A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Johannes Rau | |
Johannes Rau (1986) | |
A Német Szövetségi Köztársaság 8. elnöke | |
Hivatali idő 1999. július 1. – 2004. június 30. | |
Előd | Roman Herzog |
Utód | Horst Köhler |
Született | 1931. január 16. Wuppertal |
Elhunyt | 2006. január 27. (75 évesen) Berlin |
Sírhely | Dorotheenstadti temető |
Párt | Németország Szociáldemokrata Pártja |
Házastársa | Christina Rau |
Foglalkozás | politikus |
Vallás |
|
Díjak |
|
Johannes Rau aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Rau témájú médiaállományokat. |
Johannes Rau (Wuppertal, 1931. január 16. – Berlin, 2006. január 27.) német politikus, 1999 és 2004 között a Németországi Szövetségi Köztársaság elnöke.
Államfői tisztségét megelőzően Németország Szociáldemokrata Pártjának (SPD) helyi szintű és tartományi politikusa, 1969 és 1970 között Wuppertal városának főpolgármestere, 1978 és 1998 között Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke volt.
Elnöksége
Rau már 1994-ben is jelölt volt az elnökválasztáson, ám akkor az a Roman Herzog nyert, aki öt év múlva nem vállalta az újabb ciklust. 1999-ben választották meg a szociáldemokrata politikust hazája államfőjének. Rau jelöltségét a regnáló kancellár és párttársa, Gerhard Schröder is támogatta. A politikust a szövetségi közgyűlés 1338 tagja a második körben választotta meg 690 vokssal, amely hússzal több, mint a szükséges többség.[1] Beiktatásakor kifejezte a német politikai egység iránti elkötelezettségét: "minden német elnöke kívánok lenni, és partnere mindenkinek, akik német útlevél nélkül nálunk élnek és dolgoznak".[2]
2000 februárjában Rau lett az első politikus, aki német nyelven szólalhatott fel a Kneszetben (Izrael parlamentje).[3] Jeruzsálemi beszédében bocsánatot kért népének múltbéli bűnei miatt: "Izrael népének színe előtt alázattal meghajlok a meggyilkoltak emléke előtt, azoké előtt, akiknek nincs sírjuk, amelynél bocsánatot kérhetnék tőlük (...). Bocsánatot kérek a németek tetteiért, a magam és nemzedékem nevében. Teszem ezt Önök előtt, akik a kétezer év után újjászületett s a világ zsidóságát, de főleg a holokauszt túlélőit befogadó Izrael Államot képviselik."[4]
Családi háttere, tanulmányai
Wuppertalban, Észak-Rajna Vesztfáliában jött a világra. Az öt testvér közül ő volt a középső. A családja erősen vallásos, evangélikus volt. A második világháborút követően kiadói-könyvkereskedői képesítést szerzett, majd újságíró lett.[2] Emellett harmincöt évig volt tagja a Rajnai Protestáns Egyház Zsinatának. Munkássága során hosszú éveken át támogatta a kommunista államokban élő protestánsokat.[5]
Halála
Rau hosszú betegeskedés után 2006. január 27-én, Berlinben hunyt el.[6] Az egykori államfő 2004-es távozását követően két műtéten is átesett, de állapota nem javult.[7]
Források
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/19990523johannes.html
- ↑ a b http://www.origo.hu/nagyvilag/20060127meghalt.html
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
- ↑ http://www.origo.hu/nagyvilag/20000216azizraeli.html
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
- ↑ https://index.hu/kulfold/hirek/251966/
- Johannes Rau (1999–2004) (német nyelven). bundespraesident.de. (Hozzáférés: 2016. október 26.)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.