Ez a szócikk a díszlettervezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Ütő Endre (egyértelműsítő lap).

Ütő Endre
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Született	1903. szeptember 11.[1] Nagykanizsa
Elhunyt	1978. december 13. (75 évesen)[2] Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színész színházi díszlettervező
Iskolái	Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1925)
Sablon • Wikidata • Segítség

Ütő Endre (Nagykanizsa, 1903. szeptember 11.– Budapest, 1978. december 13.) magyar színész, díszlettervező.^[3]

Élete

Ütő László posta és távirda tiszt és Bontz Zomilla fiaként született, iskoláit szülővárosában végezte. A budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult, majd a Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet 1925-ben, ekkor a Pécsi Nemzeti Színház társulatának lett tagja. Itt a Hamlet Horatiója, a Bánk bán Ottója és a Noszty fiú Bubenyikja szerepében aratott sikereket. Különböző vidéki színházaknál díszletfestő is volt, majd 1930-ben Horváth Árpád felkérésére a kassai színház díszlettervezője lett, évente csaknem negyven színpadképet alkotott. Több romániai és csehszlovák városban is dolgozott. Időközben az első színes linóleumplakátot is ő készítette el a Pécsi Nemzeti Színház részére. 1945-től Pécsett, majd 1951-től a Miskolci Nemzeti Színháznál dolgozott, majdnem az összes színpadi műfajban közreműködött. Színpadképeit megragadó festőiség jellemezte. 1967-ben vonult nyugdíjba, ekkor a Miskolci Nemzeti Színház örökös tagjává választották. Pályája során közel ezer díszletet tervezett, és mintegy 150 szerepet játszott.^[4] 1978-ban hunyt el Budapesten.

Felesége Eörsi Mária színésznő volt.

Főbb színházi munkái

• Erich Kästner: Három ember a hóban (1935)
• Lope de Vega: A kertész kutyája (1949)
• Kornejcsuk: Ukrajna sztyeppéin (1953)
• Molnár Ferenc: Olympia (1957)
• Gorkij: Jegor Bulicsov (1961)
• Gorkij: Vassza Zseleznova (1961)
• Heltai Jenő: A néma levente (1962)
• Gorkij: Éjjeli menedékhely (1965)
• Gyárfás Miklós: Johanna éjszakája (1966)
• Szophoklész: Antigoné
• Gáspár Margit: Hamletnek nincs igaza

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. IV. kötet (Rabatinszky Mária – Zwischenakt). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1931. 397. o.