A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Az éj vagy éjszaka egy napszak, amely az esti szürkület végétől a reggeli szürkület elejéig tart, vagyis amikor a Nap a látóhatár (azaz a 0°-os magasság) alatt legalább 18°-kal tartózkodik.[1] A hossza az év során változó (leghosszabb a téli napforduló, legrövidebb a nyári napforduló idején, közepesen hosszú nap-éj egyenlőségkor). Fele ideje 0 órakor telik le, ezért ezt az időpontot éjfélnek hívják.
Felhőtlen égen ilyenkor láthatóvá válnak a csillagok, a Naprendszer bolygói (melyek a Nap fényét visszaverve szintén csillagoknak látszanak a Földről) és megfelelő fázisban a Hold is. Az emberek többsége éjjel alszik, de van, aki ilyenkor dolgozik.
Az idő az éj vége felé a leghidegebb, mert nincs fent a Nap, tehát nincs, ami melegítse a földet, így az reggelre lehűl.
A Északi és a Déli-sarkon fél évig tart az éjszaka és a nappal is.
Jegyzetek
- ↑
- szerk.: Marik Miklós: Csillagászat. Akadémiai Kiadó (1989). ISBN 963 05 4657 4
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.