Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

Évtizedek: 1410-es évek – 1420-as évek – 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek

Évek: 1462 – 1463 – 1464 – 1465 – 1466 – 1467 – 1468 – 1469 – 1470 – 1471 – 1472

Események

Határozott dátumú események

• március első fele–április 1. – Mátyás magyar király adóreformjáról tájékoztató, töredékesen fennmaradt törvénykönyv eltörli a kamara hasznát és a harmincadvámot, helyettük bevezeti a királyi kincstár adóját (tributum fisci regalis), illetve a koronavámot (vectigal corone).
• június 15. – Károly burgundi herceg trónra lépése. (III. Fülöp fia 1477-ig uralkodik!)
• július 20. előtt – Johannes (Müller) Regiomontanus – a königsbergi születésű csillagász – Esztergomban megírja az égitestek pályáját bemutató művét.
• július 20. – Megnyílik az új egyetem (Academia Istropolitana) Pozsonyban.
• augusztus 18. – Magyarország több részén lázadás tör ki Mátyás adóreformja ellen.
• augusztus 9. – Mátyás király az erdélyi lázadás leverésére indul, ami kiterjed Észak-, Kelet- és Dél-Magyarországra is.
• szeptember 18. – II. Pál pápa Mátyás többszöri kérésére bíborossá nevezi ki Várdai István kalocsai érseket, fő- és titkos kancellárt.
• október 29. – A brusthemi csata – Károly burgundi herceg leveri Liège városát.
• november – Mátyás király hadjáratot indít III. (Nagy) István moldvai vajda ellen, mert IV. Kázmér lengyel királynak hűbéresküt tett és támogatta az erdélyi lázadást.
• december 15. – Mátyás serege Moldvabányán vereséget szenved a moldvai vajda seregétől, s a király maga is megsebesül. (Mindezek ellenére III. (Nagy) István elismeri Mátyás főségét.)

Határozatlan dátumú események

• Magyarországon megalakul a fekete sereg.
• Vetési Albert püspök veszprémi építkezései során elkészül a címerével díszített vörös márvány pillérfő, az első keltezett magyar reneszánsz emlék.
• Az Itáliában élő karthauzi szerzetes, Pannoniai András – Hunyadi János egykori katonája – az uralkodói erényekről írt könyvet (Libellus de virtutibus) Mátyásnak ajánlja. (A kéziratos művet a modenai Este-könyvtár őrzi.)
• II. Pál pápa savonai püspökké nevezi ki Giovanni Battista Cibot.^[1]

Születések

• II. Ferdinánd nápolyi király († 1496).

Halálozások

• június 15. – III. Fülöp burgundi herceg (* 1396)

Jegyzetek

A Wikimédia Commons tartalmaz 1467 témájú médiaállományokat.