A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Cseh–Morva Protektorátus | |||
Protektorát Čechy a Morava | |||
| |||
Fővárosa | Prága | ||
é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 14° 28′ 00″Koordináták: é. sz. 50° 04′ 60″, k. h. 14° 28′ 00″ | |||
Legnagyobb város | Prága | ||
Államforma | protektorátus | ||
Vezetők | |||
Köztársasági elnök | Emil Hácha | ||
Helytartó | Konstantin von Neurath | ||
Helytartó | Reinhard Heydrich | ||
Helytartó | Kurt Daluege | ||
Helytartó | Wilhelm Frick | ||
Hivatalos nyelv | cseh, német | ||
függőség | a Harmadik Birodalomtól | ||
Müncheni egyezmény | 1938. szeptember 29. | ||
Megalakulása | 1939. március 15. | ||
Tagság | Lista | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 7 380 000 fő (1939) | ||
Becsült | 7 380 000 fő (1939) | ||
Népsűrűség | 150 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 49 363 km² | ||
Víz | elhanyagolható% | ||
Időzóna | CET (UTC+1) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | protektorátusi korona | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseh–Morva Protektorátus témájú médiaállományokat. | |||
A Cseh–Morva Protektorátus, korabeli megnevezéssel Cseh-Morva Védnökség[1] (csehül Protektorát Čechy a Morava, németül Reichsprotektorat Böhmen und Mähren) a Harmadik Birodalom által korábban már megszállt nyugat-csehszlovákiai területeken 1939. március 15-én létrehozott protektorátus. A protektorátus félgyarmati helyzetbe süllyesztette Csehországot. A volt köztársasági elnök, Emil Hácha ugyan a helyén maradt, de az igazi hatalmat a Führer által kinevezett kormányzók (helytartók) gyakorolták.
1939–1945 között a következő kormányzók voltak hivatalban:
- Konstantin von Neurath (1939–1941)
- Reinhard Heydrich (1942)
- Kurt Daluege (1942–1943)
- Wilhelm Frick (1943–1945)
A német kormányzat betiltott minden náciellenes sajtót és szervezetet. A németekkel szimpatizáló csehek a Vlajka nevű szervezetbe tömörültek. Mindennapossá vált a rendőri és politikai terror. Munkatáborok jöttek létre, pl. Theresienstadt. A cseh gazdaságot a német hadiipar számára alakították át. Üldözték a nemzeti érzelmű értelmiséget: 1939. november 17-én bezárták az összes cseh egyetemet és főiskolát. A leghírhedtebb kormányzó Reinhard Heydrich volt (SS-helyettes), aki 1942-ben az Antropoid hadművelet során merénylet áldozata lett. A németek bosszúból két cseh falut kiirtottak (Ležáky, Lidice). A cseh és morva területeket 1945-ben délről az angolszász erők, keletről és északról pedig a román és szovjet hadsereg szabadította föl. Prága 1945. május 9-én szabadult föl.
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.