A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| XXIV. téli olimpiai játékok | |||
 | |||
| Adatok | |||
| Rendező | Peking,  Kína | ||
| Versenyszámok | 15 sportág, 109 versenyszám | ||
| Megnyitóünnepség | 2022. február 4. | ||
| Záróünnepség | 2022. február 20. | ||
| Olimpiai fáklya | Dinigeer Yilamujiang Zhao Jiawen | ||
| Olimpiai stadion | Pekingi Nemzeti Stadion | ||
| |||
A XXIV. téli olimpiai játékokat 2022. február 4. és február 20. között rendezték a kínai Pekingben.
A rendező várost a 128. IOC gyűlésen választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2015. július 31-én a malajziai Kuala Lumpurban.[1]
Pályázatok
Hivatalos pályázatok
2014. március 14-ig 5 város nyújtotta be pályázatát az olimpia rendezési jogára.[2] Ezek közül Krakkó és Lviv, majd Oslo később visszalépett.
- Almati,
Kazahsztán - Peking,
Kína (Csangcsiakou várossal közösen)
| A szavazás eredménye | ||
|---|---|---|
| Város | Nemzet | Forduló |
| 1 | ||
| Peking | Kína
|
44 |
| Almati |  Kazahsztán
|
40 |
Visszalépett pályázók
A város 2013 novemberében jelezte indulási szándékát, de 2014 januárjában a magas költségekre hivatkozva visszalépett.[3]
- Krakkó,
Lengyelország (Zakopanéval és a szlovákiai Jasnával közösen)
A város 2014. május 25-én, az európai parlamenti választással egy időben, népszavazással döntött a pályázat visszavonásáról. A szavazásra jogosultak 36 százaléka adta le a voksát, akiknek 69,7 százaléka nem támogatta az olimpiai rendezést.[4][5] A szavazás után felmerült a pályázat folytatásának lehetősége, melyben Zakopane lenne a rendező város.[6]
2014 júniusában, Thomas Bach (NOB-elnök), Arszenyij Jacenyuk (ukrán miniszterelnök) és Szerhij Bubka (Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke) tárgyalásait követően, az aktuális ukrán politikai és gazdasági körülményekre hivatkozva a város visszavonta a rendezési szándékát.[7]
A kisebbik norvég kormányzó párt 2014 májusában, a nagyobbik októberben jelezte, hogy nem támogatja a rendezési pályázatot. Ezt követően Oslo visszalépett.[8]
Korábbi lehetséges pályázatok
Észak-Amerika
- Québec tartomány jelezte, hogy megpályázza a 2022-es téli olimpiai játékok rendezési jogát. A 2010-es téli olimpián a vancouveri szervezők mellőzték a francia nyelvet az eredményhirdetések alkalmával és ezzel Québec tartomány elégedetlen volt.[9]
Dél-Amerika
Európa
- A város pályázási szándékát Jordi Hereu, a katalán főváros polgármestere jelentette be. A fedett pályás versenyeket a városban, a többit a Pireneusokban lévő sportközpontokban rendeznék.[10] Barcelona korábban 1992-ben adott otthont nyári olimpiának.
- A spanyol Zaragoza, Huesca és Jaca közösen adná be pályázatát az olimpia megrendezésére. Spanyolország a 2018-as játékokra nem pályázik, mert úgy vélekednek, hogy a 2014-es Szocsiban rendezett olimpiát követően nem kap európai város rendezési jogot.[11]
- Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő 2007-ben felvetette, hogy Románia rendezné az olimpiát.[12]
Versenyszámok
Az olimpián 15 sportágban 109 versenyszámban avatnak olimpiai bajnokot.[13] 2018 júliusában hét új versenyszám került az olimpia programjába: síugrás vegyescsapat, síakrobatika női és férfi big air és vegyescsapat-ugrás, snowboard cross vegyescsapat, női monobob, vegyes rövidpályásgyorskorcsolya-váltó. A változtatások miatt csökkent az indulók száma biatlonban és korcsolyában. Női jégkorongban nyolc helyett tíz ország indíthat csapatot.[14]
Zárójelben a versenyszámok darabszáma olvasható
Alpesisí (11) ()
Biatlon (11) ()
Bob (4) ()
Curling (3) ()
Északi összetett (3) ()
Gyorskorcsolya (14) ()
Jégkorong (2) ()
Műkorcsolya (5) ()
Rövidpályás gyorskorcsolya (9) ()
Síakrobatika (13) ()
Sífutás (12) ()
Síugrás (5) ()
Snowboard (11) ()
Szánkó (4) ()
Szkeleton (2) ()
Menetrend
| NyÜ | Nyitóünnepség | ● | Versenynapok | 1 | Döntők | G | Bemutató gála | ZÜ | Záróünnepség |
