2015-ös kazahsztáni elnökválasztás 2015. április 26.
Párt	Nur Otan	KKN	független
Elnökjelölt
	Nurszultan Nazarbajev	Turgun Szizdikov	Abulgazi Kuszainov

2015. április 26-án elnökválasztás volt Kazahsztánban. A választáson Nurszultan Nazarbajev hivatalban lévő elnök – 95,22 százalékos rekordrészvétel mellett – a szavazatok 97,7 százalékát kapta, és ezzel újabb ötéves mandátumot nyert el az ország vezetésére.

Előzmények

Kazahsztánban 2011-ben volt utoljára elnökválasztás, amelyen Nurszultan Nazarbajev 1991 óta hivatalban lévő elnök újabb ötéves, 2016-ig tartó mandátumot szerzett. 2014 novemberében az elnök meghirdette a Nurli Zsol (Fényes Út) nevű politikai programját, amely a Kazahsztán-2050 nevű stratégiai terven alapszik, és célul tűzi ki, hogy 2050-re az ország egyike legyen a világ harminc legfejlettebb gazdaságának. 2015. február 14-én a Kazahsztáni Népi Gyűlés nevű, az elnök által vezetett tanácsadó testület javasolta, hogy az elnökválasztást hozzák előre 2015-re, elkerülve ezzel, hogy 2016-ban a törvényhozási választásokkal egyszerre kelljen elnökválasztást is tartani.^[1]

A javaslat széles körű támogatást kapott a törvényhozás mindkét házában. Muhtar Altinbajev szenátor, hadseregtábornok például kijelentette: a fegyveres erők támogatják az előrehozott választások gondolatát. „Meg kell becsülnünk azt, amink van,” jelentette ki a volt honvédelmi miniszter. A képviselőház és a szenátus végül határozatban kérte Nazarbajev elnököt, hogy tűzze ki az elnökválasztást még 2015-re. A határozatot az alsóház egyhangúlag támogatta. A szenátusban először volt egy ellenszavazat, de a megismételt szavazás során kiderült, hogy csak technikai hibáról volt szó, így végül a szenátus határozata is egyhangú volt.^[2]

A képviselők kérésére (amely szerint az előrehozott választások felhatalmazást adhatnak az elnöknek a Nurli Zsol program megvalósítására) Nazarbajev elnök február 25-én úgy döntött, hogy az előrehozott elnökválasztást 2015. április 26-ra kiírja.^[1]

Nyugati megfigyelők szerint az előrehozott választásra azért volt szükség, hogy véget vessenek az elnöki utódlással kapcsolatos spekulációknak.^[3]

Az elnökválasztást és az azt megelőző választási kampányt figyelemmel kísérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőcsoportja.^[1]

Jelöltek

Az alkotmány és a vonatkozó törvények szerint az elnökjelöltség feltétele a kazak állampolgárság, a betöltött negyvenedik életév és a kazak nyelv kifogástalan ismerete. (Az utóbbinak azért van jelentősége, mert az ország lakosságának csak 58,9%-a kazah nemzetiségű.^[4]) A kazak nyelvismeretre vonatkozó feltétel teljesülését a Központi Választási Bizottság az erre a célra létrehozott Nyelvi Bizottság által adminisztrált nyelvvizsga alapján ellenőrzi. A nyelvvizsga során a jelölteknek kétoldalas esszét kell írniuk, fel kell olvasniuk egy háromoldalas klasszikus kazak költeményt vagy prózai művet és tizenöt perces beszédet kell mondaniuk. A március 15-i jelentkezési határidőig 27 személy jelentkezett. Közülük ketten fiatalabbnak bizonyultak a korhatárnál, hárman visszavonták a jelentkezésüket, négyen nem jelentek meg a Nyelvi Bizottság előtt, nyolcan megbuktak a nyelvvizsgán, hárman megjelentek ugyan a vizsgán, de a bizottság összetétele elleni tiltakozásuk jeleként nem vettek részt a tényleges vizsgáztatáson. A nyelvvizsgát végül heten tették le sikerrel. Nekik az előírások szerint a választópolgárok egy százalékának (93 012 választópolgárnak) az ajánlását kellett aláírási íveken összegyűjteniük. Ez három jelöltnek sikerült: Nurszultan Nazarbajevnek, Turgun Szizdikovnak és Abulgazi Kuszainovnak.^[1][5]

