A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Kékkő vára | |
| Hrad Modrý Kameň | |
 | |
| Ország |  Szlovákia |
| Mai település | Kékkő (Modrý Kameň) |
| Tszf. magasság | 315 m |
| Épült | 1137 |
| Rekonstrukciók évei | 17. század elején; az újbóli lerombolás után rekonstrukcióra nem került sor |
| Állapota | 1730 óta változatlan |
| Típusa | gótikus |
| Látogatható | igen |
| Elhelyezkedése | |
 Kékkő vára
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 14′ 37″, k. h. 19° 19′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 37″, k. h. 19° 19′ 59″ | |
| Kékkő vára weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kékkő vára témájú médiaállományokat. | |
A kékkői vár Kékkő (szlovákul: Hrad Modrý kameň) szlovákiai település területén, a korponai síkság déli részén található vár, mely nevét az alatta található kőszikla színéről kapta. A várat feltehetőleg a 12. században, 1137 környékén építették, az első írásos emlékeket 1278-ra datálják. A gótikus stílusban felépített vár történelmi jelentőségének csúcspontját a 16. század jelentette, amikor gróf Balassa Bálint hősiesen, de sikertelenül védekezett a törökök ellen.
Története
A vár 1137 körül épült, első tulajdonosa a zólyomi főispán, Ditrich, aki a Doncs lovag nemzedékéből származott. IV. Béla király uralkodása alatt a vár tatárellenes védvonalként, erődként szolgált és legfőképp stratégiai szerepet töltött be. A 13. és 14. század fordulóján rövid ideig trencséni Csák Máté igazgatta a várat, a Balassákhoz 1321-es halála után került.[1]
A vár virágéletét a 16. század jelentette, amikor a törökellenes védővonal része volt. 1559-ben az akkori állam pénzén erősítették és tartották karban a várat. 1575 és 1593 között a törökök elfoglalták és elpusztították. 1593-ban Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf támadását képtelenek voltak visszaverni, így december 13-án a várat felgyújtották és elmenekültek. Két évtized után a Balassa-család tagja, Balassa Zsigmond azt visszaállíttatta eredeti állapotába. A törökök a rekonstruált várat is elpusztították, ennek romjai ma is látogathatók. II. Balassa Bálint 1658-ban szerzett I. Lipót császártól jogot arra, hogy vásárt tarthassanak a városban és a várban, amellyel fellendült a kékkői élet. Az erről szóló 1658. október 6. keltezésű császári levél az állami archívum tárolja Nagykürtösön.
Az 1711-es szatmári békekötést követően, Rákóczi ezredese, Kókay Márton gyújtotta fel a várat, ami azt megelőzően a kuruc haderő szállása volt. A múzeumok és turistaközpont színtere tulajdonképpen a kastély, amelyet a Balassa család, pontosabban II. Balassa Pál 1730-ban építtetett barokk stílusban. Később, 1759-ben gróf Balassa Pál építtette szent Anna kápolnáját is, bár ekkor már az apostoli gróf címet viselte, amit XIV. Benedek ítélt oda neki. Erre az időre datálják a vár közeli Kálvária kialakítását is. Ma is ezt az állapotot – a másodszor lerombolt várat és az 1730-as építésű kastélyt és kápolnát – tekinthetik meg az idelátogatók.[1]
Tulajdonjog
A vár (és a kastély) a 19. század közepéig volt a Balassa család birtokában, pontosabban: 1562-ig Balassa János, 1562-tól Balassa Bálint, 1609–1612 között Balassa Zsigmond. A 19. század közepén a Forgách nemzetség a vár tulajdonosa. Ők rekonstruálták a vár alatti területeket, szökőkutat, angolparkot és lőteret építtettek. Károlyi gróf vásárolta meg lányának a birtokot. Gróf Almási Gabriella 1923-ban adta el a birtokot a csehszlovák államnak, amikor Kékkő városa járási székhellyé vált. Összességében, a Balassa család körülbelül hatszáz évig birtokolta a várat kisebb-nagyobb szünetekkel.
20. század
Kékkő 1923-ban járási székhellyé vált. Ez idő tájt a járás hivatal, járási bíróság, munkaügyi hivatal, iskolaügyi felügyelet és más közszolgálati intézmények székhelye. Az 1927-1928-as években a járási bíróság székhelyéül szolgáló épületrészhez vasrácsos börtöncellákat is telepítettek. A század másik felében gyógyszerészeti magáncég raktára, majd 1968-ban ezen a címen található az állami járási archívum. A rendszerváltást követően 1991-től honismereti múzeum székhelye, majd 2002-től a működik itt a Szlovák Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő bábszínháztörténeti múzeum.
