A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Athenaeum | |
A lap első kötete | |
Adatok | |
Típus | folyóirat |
Athenaeum címmel első ízben Bajza József és Vörösmarty Mihály adtak ki politikai-társadalmi-irodalmi folyóiratot 1837 és 1843 között. A Beöthy Zsolt által szerkesztett hasonló című folyóirat 1873–1874-ben jelent meg. Ugyanezzel a címmel jelent meg 1892 és 1947 között a Magyar Filozófiai Társaság kiadásában Philosophiai és államtudomány alcímmel egy folyóirat Pauer Imre Rudolf és Alexander Bernát szerkesztésében. Athenaeum humántudományi folyóirat címmel 1991-ben is megjelent egy folyóirat, főszerkesztője Bacsó Béla.
A folyóiratok névadója az Athenaeum, Pallasz Athéné (latinul Athenae) görög istennő híres ókori temploma volt.
Athenaeum (1837–1843)
Az 1832–36. évi országgyűlés reformtörekvéseit az udvar ellenezte, a legtöbb javaslatot visszautasította, befejezését követően pedig elfogatta az országgyűlési ifjakat. Ebben a helyzetben nagy szükség mutatkozott egy olyan politikai jellegű lapra, amely az ellenzéki törekvések összefogását tűzi ki céljául. 1836-ban Bajza felvetésére Vörösmarty Mihály és Toldy Ferenc folyamodtak lapengedélyért – Bajzának valószínűleg nem adták volna meg. 1837. január 1-jén jelent meg a lap első száma Bajza főszerkesztésében, s ettől kezdve hetenként kétszer került az előfizetők postaládájába.
A folyóirat honosította meg a szerzők rendszeres honorálását: ívenként fizettek a szerzőknek, ami jelentősen hozzájárult a munkatársak számának növekedéséhez. Már kezdetben megnyerték a lapnak Kölcsey Ferencet, majd Vajda Pétert, Kazinczy Gábort is. Az lap kiállt amellett, hogy a reformtörekvéseknek nem a nemesség, hanem a felvilágosult polgárság képezheti az alapját. Folyamatosan ismertették a nyugati politikai folyamatokat – elsősorban angol és amerikai példákat mutatva, s néhol talán túlzó rajongással fordulva nyugat felé. A lap honosította meg az útleírásokat, elsősorban fejlettebb társadalmakról szóló beszámolókat közöltek Hunfalvy Páltól, Szemere Bertalantól, Irinyi Józseftől.
Folyamatosan közölték Bajza József színikritikáit – gyakorlatilag Bajza volt a hazai műkritika megteremtője, de a Magyar játékszíni krónika rovatban Vörösmartytól is számos kritikai írás megjelent. A hazai drámai és operai színjátszás közti vitában Bajza vezetésével az Athenaeum köré csoportosuló liberális értelmiségiek a drámát féltve vitáztak Erkel Ferenccel.
A lap folyamatosan közölt szépirodalmi műveket – így hosszú ideig Vörösmarty versei is itt jelentek meg. Az Athenaeumban jelent meg első verse Petőfi Sándornak (1842-ben) és Gyulai Pálnak is.
A folyóirat a reformok szószólójaként hozzájárult ahhoz, hogy az elszigetelt helyi problémák össztársadalmi üggyé váljanak. Gyakran foglalkozott a kormányzás, törvényhozás, önigazgatás reformjával, a kapitalista viszonyokra való áttéréssel. Az oktatás, pedagógia kérdései is rendre terítéken voltak.
A lapnak számos ellensége volt: a cenzorok és besúgók folyamatosan figyelték a lapot, s számos írást nem engedtek közölni – gyakran még ártalmatlan dolgozatokban is ellenzéki gondolatokat fedeztek fel. Ugyanakkor mivel a lap a polgárság szerepének hangsúlyozására törekedett, az arisztokraták is ellenségesen viszonyultak hozzá.
1841-ben beindult a Pesti Hírlap, mellyel az Athenaeum már nem tudott versenyezni, így mind az előfizetők, mind a munkatársak száma folyamatosan csökkent. Bajza 1843-ban jelentette be a lap megszűnését, s jelezte, hogy az Athenaeumnak a politikai ébredés és a Pesti Hírlap ártott ugyan, de hozzátette: „mely ébredésnek… senki nem örvendett őszintébben, mint mi”.
Athenaeum (1873–1874)
A Beöthy Zsolt által szerkesztett ily című társadalmi, politikai, irodalmi és művészeti hetilap 1873-74-ben jelent meg.
Athenaeum (1892–1947)
Az 1892-ben induló Athenaeum – philosophiai és államtudományi folyóirat 1914-ig a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai és államtudományi folyóirataként jelent meg. Azt, az 1901-ben megalakult Magyar Filozófiai Társaság – a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulásával – 1915-től a Társaság folyóirataként jelentette meg. A Társaság feloszlatásának évében, 1948-ban, már nem adtak ki folyóiratszámot. – Általában évi 4, majd 6 számot, évente újrakezdődő folyamatos lapszámozással adtak ki. – Szerkesztők: Pauer Imre (1892–1914); Alexander Bernát (1915–1919); Halasy-Nagy József (1920–1923 – szerkesztősége idején még: Nagy József); Kornis Gyula (1924–1926); Dékány István (1927–1931); Prohászka Lajos (1932–1939); gróf Révay József (1940–1944); Faragó László (1945–1946); Pozsonyi Frigyes és Varga György Mihály (1947).
Athenaeum (a rendszerváltozást követően)
1991-től – mindössze tíz szám – Bacsó Béla filozófus és esztéta szerkesztésében jelent meg az Athenaeum humántudományi folyóirat. A lap elsősorban tematikus fordítás-összeállításokkal jelentkezett és hermeneutikai irányú és esztétikai tárgyú dolgozatokat közölt.
2015-től Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász szerkesztésében jelenik meg Athenaeum Konzervatív Szemle címmel államtudományi folyóiratként.[1] Az új folyam a tágan értelmezett államtudomány szakterületeihez tartozó (jogtudományi, közgazdaságtani, szociológiai) írások mellett szépirodalmi műveknek is teret szentel. A folyóirat megtalálható a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) adatbázisában.[2]
Irodalom
- Perecz László: A pozitivizmustól a szellemtörténetig. Athenaeum, 1892–1947. Osiris Kiadó, Horror Metaphysicae sorozat, 1998
- Bajza Kálmán: Az Athenaeum-per. Az első magyar sajtóper története. Argumentum Tudományos Könyv- és Folyóirat Kiadó, Irodalomtörténeti Füzetek sorozat, 1997
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891. (Beöthy Zsolt címszó)
Jegyzetek
- ↑ Az Athenaeum Konzervatív Szemle weblapja. . (Hozzáférés: 2020. május 26.)
- ↑ Az Athenaeum az MTMT-ben. . (Hozzáférés: 2020. május 26.)
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.