A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Tófalvi Gyula | |
A Magyar Űrkutatási Iroda 1. igazgatója | |
Hivatali idő 1992. január 6. – 1997 | |
Előd | Bay Attila, az MTA Interkozmosz Tanácsa titkáraként |
Utód | Both Előd |
Született |
1927. november 3. Kispest |
Elhunyt | 2003. május 14. (75 évesen) Budapest |
Foglalkozás | villamosmérnök |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1950–1954) |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Tófalvi Gyula témájú médiaállományokat. |
Tófalvi Gyula (Kispest, 1927. november 3. – Budapest, 2003. május 14.) Kossuth-díjas mérnök.
Élete
Közgazdász szeretett volna lenni, de az egyetem második évében szakot kellett változtatnia. 1950-ben felvették a Műegyetemre, ahol 1954-ben villamosmérnöki oklevelet szerzett. Még ebben az évben az Elektromechanikai Vállalatnál (EMV) fejlesztőmérnök lett.
1958-ban elnyerte a brüsszeli Világkiállítás Nagydíját (Grand-Prix) az IRX-típusú ionoszférakutató berendezés kifejlesztéséért. (A fejlesztőcsapatnak 4 tagja volt, többek között Halmágyi Tibor is.) A következő évben Kossuth-díj II. fokozatot kapott a fenti sikerért (megosztva). Ebben az évben az első magyar televízióadó és antennarendszere fejlesztési munkálatainak irányítását végezte (az EMV keretében). A berendezés 1960-ban készült el.
1960-as évek végén a színes televízió adóberendezések fejlesztésén dolgozott. 1965-ben az EMV főmérnökévé nevezték ki. 1968-ban elkészült a lakihegyi Kossuth adó új berendezése, majd megkezdődött a jászberényi rövidhullámú adóállomás fejlesztése. Az ezzel kapcsolatos antenna- és tápvonalrendszerek munkája alapján lett a műszaki tudományok doktora, majd 1974-ben a műszaki tudományok kandidátusa. A következő évben elkészült a sokáig megbízhatóan működő budapesti színes UHF tévéadó. 1975-ben saját kérésére megvált az EMV-től.
1975-1980 között a Magyar Híradástechnikai Egyesülés műszaki elnökhelyetteseként fejlesztőmunkát végzett. 1980-ban a Távközlési Kutató Intézet tudományos igazgatója lett. 1992-1997 között a Magyar Űrkutatási Iroda alapítója és ügyvezető igazgatója, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke volt. Emellett 1983-tól a Híradástechnika című lap főszerkesztője és 1984-ben a Híradástechnikai Tudományos Egyesület, a HTE főtitkára, majd később elnöke volt. A Budapesti Műszaki Egyetemen címzetes egyetemi tanárként dolgozott, adástechnikai szakmérnököket képzett. A Magyar Mérnökakadémia egyik alapító tagja volt.
1992-től 1997-ig a Magyar Űrkutatási Iroda igazgatói posztját látta el.
Naplójából Érik a fény címmel játékfilm készült.
2003. május 14-én hunyt el, a pestszentlőrinci temetőben nyugszik.
Díjai, elismerései
- Kossuth-díj (1959)
- HTE Puskás Tivadar-díj (1977, 1991)
- MTESZ-díj
- Eötvös Loránd-díj
- Magyar Asztronautikai Társaság Fonó Albert díja
Könyvei
- Mérnök vagyok (1989)
Források
További információk
Elődje: a cím nem létezett Bay Attila az MTA Interkozmosz Tanácsának a titkára |
A Magyar Űrkutatási Iroda igazgatója 1992 – 1997 |
Utódja: Both Előd |
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.