2014-es országgyűlési választások Magyarországon

← 2010 2014. április 6. 2018 →

199 fős országgyűlés (többség: 100 fő) 106 fő egyéni választókerületből, 93 fő országos listáról

Részvétel: 61,84% (2,5%p) 5 096 310 megjelent (8 241 562 jogosult)

Listavezető Orbán Viktor Mesterházy Attila Párt Fidesz–KDNP MSZP–Együtt–DK– PM–MLP[1] Előző választás 263 fő, 68% 59 fő, 15%[2] Mandátumok 133 / 199   (67%) 38 / 199   (19%) +/– 1,3%p 3,8%p Listás szavazat 2 264 780 1 290 806 arány 44,9% 25,6% +/– 7,9%p 6,3%p Egyéni kerület 96 / 106 10 / 106 +/– 8%p 8%p

Listavezető Vona Gábor Schiffer András Párt Jobbik LMP Előző választás 47 fő, 12% 16 fő, 4% Mandátumok 23 / 199   (12%) 5 / 199   (3%) +/– 0,6%p 1,6%p Listás szavazat 1 020 476 269 414 arány 20,22% 5,34% +/– 3,6%p 2,1%p Egyéni kerület 0 / 106 0 / 106 +/– ± 0 ± 0

5%-os küszöb: 254 816 szavazat

További eredmények Lista Lista­vezető Szavazat +/– Munkáspárt Thürmer Gyula 28 323 0,56% 0,45% A Haza Nem Eladó Kásler Á. 23 507 0,47% új induló SMS Seres M. 22 219 0,44% 0,55 további 24 lista 127 811 2,53%

Miniszterelnök a választások előtt Megválasztott miniszterelnök Orbán Viktor Fidesz-KDNP Orbán Viktor Fidesz-KDNP

A rendszerváltás utáni hetedik országgyűlési választást Magyarországon 2014. április 6-án tartották.^[3][4] A kormányzó Fidesz–KDNP pártszövetség kétharmados többséget szerzett a törvényhozásban, így Orbán Viktor miniszterelnök újabb négy évre kapott megbízást.

Ez volt az első választás, amit a 2012. január 1-jével hatályba lépett új alaptörvény rendelkezései szerint tartottak meg.

A választáson több kisebb párt is indult, melyeket a közbeszéd „kamupártoknak” vagy „bizniszpártoknak” nevezett, mert úgy vélték, hogy csak a pártfinanszírozási törvény^[5] alapján járó juttatások elnyerése céljából alakultak, és tényleges politikai tevékenységet nem, vagy alig végeztek.

Választási rendszer

Az Országház főbejárata

Bővebben: Magyar országgyűlési választási rendszer

A választás időpontja

A választásra az Alaptörvény alapján az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április vagy május havában kerül sor. A konkrét időpontot a köztársasági elnök jelöli ki,^[6] legkorábban a szavazást megelőző kilencvenedik, legkésőbb a megelőző hetvenedik napon. A választás napja nem eshet a munka törvény könyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét-, illetve pünkösdvasárnapra. A választást vasárnap kell megtartani.

A választást Áder János köztársasági elnök a lehető legkorábbi időpontra, 2014. április 6-ra tűzte ki.^[7]

A választási rendszer

Magyarországon az országgyűlési képviselők választását a 2011. évi CCIII. törvény szabályozza. A 2014-es volt az első olyan rendszerváltás utáni országgyűlési választás, amely csak egyfordulós.^[8]

Az Országgyűlés létszámát 386-ról 199-re csökkentették, de a választási rendszer továbbra is vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt,- illetve (újdonságként) nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá az új rendszerben a nyertes "felesleges" szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, "felesleges" szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.

A területi listákat eltörölték, helyette – és a kompenzációs lista helyett – létre lett hozva az országos (párt-) lista.

Országos lista

Egyéni képviselőjelölt állításához most már csak 500 aláírás szükséges (a régi 750 ajánlószelvény helyett). Országos listát az a párt állíthat, amelynek 27 választókerületben, de legalább 9 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje.^[9] Egy választópolgár több indulni kívánó pártnak is támogathatja a jelöltjét.

Képviselők választása

Egyéni képviselők

Az egyéni választókerületekben az a jelölt lesz a képviselő, aki a legtöbb szavazatot kapja. A vesztes jelöltek, továbbá a győztes jelölt győzelemhez nem szükséges (első − (második + 1)) szavazatai töredékszavazatnak számítanak.

Listás szavazatok kiosztása

2014-ben a nemzetiségi választópolgárok dönthetnek úgy, hogy nem pártlistára, hanem nemzetiségük listájára szavaznak. A mandátumkiosztáskor a nemzetiségi listák szavazatait is figyelembe veszik. Szintén újdonság, hogy 2014-ben először a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon kívüli magyarok is szavazhatnak pártlistára.

