A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Ferenczy Károly | |
 | |
| Színművészeti Lexikon 2. Favariné (Budapest, 1929) | |
| Született | Szabó Károly Imre Zoltán 1876. október 29. Budapest |
| Elhunyt | 1945 (68-69 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Krecsányi Veron |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Károly témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ferenczy Károly, született Szabó Károly Imre Zoltán (Budapest, 1876. október 29.[1] – Budapest, 1945) színész, színházigazgató. Krecsányi Veron férje.
Életútja
Keresztelési és házassági bejegyzése alapján anyja, Szabó Mária napszámosnő volt, míg saját elmondása alapján Ferenczy József színész, a Népszínház rendezőjének és Beretvás Teréz vidéki színésznő gyermekeként született.[2] Szülei a papi pályára szánták, de nyugtalan természete miatt otthagyta a zárdát és elszökött Bárdi Lajos nagylaki színtársulatához. Azonban a vidéki vándorélet és a vele járó sok nélkülözés megtörte. Ekkor beiratkozott Fülöp Sándor színésziskolájába. Azután Brassóban működött, Egry Kálmánnál. Néhány évi barangolás után Feld Zsigmond színtársulatához szerződött. Ezután ismét vidékre ment. Szerepelt 1896-ban ifj. Polgár Károly, Kömley Gyula, Hajdú István, Rakodczay Pál színtársulatánál. 1898 februárjában eljegyezte Lipkay Matildot.
1902-ben felkerült a Magyar Színház kötelékébe, ahol nagy sikerei voltak. Magyar Színházi szereplése alatt történt meg vele az alábbi szenzációs esemény, amiről sokáig beszéltek színházi körökben. Egyik darabban egy betörő figuráját osztották rá. A gyönyörű kiállítású darab azonban megbukott; erre Ferenczy a betörő maszkjában elment egy előkelő vendéglőbe, ahol megjelenésével az akkori politikai viszonyok miatt nagy pánikot idézett elő; a rendőrhatóság veszedelmes gazembert látván benne, letartóztatta. Másnap az előadást nem tudták elkezdeni, mert a főszereplő hiányzott. Nagy lótás-futás után végre megtalálták a VII. kerületi rendőrség fogdájában, ahonnan Tomcsányi képviselő intervenciójára, miután a tréfa tisztázódott, Ferenczyt visszavitték a színházhoz. Ettől kezdve megfordult a darab sorsa, mert Ferenczy ötletessége zsúfolt házakat vonzott.
Ezután visszament a vidékre, Csóka Sándor miskolci társulatához, ahonnan Krecsányi Ignác szegedi színházához került. Ekkor Krecsányi nevelt lányát, Verát 1902-ben megszöktette és Szegeden házasságra léptek.[3] Gyermekeik: Veronika (sz. Pozsony, 1903. január 17.), Károly és János.
Kassán Szendrey Mihály színtársulatának volt a tagja. Kassáról elszerződött Janovics Jenőhöz Szegedre, ahonnan 1903-ban Beöthy László a Király Színházhoz hívta meg. Itt az Aranyvirágban mutatkozott be és mint táncos-komikus a legelső sorba került. 1905. augusztus havában átszerződött a Magyar Színházba, ahol mint drámai színész a Koldusgrófban aratta első nagy sikerét. 1907 és 1912 között a Városligeti Színházban szerepelt, 1910—12-ben a Vígszínház tagja volt. 1912. október 30-án kabarét nyitott a Gyár utca 21. szám alatt.[4]
Az első világháború kitörésekor önként jelentkezett a harctérre, ahonnan súlyos sebesüléssel tért haza. Ezután a Fővárosi Orfeumban működött, ahol szcenírozott dalaival aratott sikert, majd Nagy Endre kabaréjának volt kiváló tagja. 1925. október havától a Városi Színház tagja volt 1931-ig. 1930–31-ben mint az intézmény helyettes igazgatója, 1931–32-ben igazgatójaként működött. Ezután alig kapott szerepet. 1939–1941 között a Turul Szépmíves Céh nevű könyvkiadó munkatársa volt.
Fontosabb színházi szerepei
- Barmuche (Herblay: Bohémszerelem)
- (ifj. J. Strauss: A cigánybáró)
- Ripacs (Szigeti J.: Csókon szerzett vőlegény)
- Saint Hypothèse (Hervé: Lili)
Filmszerepei
- Maga talán beteg (1908, rövid)
- A pesti zsidó (1908, rövid)
- Vidám sportkép (1912, rövid)
- Tatárjárás (1917)
- A kormánybiztos (1919, rövid) – Tuzár mester
- Az örök titok (1938) – kocsmáros
- Fehér vonat (1943) – professzor úr
Lemezfelvételei
- Ellopták szívemet (Mészáros Gizával, Jumbola-Record, 1911 körül)[5]
- Előbb csak lassan, csendesen (Kék róka) (Mészáros Gizával, Jumbola-Record, 1911 körül)[6]
Jegyzetek
- ↑ Születési bejegyzése a Budapest-felsővízivárosi római katolikus keresztelési akv. 335/1876. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- ↑ Ferenczy Károly nyilatkozata (1938. december 29.) Uj Nemzedék, 20. évfolyam, 295. szám
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 159/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- ↑ https://kepkonyvtar.hu/jetspeed/portal/_ns:YVAtMTFkYWFhMmE2YWEtMTAwMDB8YzB8ZDB8ZXByb2Nlc3M9MT1zZWFyY2h8ZW9wZXJhdG9yX2hpZGRlbl8xPTE9MXxlbGltaXQ9MT0xMHxlcXVhbGlmaWVyXzE9MT0tMXxlY29uZGl0aW9uXzE9MT1rYWJhcmU-/search.psml?offset=1&origOffset=-1&docID=13409&secID=16298&limit=10&pageSet=1
- ↑ Ellopták szívemet Gramofon Online
- ↑ Előbb csak lassan, csendesen Gramofon Online
Források
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar színművészeti lexikon
- Hangosfilm
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.