A jelölteknek 1,07 millió tenge (2015. április 26-i árfolyamon mintegy 1,6 millió forint)^[6] választási letétet kellett befizetniük. Ezt a legalább 5%-os támogatást elnyerő jelöltek a választás után visszakapják.^[1]

Nurszultan Nazarbajev

Nurszultan Abisuli Nazarbajev a választás kiírásakor hivatalban lévő elnök, a politikai életben domináns Nur Otan („Haza Párt”) jelöltje. Nazarbajev 1940-ben született. Ukrajnában és Karagandában tanult, majd 1976-ban elvégezte a moszkvai pártfőiskolát. 1979-től a Kazak Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, 1984-től 1989-ig kazahsztáni miniszterelnök, 1989-től 1991-ig a kazak kommunista párt főtitkára, 1991 óta a független Kazahsztán elnöke.^[7] Nazarbajev programja a gazdasági reform, a politikai stabilitás és az etnikumok közti harmónia szükségességét hangsúlyozta.^[1]

Turgun Szizdikov

Turgun Iszkakuli Szizdikov, a Kazahsztáni Kommunista Néppárt jelöltje. Szizdikov 1947-ben született. 1966-ban gépszerelő technikusi végzettséget szerzett. 1974-ben elvégezte a moszkvai Komszomol Főiskolát, 1984-ben pedig agronómusi diplomát szerzett a Celinográdi Mezőgazdasági Főiskolán. Az 1980-as években pártfunkcionárius volt, Kazahsztán függetlenné válása után az államigazgatásban dolgozott. 2014 óta a Kazahsztáni Kommunista Néppárt Központi Bizottságának titkára.^[8] Szizdikov választási kampányában a társadalmi egyenlőséget és a nyugati befolyás káros hatásainak kiküszöbölését tűzte ki célul.^[1]

Abulgazi Kuszainov

Abulgazi Kaliakparuli Kuszainov(wd) a Kazahsztáni Szakszervezetek Szövetségének elnöke. A Nazarbajev vezette Nur Otan tagja. Kuszainov 1952-ben született. A Karagandai Politechnikai Intézetben szerzett mérnöki diplomát. 2009-től 2011-ig közlekedési és távközlési miniszter, 2012-től 2013-ig a Karagandi terület akimja (kormányzója) volt. 2013 januárja óta a szakszervezeti szövetség elnöke.^[9] Kuszainov választási célkitűzései között a környezetvédelem és az üzemek biztonsága szerepelt hangsúlyos helyen.^[1]

Kampány

A választási kampány március 26-án kezdődött és április 24-én éjfélig tartott, amikor kampánycsend lépett életbe. Az elnök bejelentette, hogy maga nem fog kampányolni, de támogatói számos Nazarbajev-párti rendezvényt szerveztek. Az EBESZ megfigyelői részt vettek Szizdikov egyik választási rendezvényén is, ahol a kommunista jelölt nem kérte a megjelenteket, hogy szavazzanak rá, viszont méltatta ellenfele, Nazarbajev elnök munkáját.^[1]

Számos, az EBESZ-megfigyelők által megkérdezett választó úgy nyilatkozott, a három jelölt közül csak Nazarbajev nevét illetve programját ismeri, és a megfigyelőknek elmondottak szerint a valódi ellenzéki politikusok börtönben vannak vagy külföldre menekültek.^[1]

A választási törvény kötelezi a médiát a kiegyensúlyozott tájékoztatásra. Ugyanakkor az év elején életbe lépett egy jogszabály, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az elnök rágalmazását vagy megsértését. A törvény tíz év börtönbüntetést helyez kilátásba a hamis információk terjesztéséért, az ügyészségnek pedig joga van betiltani a „káros” információkat terjesztő internetes oldalakat. Az ügyészség két személyt figyelmeztetésben részesített, amiért Nazarbajevet illetve Szizdikovot bírálták a Facebookon. Az EBESZ jelentése szerint a média függetlenségét kétségbe vonják a választók, és széles körű a független média megfélemlítése.^[1]

Az alkotmány garantálja a gyülekezési jogot, de a gyülekezési törvény előírja, hogy a gyűléseket tíz napra előre be kell jelenteni. Az EBESZ-megfigyelőkhöz érkezett panaszok szerint a hatóságok ezt a rendelkezést a gyülekezési jog korlátozására használják. A megfigyelők arról is értesültek, hogy diákoknak az egyetemeken illetve alkalmazottaknak a munkahelyükön megmondták, hogy a hivatalban lévő elnökre szavazzanak.^[1]

Szavazás

2015. április 26-án 9741 szavazóhelyen lehetett voksolni Kazahsztán-szerte, ideértve 51 követséget és konzulátust az ország határain kívül.^[1] Az elnökválasztáson a választójogosultak mintegy 95,22 százaléka vett részt, több mint kilencmillió állampolgár. A részvételi arány minden eddigi rekordot megdöntött.^[10]

Az EBESZ-megfigyelők beszámolója szerint a szavazás rendezetten folyt, de több ízben is megfigyelhetők voltak a választási csalás jelei: egyforma aláírások a választási íveken, lezáratlan szavazóurnák, többszörös szavazás és szavazás a személyazonosság igazolása nélkül. Több szavazóhelyiség előtt ismeretlenek filmezték a szavazásra érkező illetve onnan távozó embereket. A szavazás befejeztével a fel nem használt szavazólapokat több helyen nem érvénytelenítették.^[11]

Eredmények

A Központi Választási Bizottság szerint Nazarbajev elnök a szavazatok 97,7 százalékát kapta, és ezzel újabb ötéves mandátumot nyert el az ország vezetésére. Turgun Szizdikov 1,6 százalékos, Abelgazi Kuszainov 0,7 százalékos támogatottságot ért el.^[12]

Beiktatás

A választáson győztes Nazarbajev elnököt 2015. április 29-én iktatták be hivatalába. A ceremóniára a fővárosban, Asztanában, a Függetlenség Palotájának nagytermében került sor. Nazarbajev jobbját az alkotmányra helyezve mondta el az elnöki eskü szövegét, majd megcsókolta az állami zászlót. Ezután a jelenlévők elénekelték a himnuszt, miközben a palota előtti téren a tüzérség 21 ágyúlövéssel adott tiszteletet az ünnepi eseménynek. A beiktatási ceremónia Nazarbajev elnök beszédével végződött.^[14]

Reakciók

Orbán Viktor, aki a választások előtt néhány héttel Asztanában járt, látogatása során úgy nyilatkozott, azzal, hogy Nazarbajev indul az újjáválasztásért, Kazahsztán stabilitása biztosítva van.^[15]

Putyin orosz elnök a választások másnapján táviratban gratulált Nazarbajevnek az újraválasztáshoz, és hangsúlyozta, Oroszország kész a további kétoldalú együttműködésre Kazahsztánnal.^[16]

Barack Obama amerikai elnök levélben gratulált Nazarbajevnek a választási győzelméhez. Levelében Obama méltatta Kazahsztán és az Egyesült Államok együttműködését a globális és regionális problémák leküzdésében.^[17]

Az Európai Unió április 28-i közleménye szerint Kazahsztán kulcsfontosságú partnere az EU-nak, amely támogatja a demokrácia megerősítését Kazahsztánban.^[17]

Az elnökválasztásról kiadott jelentésében az EBESZ a választási folyamat hiányosságaira hívta fel a figyelmet:

• A nyelvvizsga-követelmény kirekesztette a jelöltek egy részét a választásból. Nem volt világos kritériumrendszer a nyelvvizsgák elbírálására, hanem a Központi Választási Bizottság által kijelölt Nyelvi Bizottság szubjektív döntése alapján zártak ki jelentkezőket. A 27 jelentkező közül 15 nem tette le sikerrel a nyelvvizsgát.
• A hivatalban lévő elnökkel szemben nem volt igazi választása a szavazóknak: a két másik jelölt kampányában nyíltan támogatta az elnököt.
• Hitelt érdemlő jelentések szerint a szavazókra nyomás nehezedett, hogy vegyenek részt Nazarbajev kampányrendezvényein és szavazzanak Nazarbajevre.
• Átláthatatlan volt a kampányok finanszírozása.^[18]

Források

További információk

• LIVE: Inauguration of Kazakhstan President Nursultan Nazarbayev (orosz és kazah nyelven). YouTube, 2015. április 29. (Hozzáférés: 2015. október 29.)