtt a teremtés is megsérült, és megjelent a világban a bűn következménye: a szenvedés és a halál. Az ember a bűnből saját erejéből nem tud szabadulni. Isten Krisztus képében emberré lett, magára vette az emberiség összes bűnét, és kereszthalált halt, hogy áldozatával megváltsa az őt elfogadókat. Isten végül új teremtésben fogja megújítani a világot, ekkor a halottak örök sorsra támadnak fel. Ennek két formája lehet: a teljes közösség Istenben (üdvösség) vagy az Istentől való végtelen távolság állapota (pokol).

Erkölcstana

Bővebben: Etika (vallás)

Bővebben: Jézus tanítása és beszédei

Szabadság

Az ember szabadsága azt jelenti, hogy felelősen tud dönteni az élet kérdéseiben, mert van egy objektív erkölcsi norma, amelyhez az ember magát mérheti. A szabadság nem lehet szabadosság, s nem lehet korlátlanság, mivel az egyes emberek szabadságát a másik ember hasonló szabadsága korlátozza. A keresztény ember szabadsága Isten ajándéka, amely lehetővé teszi, hogy felismerje és önként megtegye Isten akaratát, így eljutva az örök életre. A jó ismerete még senkit sem tesz jóvá. A megismert jó megvalósítására rá is kell nevelni az embereket – azaz tudatosan kell az ember lelkiismeretét Jézus tanítása szerint alakítani.

A kereszténység fő ágai

Családfa

A keresztények számos különböző vallási felekezetbe tartoznak szerte a világon. Bizonyos egyházi közösségek úgynevezett „szupertestet” alkotnak, melyben egymástól független keresztény szervezetek egymással lelki közösséget tartanak fenn, egymás keresztségét kölcsönösen elismerve és arra utalva, hogy eretnekség vagy szétválás a közös gyökereiket nem szakította el. Ezek az egyházak elismerik a hitelméleteikben és hitgyakorlataikban kialakult különbségeket, de egyetértenek a hittanaik eredetiségében és a Krisztus testéhez való tartozás fontosságában. Ilyen közösség létezik többek között például

• a katolikus (nyugati és Rómával egyesült keleti) részegyházakat alkotó egyházak között, vagy
• az ortodox egyházakat alkotó mintegy 15 autokefál (független) egyház között
• a kopt (egyiptomi), szír, örmény, etióp, eritreai és indiai egyházak között (antikhalkedóni egyházak)
• az evangélikus, presbitárius egyház, az Amerikai Reformált Egyház és a Krisztus Egyesült Egyháza között
• az európai Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek és az amerikai Apostoli Keresztény Egyház között.

Az alábbi családfa a kereszténység főbb ágait mutatja be kialakulásuk idejével.

Főbb mozgalmak és ágak

Nyugati kereszténység Anabaptista mozgalom Amishok Hutteriták Mennoniták Mormonizmus Utolsó Napi Szentek J.K.E. Mormon fundamentalizmus Unitarizmus Protestantizmus Anglikánizmus Anglo-katolicizmus Broad church Angol disszenterek Nonkonformisták High church Low church Puritánok Baptizmus Missziós baptista Szigorú baptista Reformált baptista Evangelikalizmus Karizmatikus mozgalom Új-karizmatikus mozgalom Új-Evangelikalizmus Plymouth Brethren Progresszív Kereszténység Protestáns fundamentalizmus Fekete (néger) egyház Lutheranizmus (evangélikusok) Laestadianizmus Pietizmus Keresztény deizmus Metodizmus Kálvinista metodizmus Szentségmozgalom Názáreti Egyház Üdvhadsereg Wesleyanizmus Pünkösdi-karizmatikus mozgalom Isten Egyháza Utolsó eső mozgalom Hit szava Kálvinizmus Amyraldizmus ("négy pont kálvinizmus") Arminiánusok Remonstránsok Kongregacionalista egyházak Református egyházak Svájci Holland Francia hugenották Új-Kálvinizmus Presbiterianizmus Kvékerek Zwingliánizmus Restaurációs mozgalom Adventizmus Hetednapi adventisták Krisztadelfiánusok Keresztény Tudomány Krisztus Egyházai Iglesia ni Cristo Jehova tanúi Millerita mozgalom Stone-Campbell mozgalom ("kampbeliták") Római katolikus ("katolicizmus") Janzenizmus (történelmi) Karizmatikus katolikusok Független katolikus egyházak Ókatolikusok Lengyel Nemzeti Katolikus Egyház Liberális Katolicizmus Felszabadítási teológia Modernista katolicizmus Hagyományhű katolikusság

Keleti kereszténység Keleti egyházak (helytelenül " nesztorianizmus ") Kelet ősi egyháza Asszír keleti egyház Káld katolikus egyház Keleti katolikus egyházak Albán görögkatolikus egyház Belarusz görögkatolikus egyház Bolgár görögkatolikus egyház Horvátország és Szerbia bizánci katolikus egyháza Görög bizánci katolikus egyház Magyar görögkatolikus egyház Olasz-albán bizánci katolikus egyház Macedón bizánci katolikus egyház Melkita bizánci katolikus egyház Román görögkatolikus egyház Orosz bizánci katolikus egyház Ruszin görögkatolikus egyház Szlovák görögkatolikus egyház Ukrán görögkatolikus egyház Káld katolikus egyház Szír katolikus egyház Maronita egyház Szír-malankár katolikus egyház Szír-malabár katolikus egyház Ortodox kereszténység Görög ortodox egyház Szerb ortodox egyház Orosz ortodox egyház Orosz óhitűek (raszkolnyikok) Bezpopovicok Popovicok Román ortodox egyház Bolgár ortodox egyház Grúz ortodox egyház Görög "eredeti ortodox" Antikhalkédóni egyházak (miafiziták vagy monofiziták) Örmény apostoli egyház Kopt ortodox egyház Szír ortodox egyház Etióp ortodox egyház Eritreai ortodox egyház Indiai Tamás keresztények egy része Orosz szellemi kereszténység Duhoborok Hlisztek Molokánok Szkopecek Egyéb és történelmi mozgalmak Bizonyos keresztény mozgalmakat nehéz lenne a „keleti” vagy „nyugati” osztályba sorolni. Afrikai Intézményesült Egyházak Arianizmus (történelmi) Egyesítő Egyház Ezoterikus kereszténység behmenizmus keresztény kabbala martinizmus Keresztény univerzalizmus Gnosztikusok (történelmi) Paulikiánizmus (történelmi) Bogumilok (történelmi) Bosnyák egyház (történelmi) Katharok (albigensek) (történelmi) Gnosztikus Egyház (Ecclesia Gnostica) Gnosztikus Katolikus Egyház (Ecclesia Gnostica Catholica) Huszita mozgalom (történelmi) Cseh-morva testvérek (történelmi) Herrnhuti testvérgyülekezet Jezuizmus Lollardok (történelmi) Markionizmus (történelmi) Ebioniták (történelmi) Nontrinitarianizmus (Szentháromságtagadók) Swedenborgianizmus Valdensek

A fő irányzatok

Katolicizmus

Bővebben: Katolicizmus

A katolicizmus a hívei szerint nem csupán a kereszténység egyik ága, hanem a keresztényeknek Rómához, azaz a pápához hű közössége, tulajdonképpen maga az Egyház. „Te Péter vagy – azaz Kőszikla, és én erre a sziklára építem Egyházamat és a pokol kapui sem vesznek erőt rajta” (Máté evangéliuma 16,18) - Jézus Krisztusnak ezek a szavai a katolikusok számára azt jelentik, hogy Pétert, az apostolfejedelmet nevezte ki utódjának, mielőtt elhagyta volna a Földet. A katolikus egyház saját álláspontja szerint hű maradt ehhez a parancshoz, és azóta is a Péter utódának tartott római pápa az egyház feje. Habár a római püspök bizonyos szintű elsőbbségét a keleti egyházak elismerték, a nagy egyházszakadásig a pápai hatalom fokozatosan erősödött, emiatt gyakran alakult ki rivalizálás, illetve konfliktus nyugat és kelet között.

Bővebben: a pápaság története

A katolikus szó egyetemeset jelent. Az egyetemességnek bibliai alapjai vannak. Már az ószövetség prófétái hirdették, hogy az eljövendő Messiás világosság lesz a pogányok számára is. (Izajás könyve 49,6). Krisztus maga is vallotta, hogy amíg az evangélium (örömhír) nem jut el a világ összes népéhez, nem következik be a világvége (Máté evangéliuma 24,14).

Az egyetemesség háromféle formában nyilvánul meg.

1. Földrajzi értelemben: Az Egyház a földkerekség minden részében megtalálható és az így szétszórt egyházak egyetlen családot alkotnak.

2. Személyes értelemben: Az Egyház egészen különleges módon képes alkalmazkodni, elvei feladása nélkül, minden emberfajtához, néphez, kultúrához és történelmi sajátossághoz.

