Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól!
Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom

Electronica.hu | Az elektrotechnika alapfogalmai : Elektrotechnika | Elektronika



...


...
...


A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9

Berceli Tibor (villamosmérnök)
Berceli Tibor
Berceli Tibor egyetemi tanár arcképe.jpg
Született 1929augusztus 7. (93 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása villamosmérnök, kutató, emeritus egyetemi tanár
Iskolái Fáy András gimnázium (–1946), Budapesti Műszaki Egyetem (–1951)
Kitüntetései
  • Institute of Electrical Engineers Premium Awards (1961)
  • HTE Virág–Pollák-díj (1965)
  • Állami Díj (1980)
  • MIKON Award (2002)
  • EuMA Distinguished Service Award (2006)
  • BME Pro Facultate díj (2012)
  • IEEE Microwave Career Award életmű díj (2016)
  • A BME VIK Kari Tanácsa rubin díszoklevele (2021)
Tudományos pályafutása
Szakterület Távközléstechnika
Kutatási terület A mikrohullámú és optikai távközlés áramköri és rendszertechnikai kérdései
Tudományos fokozat
  • A műszaki tudomány kandidátusa (1955)
  • A műszaki tudomány doktora (1964)
Szakintézeti tagság
  • Az MTA Távközlési Tudományos Bizottsága tagja
  • Az URSI Nemzeti Bizottságának tagja
  • Az IEEE „Life Fellow” fokozatú tagja
  • A Microwave Theory and Techniques Society „Speakers Bureau” tagja
Munkahelyek
BME Villamos-
mérnöki Kar
Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék
emeritus professzor
Távközlési Kutató Intézet tudományos főosztályvezető
Jelentős munkái Publikációs lista
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia (köztestületi tag)

A Wikimédia Commons tartalmaz Berceli Tibor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Berceli Tibor, Dr. (Budapest, 1929. augusztus 7. –) magyar villamosmérnök, kutató, a műszaki tudomány doktora, állami-díjas, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Optikai és Mikrohullámú Csoportjának Professor emeritusa, a BME Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola témakiírója, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.[1][2][3][4][5]

Életpályája

Tanulmányai

Berceli Tibor a Fáy András reálgimnázium diákja volt, ahol matematikát és fizikát tanító tanárának, Kúnfalvi Rezsőnek volt kiváló tanítványa.[6] 1947-ben lett a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának hallgatója. A harmadik év elején létrejött a Villamosmérnöki Kar, melynek gyengeáramú szakát választotta. Itt 1951-ben szerzett villamosmérnöki diplomát, majd az MTA aspiránsaként a Távközlési Kutató Intézetben (TKI) kezdett dolgozni. Aspiránsvezetője Bognár Géza akadémikus, az újonnan megalakult Intézet műszaki igazgatója lett. Aspiráns éveit a TKI-ban töltötte és Kisveszteségű hullámvezetők című kandidátusi értekezésének megvédése alapján 1955-ben megkapta a műszaki tudományok kandidátusa címet.[3][4]

Kutatásai a TKI-ban

Bognár Géza ismert volt arról, hogy a tehetséges fiatalokat szívesen támogatta, és ezért a tudományos fokozatott elnyert fiatal mérnököt is meghívta munkatársának. Ettől az időponttól kezdve Berceli Tibor a Távközlési Kutató Intézetben dolgozott, előbb, mint kutatási csoportvezető, majd rövidesen osztályvezetői és később főosztályvezetői minőségben.[7]

A leghosszabb ideig a Mikrohullámú osztály vezetőjeként a mikrohullámú nemlineáris, aktív áramkörök (keverők, oszcillátorok, erősítők, stb.) elméleti és kísérleti vizsgálatával, valamint a felületi hullámterjedés, parametrikus effektusok, a zajcsökkentés és egyes távközlési rendszertechnikai kérdések kutatásával és fejlesztésével foglalkozott. Eredményeivel hozzájárult a nagytávolságú, nagykapacitású mikrohullámú rádiórelé összeköttetések kifejlesztéséhez és gyártásba viteléhez.[7] Az első, a hatvanas években megszületett berendezések még tápvonalakkal és elektroncsövekkel épültek, majd elkészültek a második generációs, már félvezetőket alkalmazó berendezések. 1975 után a tápvonalak helyét szalagvonalas és integrált áramkörök foglalták el és megszülettek a harmadik generációs rádiórelé berendezések.[8] Ez volt az a berendezéscsalád, melynek alkotóit, köztük Berceli Tibort is, 1980-ban Állami Díjjal tüntették ki.[3][9][10] Berceli Tibort az különböztette meg a berendezés-fejlesztésben résztvevő kollégáitól, hogy ő mindig igazi kutatóként dolgozott. A problémák százait oldotta meg, de mindig feldolgozta és publikálta munkáit és azok elméleti hátterét is.