Állandó kiállítások
- bábszínháztörténeti kiállítás
- szlovák (gyerek)játékok története
- fogtechnikai történetét bemutató kiállítás
- Balassa Bálint-emlékkiállítás
- a közeli szláv és avar temetkezési hely leleteit bemutató kiállítás
Állami archívum járási székhelye
Nagykürtösön már 1954 óta folyt a szervezett archiválási tevékenység, majd 1960-tól a kékkői várban székelt a losonci járási archívum kirendelt intézménye. 1966-ban a kirendeltség megszűnt, két évig a losonci archívum veszi át a kékkői dokumentumokat, de azok a varsói szerződést követően visszatérnek a várba. 1968. október 1-én lép igazgatói funkcióba Ing. František Eibner és egészen 1973-ig ellátja feladatkörét, egyes írások szerint az akkori állam tevékenységével is összefüggésbe hozható, egy levele említi a titkosrendőrséget és figyelmezteti barátját, hogy „tartsa be a törvényeket”.[2] Mivel a vár épülete nem volt megfelelő az archiválási körülményeknek, Marta Kamasová tevékenysége alatt kap új helyszínt az archívum 1985-ben Nagykürtösön, amely mai napig ellátja feladatát.[3]
Érdekességek
Kapufelirat
A vár alsó kapujának márványkövén a következő felirat olvasható: Anno Domini, MCCXXXVII. Sum arx KÉKKŐ, ab Inclyta Domo BALASSA fundata, et continue possidebar. Anno MDLXXVI. In potestatem perveni Turcicam. Anno MDXCIII. A Turcis pulvere disjecta. Domini Imperatoris Romanorum ac Regis Hungariae RUDOLFI II. Praefectorum incuria, ad extremam deveni ruinam. Anno MDCIX. a Serenissimo Rege Hungariae, Mathia II. haereditariis meis reddita, Dominis, industria Spectabilis ac Magnifici Domini, SIGISMUNDI BALASSA, muris ac propugnaculis, e fundamento ampliata, habitationibus exornata, in hunc, in quo ante fui, perveni, statum. Ab eadem Illustri Familia, ut aevo durante, feliciter possidear, favit Deus ter Opt. Max. cui laus, s gloria Anno MDCXII.[4]
Szabad fordításban a teljesség igénye nélkül annyit jelent, mint: Építtetett az Úr 1237. évében. Kékkő várát a Balassa-család alapította. 1576-ban a török hatalma elért, 1593-ban porrá enyészett. II. Rudolf, magyarok és rómaiak császárát a tisztek elhanyagolják, eljött hát e rom szélére. Balassa Zsigmond falakkal erősítette a várat és otthont adott az embereknek, akikkel egykor voltam, éltem abból a családból, amely idős és kitartó. Az úr 1612. évében.
Várkápolna
A várkápolna különös lelete. A várkápolna főoltára mögül egy 18. századból származó bronzedény, s benne egy szarvasmarha szíve került elő. A különös lelet valószínűleg az 1700-as évek kezdetén dúló marhavésszel hozható összefüggésbe. A helybéliek attól remélték a járvány megszűnését, hogy a szívet a kegykép közelében helyezték el.[5]
Téves megnevezés
A kékkői vár alatt ma már legtöbbször a turisták a kékkői vár lakóépületét értik, amely a múzeumkomplexum otthona. Bár a kékkői vár megnevezés is helytálló, annak már csak maradványai találhatók, illetve az alsóbb várszint maradványain nyugszik a lakóépület, így ez lenne a mérvadó megnevezés.
Mikszáth Kálmán írása
Mikszáth Kálmán nem egyszer említi műveiben Kékkőt és annak várát, egész leírást szentel neki Magyarország lovagvárai című könyvében.[6]
Balassa-család
Egyenesen a várhoz köthető Balassa család megnevezése, akik csaknem hatszáz évig birtokolták azt, kontroverzális. A Balassi és Balassa egyaránt helyes névváltozat.
Jegyzetek
- ↑ a b https://hradmodrykamen.sk/historia-muzea/
- ↑ http://www.kultura-fb.sk/new/old/archive/18-3-13.htm
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2021. május 18.)
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/2-kotet-828BA/k-82FAA/kekko-vara-830F3/
- ↑ Új Szó 1999. február 26-i lapszáma.
- ↑ MIKSZÁTH KÁLMÁN: MAGYARORSZÁG LOVAGVÁRAI https://mek.oszk.hu/02100/02184/html/#12
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.