A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Tiszatenyő | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Törökszentmiklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Mező József (független)[1] | ||
Irányítószám | 5082 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1500 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 67,77 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 23,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 08′, k. h. 20° 23′Koordináták: é. sz. 47° 08′, k. h. 20° 23′ | |||
Tiszatenyő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszatenyő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Tiszatenyő község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Törökszentmiklósi járásában.
Fekvése
Tiszatenyő Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Tiszától keletre, Törökszentmiklós közvetlen szomszédságában található.
Megközelítése
Szolnokról kiindulva többféle módon is megközelíthető: közúton a 4-es főútról Törökszentmiklósnál letérve a 4629-es, vagy a 442-es útról Martfű központja előtt lekanyarodva ugyancsak a 4629-es úton, vasúton pedig a MÁV 120-as számú Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán és a 130-as számú Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonalon is (a két vonal Szolnok vasútállomástól Tiszatenyő vasútállomásig közös). Vasúton 17, közúton 27-30 kilométerre van Szolnoktól.
Története
A település környékén megtalálták mind a körösi, mind a hatvani kultúra nyomait, így a vidék már az ősidőktől kezdve bizonyítottan lakott.
A települést (ami akkor tulajdonképpen még csak egy uradalmi major volt cselédházakkal) és egy kolostort írásos források először csak 15. században említik meg. Később a területen egy szétszórt tanyákból álló település alakult ki.
Többek úgy gondolják, hogy ez a település nem azonos a maival, és nem tekinthető az elődjének sem, mert a mai település csak a 20. században, 1950. február 15-én vált önállóvá. Ekkor változott meg a település neve Pusztatenyőről Tiszatenyőre.
A vidék kétszer is elnéptelenedett: először a török hódoltság alatt, másodszor a Rákóczi-szabadságharc alatt. 1703-tól többször is kifosztották a települést a rácok. A terület csak 1720 után kezdett el újra benépesünlni.
A vidék hosszú ideig az Almássy család, majd a Léderer család birtoka volt.
A mai településen (aminek utcái, házai, telkei szabályos tervezésűek) a tornác nélküli lakóházak, apró melléképülettel és kis udvarral a régebben beépített porták jellemzői.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Kovács Jánosné (független)[3]
- 1994–1998: Pinczi Imre (független)[4]
- 1998–2001: Pinczi Imre (független)[5]
- 2001–2002: Kazinczi István (Fidesz)[6][7]
- 2002–2006: Kazinczi István (Fidesz)[8]
- 2006–2010: Kazinczi István (Fidesz)[9]
- 2010–2014: Kazinczi István (Fidesz)[10]
- 2014–2019: Kazinczi István (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Mező József (független)[1]
A településen 2001. szeptember 16-án időközi polgármester-választást tartottak,[6] az előző polgármester lemondása miatt.[12]
A település képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választások óta (a polgármesterrel együtt) 7 főből áll.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1684 | 1668 | 1554 | 1439 | 1492 | 1500 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,9%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
2022-ben a lakosság 89,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% szlováknak, szerbnek és bolgárnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Vallás
A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 31,8%-a római katolikus, 15,6%-a református, 0,4%-a evangélikus, 0,3%-a pedig görögkatolikus vallású. A lakosság 1,1%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozik. 46,2% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezthez sem. 4,6% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[14]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 16,8%, református 5,9%, felekezeten kívüli 46,6% (30,2% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben vallása szerint 12,3% volt római katolikus, 5,9% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,7% egyéb katolikus, 37,5% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[16]
Gazdasága
Mezőgazdaság
Tiszatenyő lakóinak a kezdetektől kezdve javarészt a mezőgazdaság jelenti a megélhetési forrást. A település egykor önálló termelőszövetkezetét összevonták a törökszentmiklósi Béke termelőszövetkezettel, de 2001-ben az akkor már a földtulajdonosok szakszervezeteként működő társulást is felszámolták. Manapság a helybeliek őstermelőként és magánvállalkozóként művelik földjeiket. A legjellemzőbb a kalászos gabona és olajnövények termesztése.
Ipar
A négy nagyobb település közelsége megnehezítette az ipar elterjedését Tiszatenyőn, hosszú ideig csak az uradalmak és a majorságok mesteremberei végeztek ilyen jellegű munkákat.
Nevezetességei
- Faluház
- Szent István szobra
- kopjafa
Jegyzetek
- ↑ a b Tiszatenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Tiszatenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tiszatenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tiszatenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ a b A 2001. szeptember 16-án tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. szeptember 16. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Tiszatenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszatenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
- ↑ Tiszatenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Tiszatenyő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=09627[halott link]
- ↑ Tiszatenyő Helységnévtár
- ↑ Tiszatenyő Helységnévtár
Források
- Tiszatenyő település rövid története. . (Hozzáférés: 2010. április 17.)
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.