A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Dalok könyve | |
 | |
| A Si csing () első dala Csien-lung () császár kézírásával | |
| Szerző | various authors |
| Eredeti cím | Si csing () |
| Ország | ókori Kína |
| Nyelv | klasszikus kínai nyelv |
| Téma | népdalok és szertartási énekek gyűjteménye |
| Műfaj | antológia (konfuciánus szent könyv) |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | i. e. 11. sz. – i. e. 7. sz. |
| Magyar kiadó | Európa Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1957, 1959., 1974., 1976., 1994. |
| Fordító | Tőkei Ferenc prózafordítása alapján a műfordításokat Csanádi Imre, Lator László, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Jánosy István, Rab Zsuzsa, Károlyi Amy, Szabó Magda, Kormos István és Weöres Sándor készítette |
| Borítógrafika | Kálmán Klára |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dalok könyve témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Si csing | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 詩經 |
| Egyszerűsített kínai | 诗经 |
| Mandarin pinjin | Shī jīng |
| Wade–Giles | Shi1 ching1 |
A Dalok könyve (hagyományos kínai: 詩經, egyszerűsített kínai: 诗经, pinjin: Shī jīng, magyar népszerű átírásban: Si csing, vagy Si king)[1] a legkorábbi ismert kínai dalgyűjtemény, 305 dalból illetve versből áll, a legrégebbi közülük valószínűleg i. e. 1000 körül keletkezhetett, a gyűjtemény maga az i. e. 3. században már biztosan létezett.[2] A Dalok könyve a konfucianizmus alapkönyveinek számító Öt klasszikus egyike, a hagyomány szerint tartalmát Konfuciusz válogatta össze egy nagyobb gyűjteményből.[2]
Tartalma, felépítése
A dalok többféle témakört lefednek a hétköznapi élet tevékenységeitől a szerelemig, szerzőik is valószínűleg több társadalmi réteghez tartozhattak, az egyszerű parasztoktól a rangos nemesekig. Helyrajzilag is nagy változatosságot mutat.[3]
A mű négy részre osztható, a Kuo feng () a különféle országrészekből származó népdalokat és lírai költeményeket gyűjti össze, a Hsziao ja () hosszabb, komolyabb témákat felölelő, úgynevezett uralkodóházi verseket tartalmaz, a Ta ja () az udvari ünnepségek dalait, a Szung () pedig vallási szertartások dalait foglalja magába.[2][3]
A versek többféle verstípust képviselnek (gyászdal, lírai költemény, munkadal, szerelmes vers, óda, gúnyvers stb.)[3] A gyűjtemény nagy hatással volt a későbbi kínai irodalomra és a későbbi korok kínai költőire. A gyűjtemény olvasása, ismerete Kínában sokáig alapműveltségnek számított.[2]
Magyar fordítása
A Dalok könyve. Si king magyarul az Európa Kiadó kiadásában 1957-ben jelent meg először, Csanádi Imre, Lator László, Illyés Gyula, Nemes Nagy Ágnes, Jánosy István, Rab Zsuzsa, Károlyi Amy, Szabó Magda, Kormos István és Weöres Sándor fordításaival.[1]
- Si king. Dalok könyve; ford. Csanádi Imre et al.; Európa, Bp., 1974 (Lyra mundi)
Források
- ↑ a b Si King: Dalok könyve. Terebess.hu. (Hozzáférés: 2010. december 14.)
- ↑ a b c d Világirodalmi lexikon XIII. (Sf–Suzuki). Főszerk. Szerdahelyi István. Budapest: Akadémiai. 1992. 98–99. o. ISBN 963-05-6416-5
- ↑ a b c A Shijing - az ókori kínai költemények első átfogó gyűjteménye (magyar nyelven). China Radio International, 2010. június 13. (Hozzáférés: 2010. december 14.)
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.