A mandátumok kiosztása:

1. össze kell adni a listás szavazatokat,
2. ha egy nemzetiség megszerezte az összes országos listás szavazat per 93 per 4 darabnyi szavazatot, kap egy kedvezményes mandátumot,
3. a megszerezhető listás mandátumok számából a nemzetiségek által megszerzett mandátumok számát le kell vonni,
4. a mandátumokat az 5%-ot elérő pártok (kettős listánál 10, hármas vagy többesnél 15%-ot) és az 5%-ot elérő nemzetiségek között kell kiosztani,
5. a pártok szavazataihoz a töredékszavazatokat hozzá kell adni, a nemzetiségek szavazataiból pedig a kedvezményes kvótát le kell vonni,
6. a mandátumokat táblázatos módszerrel (ún. D’Hondt-módszerrel) kell elosztani (táblázatot készítünk: első sor a szavazatok, második a szavazatok fele, harmadik a harmada, negyedik a negyede stb., a legnagyobb számokat „bekarikázzák”, minden párt annyi mandátumot kap, mint ahány „karika” van az oszlopában).

Azok a nemzetiségek, amelyek nem jutottak mandátumhoz, egy nemzetiségi szószólót (a lista első helyezettje) küldhetnek az országgyűlésbe. A szószólót az országgyűlési képviselőkkel azonos jogok illetik meg, leszámítva, hogy nem szavazhat a parlament döntéseikor.

Regisztráció, szavazás külföldön

A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárnak regisztrálnia nem kell, részére a Nemzeti Választási Iroda 2014. február 17-ig megküldte a választási értesítőt. Amennyiben a választópolgár a szavazás napján külföldön tartózkodott, személyesen, online vagy postai úton a helyi választási irodánál kérvényezhette külképviseleti névjegyzékbe való felvételét a szavazást megelőző nyolcadik napig. Amennyiben a választási iroda a választópolgárt a külképviseleti névjegyzékbe felvette, a választópolgár a szavazás napján (az amerikai kontinensen a szavazás napját megelőző napon) személyesen, a kérvényben megjelölt külképviseleten szavazhatott.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár csak abban az esetben szavazhatott, ha előzetesen online vagy postai úton kérelmezte felvételét a választói névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Erre 2013. november 1-jétől a választást megelőző 15. napig volt lehetősége.^[10] Amennyiben a választási iroda a választópolgárt a névjegyzékben regisztrálta, a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldte a szavazási levélcsomagot a választópolgár számára. A választópolgár szavazatát a levélcsomaghoz mellékelt válaszborítékban adhatta le. A borítékot

• a Nemzeti Választási Irodába juttathatta el úgy, hogy a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen
• a magyarországi szavazást megelőző tizenöt napon belül minden munkanapon 9 és 16 óra között, valamint a külképviseleti szavazás ideje alatt eljuttathatta bármely külképviseleti választási irodába
• a magyarországi szavazásra rendelkezésre álló időszakban eljuttathatta bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába^[11]

Kritikák

A választással kapcsolatos kritikák elsősorban a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazati joga és a választáson megjelent úgynevezett „kamupártok” vagy „bizniszpártok” kapcsán érkeztek.

Külföldi szavazás

A korábbi választásokhoz hasonlóan a külföldön élő, de magyarországi lakcímmel is rendelkező választópolgárok a külképviseleti névjegyzékbe történt felvétel után a szavazás napján (illetve bizonyos helyeken előtte való napon) személyesen, a kérvényben megjelölt külképviseleten szavazhattak. A külföldön élő, de magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak (vagyis a külhoni magyaroknak) 2014-ben nyílt először lehetősége részt venni a választásban. Ők a névjegyzékbe történt felvétel után szavazási levélcsomagot és a szavazat leadására való válaszborítékot kaptak, melyben postán adhatták fel szavazatukat a szavazás napját megelőzően.^[12]

A szavazás ilyen kettős formája a kritikusok szerint diszkriminatív volt, mert az első esetben a választópolgárnak akár több száz kilométert is utaznia kellett (volna) a külképviseletig és ott sorban állva leszavazni, míg második esetben a házhoz küldött levélcsomag révén postai úton is eljuttatható volt a szavazat, ezért az első eset alá tartozó választópolgárok nehezebben tudtak élni szavazati jogukkal. Ellenzéki oldalról azt vélelmezték a szabályozás mögött, hogy a lakcímmel nem rendelkező, Kárpát-medencei határon túli magyarok jelentős Fidesz-támogatása miatt van szüksége a Fidesznek a törvény ilyen kitételeire, míg a lakcímmel rendelkezők között sok egzisztenciális okokból kivándorolt személy van, akik emiatt is kritikusabban szavaznának.^[13] A harmadik Orbán-kormány a választás után sem tervezte a törvény módosítását, mert az szerintük megfelel az alkotmányos kívánalmaknak,^[14] amit az Alkotmánybíróság is megerősített. Az AB határozata szerint nincs hátrányos megkülönböztetés a két eljárásban, mert nem azonos csoportokról van szó, és az alaptörvényből nem vezethető le, hogy biztosítani kellene a magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezők számára is a levélszavazás lehetőségét.^[15] Az Együtt párt reagálása szerint „az Alkotmánybíróság a Fidesz csaló választási rendszerét mentegette.”^[16]