3. Az Egyház tartalmazza a kinyilatkoztatás teljességét. Ezt hívják chatolicitas intensivának.

A katolikus egyház meghatározása szerint a katolicizmus másik sajátossága az ortodoxia, ami igaz hitet jelent. Krisztus evangéliumát sértetlenül, teljes egészében kell átadni az utódoknak. Erre garancia az apostoli utódlás. A katolikus egyház dogmákban, azaz hittételekben fogalmazza meg az alapvető tanokat, melyek a Szentírásra (Biblia) és a szent hagyományra, azaz a szóbeli apostoli hagyományra épülnek. Maga a hittétel úgynevezett dogmafejlődés által jön létre, amely általában egy-egy vitatott témának megfelelően kidolgozott kifejtését jelenti. Ezt a zsinatok vagy a pápa ünnepélyesen hirdeti ki.

A katolikusok számára tehát a katolikus egyház Krisztus Egyházának két legfőbb jellegzetességét őrzi: az egyetemességet és az igazhitűséget. A többi keresztény felekezet szerintük, bár egyháznak nevezi magát, nem mondható a szó szoros értelmében egyháznak. Az egyház részegyházak összessége. A nyugati egyházszakadás után levált kisebb-nagyobb közösségek – például evangélikusok, reformátusok, baptisták – bár fölépítették a saját szervezetüket, a katolikusok szerint nem rendelkeznek sem az egyetemesség, sem az ortodoxia követelményeivel. A pápaság elvetésével éppen attól a „kősziklától” szakadtak el, amely az egyház fennmaradásának a garanciája a katolicizmus szerint.

Protestantizmus

Bővebben: Protestantizmus

A protestantizmus a kereszténységnek a reformáció korában kialakult egyik legfőbb ága, több keresztény felekezet gyűjtőfogalma. A protestánsok a katolicizmus több tanítását elutasítják, többek között a cselekedetek (például rituális szertartások) véghezvitelétől függő üdvösség tanítását. Ezzel szemben a Jézus Krisztus kereszten elszenvedett csereáldozatára épülő kegyelemből fakadó üdvösségben hisznek. A protestantizmus legnagyobb történelmi felekezetei a lutheranizmus (az evangélikus egyházak), a kálvinizmus (a református egyházak) és az anglikanizmus (az anglikán egyház). Ezenkívül még számos igen elterjedt irányzata létezik, így az Amerikai Egyesült Államok két legnagyobb vallási felekezete, a baptizmus és a metodizmus. Az egyes protestáns felekezetekről és csoportokról részletesebben lásd a Protestantizmus szócikket!

Karizmatikus kereszténység

Bővebben: Karizmatikus kereszténység és Pünkösdi-karizmatikus mozgalom

A karizmatikus kereszténység egy főleg modern újprotestáns irányzat, a kereszténység egy olyan formája, amely a hívő emberi élet mindennapi részeként hangsúlyozza a Szent Szellem (Szentlélek) munkáját és eksztatikus élményét,^[11] a szellemi (lelki) ajándékokat és ezek gyakorlását, továbbá a jelenkori csodákat. A protestantizmusban a 20. századi pünkösdi-karizmatikus mozgalomból nőtte ki magát. A római katolikusok körében az 1960-as évek végén keletkezett (→ katolikus karizmatikusok).

Az egyik legnagyobb keresztény közösséget alkotják.^[12] A világon ma kb. 600 millióan vallják magukat a karizmatikus kereszténység tagjainak.^[13][14]

Ortodoxia

Bővebben: Ortodox kereszténység

Az ortodoxia a keleti keresztény felekezetek egyike, közülük a legtöbb hívővel, valamint a legszélesebb körű földrajzi elterjedéssel bír, és kétezer éves múltra tekint vissza. Az ortodoxok önmagukat a Krisztus által alapított eredeti Egyháznak tartják, melynek püspökei az apostolok utódai. A görög ortodox kifejezés "igazhitűt", vagy "helyesen dicsőítőt" jelent, ami arra utal, hogy az ortodoxia az eredeti krisztusi és apostoli tanítások, illetve az erre épülő hit hordozójaként tekint magára. Emellett használják magukra a katolikus jelzőt is, mely az Egyház egyetemességére utal. Hivatalos önelnevezésük Ortodox Katolikus Egyház.

Az ortodox egyház az 1054-es egyházszakadás során kölcsönösen különvált a nyugati, katolikus egyháztól. Ekkora már számos különbség mutatkozott a két közösség liturgiája, teológiai szemlélete, egyházképe és kultúrája között, mely különbségek az elmúlt ezer évben csak tovább erősödtek. Az ortodoxok különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak az egyetemes zsinatoknak, melyek a Krisztus által az egyházra ruházott tévedhetetlen tanítóhivatali hatalom fórumai, itt fogalmazzák meg a dogmákat, hittételeket. Az ortodox egyháznak hét egyetemes zsinata volt 325 és 787 között. Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kereszténység
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.