A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Türosz (صور) | |
Tengerpart | |
Közigazgatás | |
Ország | Libanon |
Kormányzóság | Dél-Libanon |
Körzet | Türosz |
Alapítás éve | Kr. e. 2750 |
Testvérvárosok | |
Népesség | |
Teljes népesség | 160 000 fő (2018) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 10-30 m |
Terület | 5,0 km² |
Időzóna | EET (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′Koordináták: é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Türosz | |
Világörökség | |
Adatok | |
Ország | Libanon |
Típus | Kulturális helyszín |
Kritériumok | III, VI |
Felvétel éve | 1984 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 33° 16′, k. h. 35° 12′ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú médiaállományokat. |
Türosz vagy Szúr (arab صور ) Libanon egyik legjelentősebb városa. A 2003-ban 117 ezer lakosú település a Földközi-tenger partján, az ország fővárosától, Bejrúttól 80 kilométerre délre fekszik. A neve sziklát jelent, mivel a város eredetileg egy sziklára épült.
Napjainkban az ország negyedik legnépesebb városa,[1] ahol a fő bevételi forrás a turizmus. Ezt az is segíti, hogy az ókori részei 1984-ben világörökségi címet kaptak. A város legfontosabb műemlékei a római korból és a keresztes hadjáratok idejéből származnak. A császári városból az oszlopsorokkal szegélyezett római utak, egy diadalív, a tornacsarnok, a fürdő és az aréna romjai láthatók. A városfal egy része föníciai eredetű. A falmaradványok egy másik része a keresztesek korára datálható, ezen kívül figyelemre méltóak a katedrális maradványai.
Történelem
Türosz az ókorban élte fénykorát, mikor egy időben Fönícia legjelentősebb városállama, s a Földközi-tenger meghatározó tényezője volt. A legendák szerint itt született Európé és Dido. Hajósai alapították Kr. e. 814-ben Karthágót.
Egykori gazdaságának alapja a bíborkereskedelem volt és jelentős bevételei miatt gyakran vált hódítók célpontjává. A Kr. e. 6. században a babilóniaiak sikertelenül ostromolták meg, de a bevehetetlennek hitt várost Kr. e. 332-ben Nagy Sándor seregei mégis el tudták foglalni. A Kr. e. 1. században rómaiak ostromolták meg és i. e. 64-ben a Római Birodalomhoz csatolták. A középkorban folyamatosan elvesztette jelentőségét majd a 13. században a mamelukok csaknem teljesen elpusztították. A 18. században egy részét újjáépítették, de korábbi befolyását nem nyerte vissza.
Jegyzetek
Források
- Tyre (angol, francia, arab, kínai, orosz és spanyol nyelven). UNESCO World Heritage. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
Kapcsolódó szócikkek
- A Wikimédia Commons tartalmaz Türosz témájú kategóriát.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.