A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a külképviseleteken 24 119-en szavaztak (a legtöbben, 4435-en az Egyesült Királyságban),^[17] ami az összes szavazat 0,47%-a. Levélben 128 712 választópolgár küldte a szavazatát (a legtöbben, 58 330-an Romániából),^[18] ami 2,55%-ot jelent.

„Kamupártok”

A 2013-ban elfogadott kampányfinanszírozási törvény^[5] kritikusai, mint a Political Capital és a Transparency International Magyarország szerint a törvény igen nagyvonalúan rendelkezik a pártok finanszírozásával, mivel míg a törvény az egyéni képviselőjelöltek kampányköltéseinek elszámolását részletesen szabályozza, addig a jóval több pénzhez jutó pártokat nem kötelezi tételes bevallásra, ezért az szinte felhív az anyagi célú pártalapításra, ahol 106 jelölt esetén már 597 millió forintot lehet komolyabb politikai ambíciók nélkül is szerezni.^[19] Ennek kapcsán valóban alakultak különböző kisebb, nagyon alacsony támogatottságú pártok a választásra, melyeket „kamupártoknak” vagy „bizniszpártoknak” neveztek a különböző sajtóorgánumokban, és amelyek a választást követően – 1%-nál is kevesebb eredménnyel – gyakorlatilag megszűntek, néhány évvel később pedig már szinte elérhetetlenekké is váltak.^[20][21] Több pártnál felmerült az ajánlóívek meghamisítása is, ami miatt évekkel később is folytak vizsgálatok.^[22][23] Kamupártként szerepelt a médiában az Összefogás Párt,^[24] az Új Dimenzió Párt,^[25] a Sportos és Egészséges Magyarországért Párt,^[26] a Seres Mária Szövetségesei,^[27] az Új Magyarország Párt,^[28] a Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt,^[29] a Zöldek Pártja,^[30] a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség,^[31] A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt,^[32] de az Együtt 2014 Párt (nem összetévesztendő az Együttel) és a Magyarországi Cigánypárt sem fejtett ki semmilyen érdemi aktivitást a választást követően,^[33] míg a Negyedik Köztársaság Párt két évvel később hivatalosan meg is szűnt.^[34] Az egyértelmű anyagi visszaélések pedig a törvény értelmében még csak nem is szankcionálhatók, de a szabálytalan ügyekben is tétova hatósági intézkedés volt tapasztalható.^[21][35][36] Több ilyen párt a 2014-es önkormányzati választáson már rajthoz sem állt.^[37]

2020 júliusában a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vádat emelt a Seres Mária Szövetségesei párt vezetői ellen a 2014-es választáshoz kapcsolódva 117 millió forint kárértékű, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének gyanújával.^[38]

Kampány

Választási plakátok

Kampányfőnökök

• Fidesz: Gyürk András
• Jobbik: Szabó Gábor
• Összefogás: Molnár Zsolt (MSZP), Szigetvári Viktor (Együtt), Molnár Csaba (DK), Karácsony Gergely (PM), Boruzs András (MLP)
• LMP: Gimes Gergely
• 4K!: Györki Zsuzsa

Választási programok

• A 2010–2014-es Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok programja:
  • Fidesz: Nem publikált programot
  • MSZP: IGAZSÁG, BIZTONSÁG, SZABADSÁG, JÓLÉT: AZ MSZP AJÁNLATA MAGYARORSZÁGNAK
  • Jobbik: Kimondjuk, megoldjuk - A Jobbik országgyűlési választási programja a nemzet felemelkedéséért Archiválva 2014. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • KDNP: Nem publikált programot
  • LMP: Az LMP választási programja 2014
• A 2010–2014-es Országgyűlésben frakcióval nem rendelkező pártok programja:
  • Együtt-PM: A te jövőd - Haza és haladás, szolidaritás és Európa
  • JESZ: Új Polgári Magyarország
  • Szociáldemokraták: Vissza Európába!
  • 4K!: Új társadalmi szerződés
  • A HAZA NEM ELADÓ: Méltó választ ígértem – hát íme!
  • KTI: Programunk Archiválva 2014. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • SMS: Beszéljünk inkább az igazságról!

Közvélemény-kutatások

A pártok támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók között