Csermely István (eredeti neve: Woditska István; 1913-ig) (Aknaszlatina, 1862. június 6. – Sopron, 1928. július 22.) magyar fémkohómérnök, elektrokémikus, bányatanácsos.

Életpályája

1878–1881 között a Selmeci Akadémián tanult; oklevelet 1883-ban szerzett. Tanulmányai után a Selmeci Akadémián Schenek István vegyész tanársegédje volt. 1887–1892 között rézöntödét tervezett Nagybányán, majd Besztercebányára költözött. 1892–1907 között az elektrolitrézmű vezetője volt. 1904-ben Bélabányán egy másik rézkohót épített. 1908-ban bányatanácsossá nevezték ki, egyúttal a selmecbányai kohászati ​​objektumokat vezette. 1913-ban bányászati ​​főtanácsadói címet kapott, majd az ország különböző pontjain vett részt öntödei projektekben. 1919-ben az említett akadémiát követte Sopronba.

Különféle öntödéket és kohászati ​​munkákat járt Csehországban és Belgiumban, valamint Poroszországban, Szászországban és más német államokban. Besztercebányán és az Orosz Birodalomban is épített rézkohót.

Művei

• Elektrotechnika (1891)
• Az elektrotechnika alapvonalai (1892)
• A nagybányai m. kir. bányaigazgatósági kerület monografiája (1896)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• https://mek.oszk.hu/01800/01841/01841.pdf
• http://tankonyvek.edu.pl/elektro/pdf/lexikonok/Csermely_I.pdf
• Csemadok
• Selmeci Soproni tanárok 1735-1949

További információk

• Bányászati és Kohászati Lapok (1928)
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Révai új lexikona V. (Cza–D). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2000. ISBN 963-927-216-7  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8