1990-től számos európai uniós projekt hazai vezetője volt.[11] Több COST[12] projektben is dolgozott, valamint 3 magyar kutatási konzorciumban vett részt és 7 OTKA téma vezetője volt. Részt vett egy OTKA és az NKFI-EPR[13] által kiírt projektben.[3]

A Távközlési Kutató Intézetet 1996-ban hagyta el és ettől kezdve a BME Mikrohullámú Híradástechnika Tanszéke lett a fő munkahelye, tanárként és kutatóként. A TKI-ben töltött utolsó éveiben kezdte meg kutatásait a mikrohullámú fotonika területén. E területen végzett kutatásai során az optikai-mikrohullámú kölcsönhatás kérdéseit vizsgálta.[3] Ennek keretében új eredményeket ért el a mikrohullámú erősítők és oszcillátorok optikai szabályozása, a fényhullámú-mikrohullámú kombinált fázisdetekció és a fáziszárt hurkos optikai frekvencia-stabilizálás terén. Jelentősen megjavította az intenzitás-modulált lézerek linearitását, ami többsegédvivős optikai átvitel esetében hasznosítható.[14]

Felsőoktatási tevékenysége

Berceli Tibort mindig vonzotta az oktatás lehetősége. A BME Villamosmérnöki Karán 1962-ben lett egyetemi oktató, félállású adjunktusként,[4] a Mikrohullámú Híradástechnika Tanszék vezetője, Istvánffy Edvin professzor meghívására.

Először mikrohullámú tantermi és laboratóriumi gyakorlatokat és méréseket vezetett, majd javasolta egy új tárgy, a Mikrohullámú áramkörök bevezetését, melynek tananyagát is kidolgozta. Az 1965-ben megszerzett műszaki tudományok doktora fokozata[1][2] alapján 1970-től címzetes egyetemi tanárként, majd 1995-től magántanárként végezte oktatói munkáját.[14][15]

A BME Mikrohullámú Híradástechnika Tanszékén a mai napig tanít, ma már emeritus professzorként.[16][17]

A TKI-ban folytatott kutató munkája mellett tanszéki munkahelyén és számos külföldi, többnyire egyetemi kutatóhelyen is dolgozott. Elsőül 1964-ben ösztöndíjjal a New York-i Polytechnic Institute of Brooklynon folytathatott sok újdonságot nyújtó elméleti kutató munkát, majd 1986-ban a University College Londonban (UCL) végezte első optikai kutatásait. Az 1988/89-es tanévben, vendégprofesszorként a Drexel Egyetemen, Philadelphiában tartott három kurzust nemlineáris mikrohullámú áramkörökről. 1991-ben a Hamburgi Műszaki Egyetemen az optikai-mikrohullámú kölcsönhatás témájáról tartott előadást egy szemeszteren át. 1992-ben vendégprofesszor volt a japán Osakai Egyetemen, majd 1994-ben a francia Grenoblei Egyetemen. Továbbá 2001-ben, a finnországi Helsinki Műszaki Egyetemen, majd 2004-ben az ausztrál Sydney-i Egyetemen (The University of Sydney) adott elő.[18][4][19] Kutatásait 2000-től 4 éven át Széchenyi professzori ösztöndíj támogatta.[4]

Közben elnyert számos projektet, magyart és külföldit egyaránt, ami lehetővé tette, hogy kutatói munkájához anyagi támogatást biztosítson, több értékes műszerrel gazdagítsa a Tanszék felszereltségét.

Részt vesz a Tanszék oktatási tevékenységében a diplomázó hallgatók és doktoranduszok vezetésével. A BME-n több évtizede tagja a záróvizsga bizottságnak. Eleinte a Tudományos Minősítő Bizottság megbízásából, később egyetemi oktatói feladatként számos magyar és külföldi aspiráns témavezetője volt. Az egyetemi doktorandusz képzés megindulása óta sok diákja nyerte el a PhD fokozatot.[15]

Oktatott tantárgyak

Berceli Tibor oktatott témái részben saját kidolgozásában, kisebb részt másokkal közös előadásként kerültek meghirdetésre. Mivel ez változó tantárgynevek és tantervi pozicionálás mellett történt, nem a konkrét címeket, hanem összefoglalóbb jelleggel a témákat mutatjuk be. Az előadások mind BSc, mind MSc és PhD (doktori) szinten megjelentek a Kar[20] tananyagában.

A témák megnevezése a fentiek miatt általában nem egyezik az előadáscímmel, kivéve az első kettőt, ahol az eltérést az indokolja, hogy évtizedekig oktatott, kiforrott anyagról van szó. A felsorolás nagyjából időrendi, megfelelően a tudományos fejlődés időrendjének. Az utolsók, az optikai távközlés körébe esők, jelenleg (2021) is meg vannak hirdetve.

Tudományszervezői tevékenysége

A Magyar Tudományos Akadémia Távközlési Tudományos Bizottságának, valamint az URSI[41] Nemzeti Bizottságának több évtizede tagja. Ugyancsak hosszú éveken át tagja volt a Híradástechnikai Tudományos Egyesület Elnökségének. Az IEEE „Life Fellow”[42] fokozatú tagja. A Microwave Theory and Techniques Society „Speakers Bureau” (előadói iroda) tagja.[4]

Két évtizeden át az IEEE Communications Society (Hírközlési Társaság) EAMEC bizottságának[43] kelet-európai felelőse és „distinguished lecturerje” volt.[44][4]

A szakmai munkán kívül Berceli Tibor rendszeresen részt vett konferenciákon és azok szervezésében, itthon és külföldön. 1959-ban kollégáival együtt részt vett az első, a Magyar Tudományos Akadémián megszervezett Mikrohullámú Összeköttetések Kollokviumon. A második, 1962-es Kollokvium szervezésében már maga is részt vett. Az igazi nemzetközi konferenciává válást az 1966-os harmadik, már MICROCOLL nevű konferencia jelentette, melyet ettől kezdve négy évente rendeztek meg.[4][45]

Berceli Tibor ezek szervezésében, valamint több külföldi mikrohullámú konferencia – például az European Microwave Conference (EuMC), a Mediterranean Microwave Symposium, az IEEE International Microwave Symposium, URSI International Symposium on Electromagnetic Theory stb. – szervezésében is fontos szerepet vállalt.[4]

Kutatási területe

A mikrohullámú és optikai távközlés áramköri és rendszertechnikai kérdései[15]

Kutatási témái

  • Mikrohullámú nemreciprok eszközök elméleti és kísérleti vizsgálata, tervezési kérdései[18]
  • Nemlineáris jelenségek, mikrohullámú aktív áramkörökben[4][7]
  • Mikrohullámú rádiórelé rendszerek[46]
  • Az optikai-mikrohullámú kölcsönhatások kérdései[14][18][4][5]
  • Fotonika, mint az optikai távközlés információ-átvitelének eszköze[7][47][48]

Publikációi

Találmányai

Tudományos fokozatai

  • A műszaki tudomány kandidátusa (1955)[4]
  • A műszaki tudomány doktora (1965)[1][2][3][4]

Díjai, elismerései

A díjazottak többsége amerikai, eddig mindössze 6 európait, köztük egyedüli magyarként tüntettek ki engem ezzel az elismeréssel. Ismerem a többi jelöltet is, akik kivétel nélkül kiváló szakemberek, így különös megtiszteltetésként élem meg az elismerést, az emlékplakett átadását.
– Berceli Tibor az IEEE életműdíj átvételekor
(2016)[4]
  • Institute of Electrical Engineers Premium Awards, London, Anglia (1961)[4]
  • HTE Virág–Pollák-díj[54] (1965)[3][4][55]
  • Állami Díj (1980)[10][9]
  • MIKON Award (2002)[4]
  • EuMA Distinguished Service Award (2006)[19][56]
  • BME Pro Facultate díj (2012)[57][58]
  • IEEE Microwave Career Award életmű díj (2016)[59][60] (Lásd az idézetet is!)
  • A BME VIK Kari Tanácsa rubin díszoklevele (2021) Dr. Berceli Tibor emeritus professzornak, a tanszék munkatársának, aki 70 évvel ezelőtt szerezte a BME-n az oklevelét[61]

Jegyzetek

  1. a b c Akadémiai doktori értekezés
  2. a b c Kandidátusi és doktori disszertációk
  3. a b c d e f g h i Professor Emeritus
  4. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s Interjú
  5. a b MTA köztestületi tagok
  6. Fáy Gimnázium 32., 41.
  7. a b c d e f Vasdiplomások
  8. Herpy Miklós – Sipőcz István: Távközlési Kutató Intézet: A magyar mikrohullámú kutatás fellegvára (1950–1990). Budapest: (kiadó nélkül). 2020–2021. Hozzáférés: 2021. aug. 15.  
  9. a b Almanach
  10. a b Magyar Közlöny
  11. ACCORD, COPERNICUS, MOIKIT, FRANS, GANDALF, LABELS, NEFERTITI, ISIS, IMICIMO, FERFIT, IDEATA, METAFER projekt
  12. COST: European Cooperation in Science and Technology, európai uniós tudománypolitikai együttműködési szervezet
  13. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal - Elektronikus Pályázati Rendszer Hozzáférés: 2021. aug. 30.
  14. a b c d e Aranydiplomások
  15. a b c ODT adatlap
  16. A tanszéket később egyesítették az Elméleti Villamosságtan tanszékkel, Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék név alatt. Jelenleg is (2021) így hívják.
  17. Munkatársak – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Szélessávú Hírközlés és és Villamosságtan Tanszék Hozzáférés: 2021. aug. 30.
  18. a b c d e Gyémántdiplomások
  19. a b EuMA Award – A szervezet 2006. évi kitüntetése
  20. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar
  21. Dr. Jachimovits László: Mikrohullámú áramkörök. Budapest: Tankönyvkiadó. 1969. J5-764   – Berceli Tibor a társszerzők egyike.
  22. Dr. Jachimovits László: Mikrohullámú áramkörök. Budapest: Tankönyvkiadó. 1992. J5-764   – Berceli Tibor a társszerzők egyike. Figyelemreméltó a tantárgy életútja: a jegyzet 1969-ben már megjelent és 1992-ben is még használták!
  23. Dr. Berceli Tibor: Mikrohullámú aktív áramkörök (1.). Budapest: Tankönyvkiadó. 1965. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa 62. (J5-468)  
  24. A jegyzet 2. kötete társszerző műve. Schmideg Iván: Mikrohullámú aktív áramkörök 2. Budapest: Tankönyvkiadó. 1966. Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványa, V. 71  
  25. Dr. Berceli Tibor: Mikrohullámú aktív áramkörök 3. Budapest: Tankönyvkiadó. 1969. Mérnöki Továbbképző Kiadványok 112. J5-628  
  26. Berceli Tibor: Mikrohullámú aktív áramkörök 4. Budapest: Tankönyvkiadó. 1977. Budapesti Műszaki Egyetem Továbbképző Intézet kiadványa V  
  27. Optikai és mobil hírközlés 2006
  28. Az optikai és rádióhírközlés korszerű rendszerei 2009
  29. Optikai-mikrohullámú összetett távközléstechnika 2006, PhD doktorandusz tárgy
  30. Mikrohullámú áramkörök tervezése és szimulációja 2016
  31. Mikrohullámú áramkörök tervezése és szimulációja 2013
  32. Integrált rádiók a vezeték nélküli távközlésben 2009
  33. Integrált rádiók a vezeték nélküli távközlésben 2012
  34. Az optikai hálózatok alapjai 2015
  35. Az optikai hálózatok alapjai 2009
  36. Optikai hálózatok elemei 2021
  37. Optikai távközlés 2015
  38. Optikai hálózatok és hálózatelemek 2015
  39. Fénytávközlő eszközök 2021 - Ezt a bevezető előadást Berceli tanítványa, Gerhátné Udvary Eszter tartja.
  40. Fénytávközlő rendszerek és alkalmazások 2021
  41. URSI: Union Radio-Scientifique Internationale (franciául), Nemzetközi Rádiótudományi Unió
  42. Magyarul körülbelül „Örökös kiváló tag”. A szervezet a kiemelkedő szakmai tapasztalat és a huzamos ideig nyújtott jelentős szakmai teljesítmény elismerésére, legalább 65-éves tagjainak adhatja meg ezt a hagyományos besorolási fokozatot.
  43. EMEA Countries (Europe, Middle-east and Africa): a mai terminológiában az IEEE Region 8 földrajzi körzete.
  44. Ajánlott előadó (szó szerint „kiválasztott, kiemelkedő”). A minősítést azoknak a tagjainak adja meg az IEEE, akik meghívását javasolja a helyi tagszervezeteknek, hogy szakmai előadást tartsanak. (Ezt a státuszt azonban csak tényleges, elismert előadások megtartásával lehet megőrizni.)
  45. Géher Károly: Mikrohullámú kollokviumok. In A HTE 60 éve. Szerk. Bartolits István. Budapest: Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület. 2009. 160–161. o. ISBN 978-963-8111-71-5 Hozzáférés: 2021. feb. 15.  
  46. Rádiórelék
  47. Fénytávközlés
  48. Fotonika
  49. A Magyar Tudományos Művek Tára szerint (2021-ig) az általuk számon tartott publikációk száma 305.
  50. MTMT adatlap
  51. Berceli Tibor: Reflex klystron circuits. Transl. G. Szabó. Budapest: Akad. Kiadó. 1967. Hozzáférés: 2021. aug. 20. A dokumentum költségtérítéses formában elektronikusan elérhető  
  52. Berceli Tibor: Nonlinear active microwave circuits. Transl. by T. Sárkány. Budapest: Akad. K. 1987. ISBN 963-05-4303-6 Hozzáférés: 2021. aug. 20. A dokumentum költségtérítéses formában elektronikusan elérhető   – A mű az Elsevier kiadó sorozatában is megjelent.
  53. Berceli Tibor: Nonlinear active microwave circuits. Transl. by T. Sárkány. Amsterdam : Elsevier; (hely nélkül): Akad. K. 1987. = Studies in electrical and electronic engineering, 29. ISBN 963-05-5101-2  
  54. A Híradástechnikában megjelent legjobb cikkek szerzői kapták. 1973-ban a díj nevében a két névadó sorrendjét megfordították.Pollák–Virág díj. Budapest: Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület. Hozzáférés: 2021. aug. 15.  
  55. Puskás Tivadar- és Virág–Pollák-díjasaink. Híradástechnika, XVI. évf. 5. sz. (1965. máj.) 157. o. Hozzáférés: 2021. aug. 15. (A dokumentum költségtérítéses formában elektronikusan elérhető.)
  56. Bronze Medal – Az EuMA kitüntető érem
  57. Pro Facultate díjasok 2009–2019 Hozzáférés: 2021. aug. 30.
  58. A Kari Tanács ünnepi ülése, 2012 Hozzáférés: 2021. aug. 30.
  59. IEEE Életmű-díj Hozzáférés: 2021. aug. 30.
  60. Kutató munkájának, oktatásának, szakmai kapcsolatainak, konferenciaszervezéseinek eredményeit számos kitüntetéssel díjazták, ezek között ez a legjelentősebb. A díjat az amerikai alapítású és több mint 430 000 villamosmérnököt tömörítő Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) 1973 óta adományozza, évente egyszer, egy személynek, aki „Fellow”-ja, vagyis hatékonyan működő törzstagja a világszervezetnek.
  61. BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék. www.facebook.com (2021. ápr. 20.) (Hozzáférés: 2021. aug. 14.)

