Kanagavai egyezmény -

	Kanagavai egyezmény
Típusa	egyenlőtlen szerződés
Aláírás dátuma	1854. március 31.
Aláírás helye	Kanagava, Jokohama, Japán
Aláírók	USA (Matthew C. Perry); Tokugava-sógunátus
Ratifikációs okmányok leadása	1855. február 21.
Nyelvek	angol, japán
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kanagavai egyezmény témájú médiaállományokat.

A kanagavai egyezmény (神奈川条約; Kanagava Dzsójaku; Hepburn: Kanagawa Jōyaku^?), más néven amerikai–japán béke és barátsági szerződés (日米和親条約; Nicsibei Wasin Dzsójaku; Hepburn: Nichibei Washin Jōyaku^?) 1854. március 31-én aláírt egyenlőtlen szerződés volt az Amerikai Egyesült Államok és a Tokugava-sógunátus között, ami megnyitotta Japánt a külföldi kereskedelem előtt. Ez volt a kezdete a bakumacu időszakának a szigetországban, ami a Bosin-háborúig tartott.

Megkötése

Matthew C. Perry sorhajókapitányt azért küldték Japánba, hogy ha kell, erővel nyissa meg az országot az amerikai kereskedelem előtt. Perry először 1853-ban érkezett meg flottájával, ami Millard Fillmore elnök javaslatát hozta a kereskedelmi kapcsolatok kiépítéséről, ám ezt a japánok nem fogadták el. Perry ekkor elhajózott, ám egy év múlva visszatért, még nagyobb flottával, és ezúttal a japánok kénytelenek voltak beleegyezni a feltételeibe. A szerződést Kanagavában írták alá 1854. március 31-én, és 1855. február 21-én ratifikálták. A szerződés véget vetett Japán két évszázados elzárkózási politikájának.^[1]^[2]

Tartalma

A szerződés, ami hivatalosan béke-, barátsági és kereskedelmi szerződés volt, megnyitotta Hakodate és Simoda kikötőjét az amerikai hajók számára. Az amerikaiaknak joguk volt vámokat bevezetni, saját tisztviselőket alkalmazni és bíróságokat létrehozni ezekben a városokban. Ezen kívül konzulátust nyithattak Simodában. A szerződésben ezen kívül biztosították a hajótörést szenvedett amerikai állampolgárok védelmét, mivel a korábbi törvények szerint őket ki kellett végezni.

A szerződést 1858-ban követte a Harris-szerződés, ami koncessziós területek alapítását engedélyezte, területenkívüliséget biztosított a külföldieknek, és minimumra szorította a vámokat a külföldi termékeken.^[3] Japán más államokkal is hasonló szerződésekre kényszerült: az angolokkal 1854 októberében, az oroszokkal 1855. február 7-én és a franciákkal 1858. október 9-én.

Jegyzetek

↑ *Perry, Matthew Calbraith. (1856). Narrative of the expedition of an American Squadron to the China Seas and Japan, 1856. Archiválva 2017. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ "From Washington; The Japanese Treaty-Its Advantages and Disadvantages-The President and Col. Rinney, &c.," New York Times. October 18, 1855.
↑ Bert Edström, Bert. (2000). The Japanese and Europe: Images and Perceptions, p. 101.

Források

Hegedűs Gyula: Történelmi dokumentumok lexikona, Athenaeum 2000 Kiadó, 2001, ISBN 963-9471-24-0; 119. o.

Kelet-Ázsia-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Kanagavai_egyezmény
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] *Perry, Matthew Calbraith. (1856). Narrative of the expedition of an American Squadron to the China Seas and Japan, 1856. Archiválva 2017. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben

[2] "From Washington; The Japanese Treaty-Its Advantages and Disadvantages-The President and Col. Rinney, &c.," New York Times. October 18, 1855.

[3] Bert Edström, Bert. (2000). The Japanese and Europe: Images and Perceptions, p. 101.

[1]

[2]

[3]

Kanagavai egyezmény

Típusa	egyenlőtlen szerződés
Aláírás dátuma	1854. március 31.
Aláírás helye	Kanagava, Jokohama, Japán
Aláírók	USA (Matthew C. Perry) Tokugava-sógunátus
Ratifikációs okmányok leadása	1855. február 21.
Nyelvek	angol, japán
A Wikimédia Commons tartalmaz Kanagavai egyezmény témájú médiaállományokat.