A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A tartománynév (angolosan domainnév, illetve doménnév) az Internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés. A tartománynevek kiosztása és értelmezése a Domain Name System (DNS) szabályai szerint, hierarchikusan történik.
A tartományneveket gyakran összekeverik a weblapokkal, webhelyekkel, a webcímekkel (URL) vagy az internetes szolgáltatásokkal, melyek az adott néven (pontosabban az adott névhez tartozó számítógépen) érhetőek el.
A tartománynév (domainnév) leírása
A domén a számítógépek (kiszolgálók) azonosítására szolgáló névtartomány. Az internetre csatlakozó összes számítógépnek egyedi azonosítója, ún. IP-címe van, ami hasonló a személyi igazolvány számunkhoz. A számítógépek közötti kommunikáció (adatátvitel) ezen címek között zajlik. A doménnevek valójában ezen nehezen megjegyezhető IP-címeket teszik könnyen megjegyezhetővé, egyben egyedivé. A legfelsőbb szintű doménnevek – végződésük alapján – alapvetően két nagy csoportba oszthatók: nemzetközi fődomének és nemzeti domének. A nemzetközi fődomének (Top Level Domain – legfelső szintű tartomány) közé tartozik például a .com (kereskedelmi tevékenységet jelöl), a .net (hálózatot – network-öt jelöl) vagy épp a .org (szervezet) kiterjesztésű doménvégződések. A nemzeti domének végződései egy-egy ország nevéből képzett rövidítések (az ISO 3166-1 szabvány szerint), például: .hu – Magyarország, .at – Ausztria, .de – Németország, .fr – Franciaország, .jp – Japán. A doméneket speciális alkalmazások (DNS – névszerverek) tartják számon és böngészés alkalmával azonosítják, párosítják a hozzá tartozó IP-címmel. Amennyiben a domén mögött világhálós tartalom (honlap) van, a doménhez tartozó, tárhelyen lévő kezdőlapot (index.html vagy index.php stb.) a szerver kiszolgálója elküldi a világháló segítségével a böngésző számítógépére és a honlap megjelenik a monitoron.[1]
A tartománynevek felépítése
A tartománynevek rendszerének felépítése hierarchikus, vagyis a nevek részei közül egyesek alá vannak rendelve a név más részeinek. Az elemeket ponttal választjuk el. A nevek a legalacsonyabb szintű elemmel kezdődnek, ami alá van rendelve az azt követő elemnek, ami az őt követőnek, és így tovább. A tartománynév tulajdonosa a hierarchiában alá tartozó neveket saját hatáskörében oszthatja ki.
Példa
Jelen esetben legyen a példa a hu.wikipedia.org cím:
- Az org a legfelső szintű tartomány (TLD), mely alá általában szervezetek (angolul organization) regisztrálják neveiket.
- Ezalatt a wikipedia második szintű tartomány (SLD) helyezkedik el, mely általában a tartománynév tulajdonosára jellemző (cégnév, személynév, terméknév, védjegy stb.). Ez jelen esetben a Wikipédia.
- A hu az előbb említett wikipedia.org alá tartozó számítógépet jelöli, vagyis a „Wikipédia szervezet” egy „hu” nevű gépét. Ennek a résznek (tehát az SLD alá rendelt tagnak) a neve állomásnév (hostname, hostnév).
Mindezen tagok együtt (hu.wikipedia.org formában) kijelölnek egy számítógépet, melynek címe ebből a névből meghatározható, és így a gépen levő szolgáltatásokat igénybe lehet venni (például a rajta elérhető webszervert, ami a Wikipédia weblapok tartalmát szolgáltatja).
A tartománynévrendszer működése
Legfelső szintű tartománynevek
Jelenleg a hivatalosan, globálisan elérhető interneten az alábbi – nem egyetlen országhoz kötött – legfelsőbb szintű tartománynevek használhatóak:
Kapcsolódó szócikkek
- ICANN
- Internetszolgáltatók Tanácsa
- Legfelső szintű tartomány (TLD)
- Második szintű tartomány (SLD)
- Webcím
Hivatkozások
- ↑ A bekezdés eredeti szövege a http://silihost.hu/gyik-101.html másolata volt, az oldal üzemeltetője által engedélyezve.
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.