Források

  • Akadémiai doktori értekezés: Berceli Tibor: Klisztron modulátorok áramköri kérdései. Budapest: BME. 1963. 145 fol. Akadémiai doktori értekezés  
  • Magyar Közlöny: A Magyar Népköztársaság Állami Díja […] adományozásáról: 1003/1980. (IV. 10.) Mt. h. Magyar Közlöny, 22. sz. (1980. ápr. 10.) 311. o. Hozzáférés: 2021. aug. 15. (A dokumentum költségtérítéses formában elektronikusan elérhető.) A díjat kollégáival megosztva ítélték oda: Fókás Elemér, Dr. Негру Miklós, Dr. Markó Szilárd, Dr. Rákosi Ferenc, Dr. Reiter György, Dr. Róna Péter, Tóth Tamás, Várady-Szabó Mihály, „a mikrohullámú rádióhírközlés kutatása-fejlesztése területén végzett kiemelkedő tudományos munkásságukért”.
  • Almanach: Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 566. o. ISBN 963-05-4420-2  
  • Fénytávközlés: Berceli Tibor et. al: Fénytávközlés. Híradástechnika, XXXV. évf. 3. sz. (1984) 97–104. o. Hozzáférés: 2021. szept. 11. (A dokumentum költségtérítéses formában elektronikusan elérhető.)
  • Fotonika: Bárányné Sülle Gabriella et. al: A fotonika fejlődési irányai. Híradástechnika, XL. évf. 9. sz. (1989) 257–262. o. Hozzáférés: 2021. szept. 11. (A dokumentum költségtérítéses formában elektronikusan elérhető.)
  • EuMA Award: Berceli – A szervezet 2006. évi kitüntetése. Hozzáférés: 2021. aug. 30.
  • Vasdiplomások: BME vasdiplomások. www.vik.bme.hu. Budapest: BME (2016) 15. o. (Hozzáférés: 2021. aug. 15.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Információ forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Berceli_Tibor_(villamosmérnök)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Zdroj: Wikipedia.org - čítajte viac o Berceli Tibor (villamosmérnök)

Villamosmérnöki és elektronikai alapfogalmak - elektronica.hu
čítajte viac na tomto odkaze: Villamosmérnökök





A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.