Jánosa Lajos -

	Jánosa Lajos
Született	1931. március 11. (93 éves); Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Holló Ágnes (1981–)
Gyermekei	Veronika (1968); Rozália (1982)
Foglalkozása	díszlettervező, festőművész, egyetemi tanár
Iskolái	Iparművészeti Főiskola (1951–1956)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1970); Érdemes művész (1983)
	IMDb; PORT.hu;
	Sablon • Wikidata • Segítség

Jánosa Lajos (Budapest, 1931. március 11. –) díszlettervező, festőművész, egyetemi tanár.

Életpályája

1951–1956 között az Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Varga Mátyás oktatta. 1956–57-ben a Nemzeti Színházban tanult, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola oktatója volt. 1957–1968 között a Madách Színház díszlettervezője volt. 1958–1965 között az Iparművészeti Főiskola díszlet-, jelmez szakvezető tanára volt. 1968 és 1996 között a Magyar Televízió tervezője és csoportvezetője volt. 1996 óta önálló tervező.

Színházi munkái

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 121.^[1]

Hartog: Családi ágy (1957)
Fehér Klára: Nem vagyunk angyalok (1958)
Gorkij: Nyaralók (1958)
Beaumarchais: Figaro házassága avagy: Egy bolond nap (1958, 1966)
George Bernard Shaw: Az ördög cimborája (1958)
Aymé: Nem az én fejem (1959)
Bródy Sándor: A medikus (1959, 1970)
Hervé: Nebáncsvirág (1959)
Vészi Endre: Varju doktor (1959)
Hubay Miklós: Ők tudják mi a szerelem (1959, 1993)
William Shakespeare: Vihar (1960, 1980)
Tabi László: Különleges világnap (1960, 1971)
Arthur Miller: Pillantás a hídról (1960)
Danek: Szemtől szembe (1960)
Priestley: Veszélyes forduló (1960, 1980)
Panova: Búcsú a fehér éjszakától (1961)
Tabi László: Esküvő (1961)
Karvas: Éjféli mise (1962)
Tennessee Williams: A vágy villamosa (1962, 1972)
Christie: Az egérfogó (1962)
Erich Maria Remarque: Az utolsó állomás (1962)
Kamondy László: Vád és varázslat (1963)
Füst Milán: Boldogtalanok (1963)
Feuchtwanger: Simone Machard látomásai (1963)
Bródy Sándor: A szerető (1963)
William Shakespeare: Ahogy tetszik (1964)
Sayers: Kathleen (1964)
Füst Milán: Negyedik Henrik király (1964)
Kleist: Amphitryon (1964)
Müller Péter: Márta (1965)
Shakespeare: Téli rege (1965)
Turgenyev: Egy hónap falun (1966)
Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (1966)
Williams: Amíg összeszoknak (1966)
Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (1967)
Wilder: A mi kis városunk (1967)
Szlavin: Örvény (1967)
Luigi Pirandello: Váróterem (1967)
- Csocsó (1967)
- Az ördöngős (1967)
Albee: Nem félünk a farkastól (1967)
Shakespeare: III. Richárd (1969)
Henrik Ibsen: Solness építőmester (1969)
Illyés Gyula: Lélekbúvár (1969)
Déry Tibor: Tükör (1969)
Csehov: Három nővér (1970)
Miller: A salemi boszorkányok (1970)
Williams: Tetovált rózsa (1970)
Hubay Miklós: Tüzet viszek (1970, 1985)
Barta Lajos: Szerelem (1970, 1974)
Simon: Hotel Plaza (1970)
Németh László: Galilei (1971)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1971)
Noël Coward: Vidám kísértet (1971)
Williams: Nyár és füst (1971)
Gaetano Donizetti: A csengő (1971)
Giacomo Puccini: Gianni Schicchi (1971, 1978)
Kárpáthy–Móra Ferenc: Aranykoporsó (1972)
Bacharach: Ígéretek, ígéretek! (1972)
Kálmán Imre: Bajadér (1972)
Dallos Szilvia: Akvárium (1973)
René de Obaldia: Vadnyugati szél (1974)
Gorkij: Kispolgárok (1974)
Molière: Don Juan (1974)
Hernádi Gyula: Vérkeresztség (1975)
Ungvári Tamás: Dóra jelenti (1975)
Hernádi Gyula: A tolmács (1976)
Katona József: Bánk bán (1976)
Kocsis István: Tárlat az utcán (1976)
- Bolyai estéje (1976)
Georges Feydeau: A nagy szülés (1976, 1979)
- Őnagysága megboldogult (1976, 1979)
- Ne mászkálj meztelenül! (1976, 1979)
Csuha-Dancsák-Körmendi: Az ellopott futár (1977)
Hernádi Gyula: Bajcsy-Zsilinszky Endre (1977)
Hegedüs Géza: Lackner Kristóf (1977)
Shakespeare: Julius Caesar (1977)
Novotny Gergely: Vacsora (1977)
Breal: Tíz kiló arany (1977)
Illyés Gyula: Egyiptomi világosság (1977)
- Távozz tőlem angyal (1977)
Kander-Ebb: Kabaré (1978)
Mándy Iván: Gong (1978)
Czakó Gábor: Gang (1978)
Gogol: Háztűznéző (1978, 1981)
Nóti Károly: Nyitott ablak (1978)
Maróti Lajos: Közéletrajz (1979)
Molnár Ferenc: Menyegző (1980)
Feydeau: A szobalány fütyül rám (1980)
Lernet-Holenia: Hússaláta (1980)
Satrov: Égszínkék lovak, vörös füvön (1980)
Shakespeare: A vihar (1980)
Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1981)
Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy (1981)
Szentmihályi Szabó Péter: Látogató a végtelenből (1981)
Maróti Lajos: Egy válás története (1982)
Kocsis István: Megszámláltatott fák (1982)
Karinthy Ferenc: Ősbemutató (1982)
Feydeau: A balek (1982)
Csehov: Ványa bácsi (1983)
Csák Gyula: Az őszülés váratlan órája (1983)
Szép Ernő: Kávécsarnok (1993)

Filmjei

Jegyzetek

↑ 2014. március 4-i lekérdezés

Források

Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

További információk

Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Jánosa_Lajos
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.

[1] 2014. március 4-i lekérdezés

[1]

Jánosa Lajos
Született	1931. március 11. (93 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Holló Ágnes (1981–)
Gyermekei	Veronika (1968) Rozália (1982)
Foglalkozása	díszlettervező, festőművész, egyetemi tanár
Iskolái	Iparművészeti Főiskola (1951–1956)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1970) Érdemes művész (1983)

IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség