A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A hercegnő és a kobold (The Princess and the Goblin) | ||||
1991-es brit–magyar–amerikai animációs film | ||||
Kófic és Angelika hercegnő | ||||
Rendező | Gémes József | |||
Producer | Robin Lyons | |||
Vezető producer |
| |||
Alapmű | George MacDonald regénye | |||
Műfaj |
| |||
Forgatókönyvíró | Robin Lyons | |||
Hang | ||||
Zene | Lerch István | |||
Operatőr |
| |||
Vágó | ||||
Hangmérnök | ||||
Gyártásvezető |
| |||
Gyártás | ||||
Gyártó | ||||
Ország | ||||
Nyelv | ||||
Játékidő | 79 perc | |||
Költségvetés | 10 000 000 USD | |||
Képarány | 1,37:1 | |||
Forgalmazás | ||||
Forgalmazó | ||||
Bemutató | ||||
Korhatár | ||||
Bevétel |
| |||
További információk | ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
A hercegnő és a kobold (angol cím: The Princess and the Goblin) 1991-ben bemutatott magyar–brit–japán koprodukciós rajzfilm, amely George MacDonald regénye alapján készült. Az animációs játékfilm rendezője Gémes József, írója és producere Robin Lyons. A zenéjét Lerch István szerezte. A mozifilm a Pannónia Filmstúdió gyártásában készült, a Budapest Film és a Pannónia Film forgalmazásában jelent meg. Műfaja zenés fantasyfilm.
Magyarországon 1991. december 20-án, az Egyesült Királyságban 1992. december 18-án mutatták be a mozikban.
Cselekmény
Angelika, a fiatal hercegnő egy délután eltéved az erdőben, magára hagyva Dadusát. Az erdő sötét, ismeretlen részében furcsa, ijesztő teremtmények veszik körül, azonban Kófic, a bányászfiú dalával elriasztja őket. Angelika így békében hazatérhet.
A fiú apjával dolgozik a kőbányában, és nem sokkal ezután beszakad alatta egy járat. Egy kiterjedt barlangrendszerbe kerül. Ebben a fénytől elzárt világban élnek a gonosz koboldok, akik hajdan emberek voltak, de elvetemültségük miatt a föld alá űzték őket. Amellett, hogy nem viselik el a zenét, csak egy gyenge pontjuk van: egyetlen ujjba összeforrt lábuk. Sziklakemény bőrükön fegyver nem hatolhat át. A koboldok most a bánya elárasztására készülnek, sőt bosszúhadjáratot akarnak indítani az emberek ellen. (A főszervező a kőcipős koboldkirálynő és fia, Varangy herceg, míg az öreg koboldkirály leginkább náthájával van elfoglalva.) Kófic elhatározza, hogy miután értesíti szüleit, kikémleli a koboldok tervét. Miután megtudja, hogy Varangy az emberek királya akar lenni, úgy, hogy feleségül veszi Angelikát, balszerencséjére fogságba esik, azonban éneklésével távol tudja tartani magától a gonosz lényeket.
Eközben Angelika hazakerülve a vár egyik eldugott padlásszobájában tündöklő jelenséggel találkozik: a fehér hajú hölgy a királylány üknagymamájaként mutatja be magát, és ad a kislánynak egy varázslatos, láthatatlan fonalat. Az üknagyanyát ugyan senki sem látta, és a koboldokban sem hisz senki, de a jószívű király hallgat kislányára, és őrséget állíttat. Angelika a csodálatos fonalat követve elindul, és a barlangba jut, ahol Kóficot őrzik.
A fonal mentén sikerül kijutniuk, és értesíteniük a királyt. A kimerült, sebesült Kófic eleinte nem hisz a királylány titokzatos üknagymamájában, de miután megjelenik neki a pihenőhelyén és meggyógyítja, újult erővel száll csatába a vár alatt alagutat ásó koboldok ellen. Ellenük a megkettőzött őrség is tehetetlen mindaddig, amíg Kófic meg nem tanítja őket a dal és a lábra célzás módszereire. Végül a csúf hordát sikerül elűzni, ők azonban elárasztják a várat. A tervük balul üt ki, ugyanis a felduzzasztott barlangi tó vize elsősorban őket sodorja kidőlt várfalon át a mélybe.
A történet végén minden jóra fordul: az Angelikát rabul ejtő Varangy is lehull a szédítő magasságból, Angelika és Kófic kibékül, a vár kiszárad, és mind a királyi, mind a bányászcsalád boldog dalolásban egyesül.
Szereplők
Szereplő | Angol hang | Magyar hang |
---|---|---|
Angelika hercegnő | Sally Ann Marsh | Somlai Edina |
Kófic | Peter Murray Paul Keating (ének) |
Minárovits Péter |
Dadus | Mollie Sugden | Győri Ilona |
Király | Joss Ackland | Avar István |
Angelika ükmamája | Claire Bloom | Kállay Ilona |
Koboldok királynéja | Peggy Mount | Schubert Éva |
Koboldok királya | Robin Lyons | Kautzky József |
Alacsony-kövér katona | Melis Gábor | |
Varangy herceg | Rik Mayall | Bezerédi Zoltán |
Glump | Victor Spinetti | Kránitz Lajos |
Mump | Roy Kinnear | Pathó István |
Kófic apja | William Hootkins | Perlaki István |
Kófic anyja | Maxine Howe | Némedi Mari |
Magas-sovány katona | Stephen Lyons | Rosta Sándor |
Kutyás kobold | Rácz Géza | |
Inas | Frank Rozelaar-Green | Csuja Imre |
Katonák | n. a. | Melis Gábor Pethes Csaba Rosta Sándor Salinger Gábor |
Szinkronstáb
A magyar változat munkatársai | |
---|---|
Felolvasó | Bozai József |
Magyar szöveg | Sarodi Tibor |
Hangmérnök | Márkus Tamás |
Rendezőasszisztens | Dezsőffy Rajz Katalin |
Vágó | Árvay Zsuzsa |
Gyártásvezető | Fehér József |
Szinkronrendező | Kiss Beáta |
Szinkronstúdió | Mafilm Audio Kft. |
Forgalmazó | Budapest Film Pannónia Film A Magyar Mozgókép közalapítvány támogatásával |
További információk
- A hercegnő és a kobold a PORT.hu-n (magyarul)
- A hercegnő és a kobold az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- A hercegnő és a kobold az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A hercegnő és a kobold a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A hercegnő és a kobold a Box Office Mojón (angolul)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.