A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A drámai költemény az irodalomban a romantika sajátos keverékműfaja.
A drámai költemény sajátos formában írt költői mű, melyben a drámaiság a gondolati lírának van alárendelve.
Az ilyen műfajú művek általában az emberiség, a filozófia nagy, végső kérdéseivel foglalkoznak, ezért emberiségdrámáknak is nevezzük őket.
A műfaj eredeteként a középkori misztériumi játékokat szokták emlegetni, előfutára Dante Isteni színjátéka volt, de az emberiségköltemények kialakulásához vezető úton jelentős szerepet játszott Milton Elveszett paradicsom című műve is.
A drámai költemény – mint műfaj – csúcspontjaként Goethe Faust-ját szokás emlegetni, minek hatására kibontakozott az emberiségköltemények első hulláma (Byron: Manfréd, Káin; Percy Bysshe Shelley: A megszabadított Prométheusz).
A drámai költeményben – csakúgy, mint a barokk eposzokban is –, a keresztény hitregék túlvilágról szóló elképzelései gyakran az antik mitológiával vegyülnek. Az európai művelődés e két alappillére mellett legtöbbször szerepet kapnak a középkor mágikus hiedelmei és a népi babonák is. (Goethe: Faust, Dante: Isteni színjáték)
A magyar irodalomban két nagy drámai költeményt tartunk számon: Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, és Madách Imrétől Az ember tragédiáját.
Az emberiségdrámákat típusukat tekintve a kétszintes drámához szokás sorolni.
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.