A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Jelenkor 1832-től 1848-ig Pesten kiadott politikai lap volt. Néhány hónappal a halála előtt, Kisfaludy Károly engedélyt nyert egy politikai lap kiadására. Az engedélyt az uralkodó később Helmeczy Mihályra ruházta át, aki a lapot 1832. január 1-jén megindította. A Jelenkor hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg Pesten 4-rét félíven a Társalkodó című melléklappal együtt, amely szintén kétszer jelent meg hetenként. Mint segédszerkesztő, Csató Pál működött a lapnál 1833 végéig, és ő írta a vezércikkeket; Nagy Ignác 1837-től 1841-ig a külföldi cikkeket fordította s a Budapesti naplót írta. 1837 elejétől Széchenyi István gróf indítványára a Jelenkor ívrétben jelent meg. 1837-ben nyomatott belőle 4080 példány és így a hazai lapok közt a legtöbb előfizetővel bírt. Politikai jelentőségre ugyan nem tehetett szert konzervatív iránya miatt, de a későbbi lapoknak az útját egyengette. 1843-tól Széchenyi István e lapot választotta orgánumául és tartotta mindvégig. Ekkor némi lendületet vett a lap, de határozott pártszínezetét ő sem vívhatta ki. Itt és a Társalkodóban jelentek meg a Duna-gőzhajózást a Fekete-tengerrel való összeköttetés és egyéb nemzetgazdászati cikkei. 1847-től Jókai írta Budapesti naplóját. Királyi Pál 1845-től 1848-ig a lapnál dolgozott, előbb mint a külföldi rovat vezetője, majd 1848. április 18-tól átvette az akkor már hanyatló lap szerkesztői tisztét, egészen annak megszűnéséig, 1848. június 29-ig.
Pap József az első Jelenkorról
- "A reformkor egyik legjelentősebb sajtóindítási vállalkozása tehát a gróf Széchenyi István által támogatott Jelenkor c. újság volt. A nemes gróf megbízására Kisfaludy Károly 1829 végén indította el az országos újság - a Jelenkor és a Társalkodó című melléklap - engedélyeztetési eljárását. Az alapító egyértelműen egy angol mintájú közéleti, politikai lap megteremtését tűzte ki célul. Az uralkodó, a kancellária javaslatára, 1830 július 17-én jóváhagyta a kérelmet. A lap megjelenése azonban késett, mivel a kiszemelt szerkesztő, Kisfaludy Károlyt 1830. november 21-én meghalt. Az új szerkesztő Helmeczy Mihály lett, akinek azonban, mivel a korban a lapindítói engedélyt személyre szólóan állították ki, újra kellett kezdenie az eljárást. 1831. március 11-én az uralkodó átruházta Helmeczyre a szabadalmat, így a lap első száma 1832 január 4-én megjelenhetett Pesten. A Társalkodó szintén 1832-ben indult. A szerkesztő Bajza József szakított az eddigi szokással, melléklapjában irodalmi és művelődési cikkek mellett, burkolt formában helyet kapott a politikai is.
- A Jelenkorban a külföldi hírek domináltak, csupán az első két oldalon jelent meg rövidebb magyarországi és erdélyi híranyag. Ennek a cenzúra mellett az alapítói szándék is oka lehetett, hiszen Széchenyi elképzeléseinek inkább a külföldi példát bemutató hírek, mint a megyei gyűlésekről szóló beszámolók feleltek meg. A lap jelentős szerepet játszott a magyarországi kaszinómozgalom terjedésében is, hiszen rendszeresen tudósított az újabb kaszinók, olvasóegyletek alakulásáról. A tudósítások olyan jól sikeredtek, hogy 1833 elején, amikor az uralkodó a kaszinók létszámával és alapszabályaival kapcsolatos eljárást indíttatott, arra szólíthatta fel a Reviczky Ádám kancellárt, hogy jelentéseit a Jelenkor tudósításait alapján készíttesse el. A kaszinók szervezésének irányítása mellett, a lap feladatának tekintette, hogy nyilvánosságot nyújtson az országgyűlési viták számára, hiszen az eltérő gondolatok közötti "elmesúrlódás" Széchenyi szerint is a haladás egyik legnélkülözhetetlenebb előfeltétele. A kaszinómozgalom és a tudósítások iránti igény összekapcsolódott. Legalábbis erre utal az az információ, mely a fent említett vizsgálat során készült egyik ügynökjelentésben szerepel, hogy a kecskeméti kaszinó 1833-ban küldöttséget menesztett a diétára, és ott országgyűlési újság létesítését kezdeményezte. A Jelenkor szerkesztője 1833. januárban megkísérelte, hogy részletes beszámolót közöljön az országgyűlés üléseiről. A január 5-i számban váratlanul három sűrűn szedett oldalban tudósította az eseményeket. Az ügynöki jelentések erről a kísérletről is beszámoltak: Helmeczi az országgyűlés összeülte előtt megbízta Orosz Józsefet, hogy 30 forint havi díjazásért készítsen tudósításokat lapja számára. A tudósításokat végül Orosz Kossuthtal együtt készítette. 1833. február 10-én azonban Széchenyi a következő megjegyzést volt kénytelen naplójába felvezetni: "Z K(ároly: Hét vármegye írt a nádornak, "be kellene tiltani a Jelenkort"". Az országgyűlési tudósítások meghonosításának kísérlete tehát kudarcba fulladt, mivel a hírek miatt tiltakozó országgyűlési követek a nádorhoz fordultak. A Jelenkor január 16-i számától csak a két pozsonyi újság – Ephemerides Posonienses és a Pressburger Zeitung – híreit vehette át."
Források
- Pallas nagy lexikona
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.