A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Arkansas | |
Az Arkansas-folyó North Little Rock-nál | |
Közigazgatás | |
Országok | Amerikai Egyesült Államok |
Államok | Colorado, Kansas, Oklahoma, Arkansas |
Települések | Pueblo, Wichita, Tulsa, Muskogee, Fort Smith, Little Rock, Pine Bluff |
Földrajzi adatok | |
Hossz | 2364 km |
Forrásszint | 2965 m |
Vízhozam | 1147 m³/s |
Vízgyűjtő terület | 435 123 km² |
Forrás | Leadville, Sziklás-hegység |
é. sz. 39° 15′ 30″, ny. h. 106° 20′ 38″ | |
Torkolat | Mississippi (Napoleonnál) → Mexikói-öböl, Atlanti-óceán |
Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Arkansas témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Arkansas (angolul Arkansas River, pauni nyelven Kícka) a Mississippi jobb oldali mellékfolyója, amely a Sziklás-hegységben ered és délkeleti irányban átszeli az Egyesült Államok Colorado, Kansas, Oklahoma és Arkansas államait. Hossza 2 364 km, amivel az USA 6. és a világ 45. leghosszabb folyója, egyúttal a Missouri után a Mississippi második leghosszabb mellékfolyója. Vízhozamban azonban elmarad a Missouri és az Ohio mögött. 1821-től 1845-ig, amikor Texas csatlakozott az USA-hoz, az Arkansas volt az Egyesült Államok és Mexikó közötti határfolyó.
Vízrajza
Az Arkansas a coloradói Leadville mellett ered 2 965 méter magasan. A majdnem 2500 kilométeres folyó három szakaszra osztható. Felső szakaszán a Sziklás-hegységben sebes folyású, szűk völgybe szorított, meredeken eső hegyi folyó. 193 km hosszú szakaszon 1400 métert esik. Ez a rész (a Granite városa melletti The Numbers, Brown's Canyon, Royal Gorge) tavasszal és nyáron a vadvízi evezés szerelmeseinek, valamint a pisztránghorgászok kedvence.
Cañon City után a folyóvölgy láthatóan kiszélesedik és laposabbá válik. Pueblótól nyugatra az Arkansas eléri a Nagy-síkságot és innentől kezdve egészen a torkolatáig tipikus széles medrű, síksági folyó, melynek alacsony partjait az árvíz gyakran átlépi. Arkansas állam Desha megyéjében a valamikor Napoleon város mellett torkollik a Mississippibe. Nagyobb mellékfolyói a Canadian, a Cimarron, a Salt Fork Arkansas, a Verdigris, a Grand River, az oklahomai Illinois (nem összetévesztendő az Illinois állambeli folyóval) és a Poteau.
Nagyobb folyami hajókkal az Arkansas egészen Muskogee-ig járható, hála a 20. század elején épített folyószabályozó gátrendszernek (McClellan-Kerr Arkansas River Navigation System); afölött azonban csak kis hajók és csónakok hajózhatnak.
A folyó menti nagyobb városok: Pueblo, Wichita, Tulsa, Muskogee, Fort Smith, Little Rock és Pine Bluff.
Vízhasználati viták
Kansas és Colorado állam között 1902 óta folyamatosak a viták az Arkansas vizének felhasználása miatt: Kansas úgy véli, hogy szomszédja túl sok vizet emel ki belőle. Hosszas pereskedés után 1949-ben a Kongresszus elfogadta a vízmegosztási egyezményt, de a kedélyek máig sem nyugodtak meg teljesen. 1965-ben Kansas Oklahomával kötött egyezményt a folyó vizének felhasználásáról és a vízszennyezés csökkentéséről.
A Kansas közepén mért átlagos vízhozam 1984 és 2003 között az öntözésre kiemelt vízmennyiség növekedése miatt 7 m³/s-ről 1,5 m³/s-re esett vissza.
Történelem
Az Arkansas mentén sok ezer év óta laknak indiánok. Az első európaiak, akik megpillantották a folyót, a spanyol Coronado-expedíció tagjai voltak 1541. június 29-én. Nagyjából ugyanekkor Hernando de Soto is felfedezte az Arkansas torkolatát a Mississippin. A spanyolok eredetileg Napestének hívták a folyót, az Arkansas név (Akansa formában) első említése Jacques Marquette atya 1673-as naplójából való.
1819-ben az Adams-Onís szerződés alapján az Arkansas az Egyesült Államok és Spanyol-Mexikó közötti határ részét képezte. A helyzet 1846-ban, Texas annexiója után változott meg.
A vasút megépítéséig a nyugatra, Santa Fébe vezető fő kereskedelmi útvonal kansasi része az Arkansas mentén vezetett. Az 1880-as években hatalmas öntözőcsatornák épültek, melyek a folyó vizét száz mérföldnyire is elvitték és 300 km²-nyi területet öntöztek velük.
2002. május 26-án az Interstate-40 főút Arkansas fölött átívelő hídja összeomlott, amikor egy hajóvontató nekiütközött egyik pillérjének. A szerencsétlenségnek 14 halálos áldozata volt.
2010. december 29-én egy nagyarányú halpusztulás következményeképpen legalább 100 ezer árnyékhal teteme sodródott ki a folyó partjaira. A vizsgálat megállapította, hogy a pusztulást feltehetően az Ozark Dam túlfolyójának megnyitását követő gázbuborék-trauma okozta.
-
Az Arkansas-folyó Pueblo belvárosában
-
A folyó Wichitában
-
Royal Gorge
-
A John Martin-gát és víztározó Coloradóban
-
Az Arkansas Tulsában
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Arkansas River című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- McClellan-Kerr Arkansas River Navigation System (MKARNS) The Encyclopedia of Arkansas History and Culture
- Largest Rivers in the United States United States Geological Survey.
- Gas Bubble Trauma likely cause of fish kills Arkansas Game and Fish Commission
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.