Figyelmeztetés: Az oldal megtekintése csak a 18 éven felüli látogatók számára szól! Honlapunk cookie-kat használ az Ön számára elérhető szolgáltatások és beállítások biztosításához, valamint honlapunk látogatottságának figyelemmel kíséréséhez. Igen, Elfogadom
Szekszárd területén talált rómaiszarkofág a Nemzeti Múzeum kőtárából
Szekszárd (régebbi írásmód szerint: Szegzárd,[12] majd Szegszárd, ritkán a Szexárd alak is előfordult,[13]németül: Sechshard vagy Sechsard, horvátul:Seksar) megyei jogú város, Tolna vármegye és a Szekszárdi járás székhelye, a szekszárdi borvidék központja. Az ország legkevesebb lakosú, Tatabánya és Eger után a harmadik legkisebb területű megyeszékhelye; területi kiterjedés szempontjából még a megyén belül is csak a negyedik helyen áll (Paks, Tamási és Dunaföldvár mögött). Borváros, kb. 4500 pincével.
Nevének eredete
Kézai Simon szerint I. Béla királyra utal, aki barna bőrű és kopasz volt[14] (régi magyar nyelven: szög és szár, 1903 óta írják Szegszárd helyett Szekszárdnak.) A legvalószínűbb feltevés, hogy a szög-szár-d név a szögsárga vagy a fehér színnévből keletkezett. Ez nyilvánvaló, ha tudjuk, hogy Szent László lovát Szögnek hívták s a hatvan templomi falképen László herceg lova csaknem mindig fehér.[15][16] Néhány esetben fehér pettyes (almásderes) s csak egy esetben barna. A szög szó nyelvünkben tehát fehéret vagy szőkét jelent.[17] A szár jelentése is lehet fehér.[18]
Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint Szekszárd neve félig-meddig elavult szár (kopár, kopasz, tar) szavunkból eredhet: „Innen a Szárhegy helynév Erdélyben, és I. Béla király Szegszár neve, ki szeg szinű, és kopasz fejü volt, s ebből származott volna Szegszárd helynév. »Es viteték az szegszárdi monostorban, kit még éltében rakattatott vala; de miért hogy ennen maga és (is) szár homloku vala, az ő akaratja szerént nevezteték Szegszárdnak«. (Carthausi névtelen. Toldy F. kiadása 94. l.).«”[19]
A Földrajzi nevek etimológiai szótára a fentiektől némileg eltérően a helység nevét a régi magyar szegszár (sötétsárga, barnássárga) színnévből származtatja, ami a -d kicsinyítő képzővel egy személynévvé válhatott és így lehetett előzménye a városnévnek.[20]
A környező települések közül Tolna központjával az 5112-es, Őcsénnyel és Deccsel az 5113-as, illetve az 5114-es utak kötik össze, Sióagárd pedig a 65-ös főútból kiágazó 63 123-as számú mellékúton érhető el a város felől. Határszélét érinti még délen a Szálkát kiszolgáló 5601-es út is.
Vonattal a MÁV 46-os számú Sárbogárd–Bátaszék-vasútvonalán érhető el. A vasútállomásSzekszárd-Palánk és Őcsény között található. Két óránként InterRégió márkanevű vonatokkal utazhatunk a Baja–Székesfehérvár viszonylaton, Sárbogárdon InterCity csatlakozásra van lehetőség Pécs és Budapest felé. A vonalon napi 1 pár budapesti expresszvonat is közlekedik, Desiro motorvonatból kiállítva.
A városban kizárólag autóbuszok járnak a városrészek között. Egy átszállással szinte mindenhonnan mindenhova el lehet jutni. A szolgáltatást a Volánbusz Zrt. látja el, többnyire 2007-es évjáratú alacsony padlószintű Euro4-es motorokkal szerelt Mercedes Conecto típusú szóló autóbuszokkal, a jelenleg hatályos, többször meghosszabbított közszolgáltatási szerződés értelmében addig, amíg sikeres pályáztatás útján kiválasztásra kerül a szolgáltató vagy új közszolgáltatási szerződés nem köttetik az önkormányzat és a Volánbusz Zrt. között.
Az utóbbi években a város sok pénzt fordított a közösségi közlekedés modernizálására. A buszokban található globális helymeghatározáson alapuló (GPS) utastájékoztató rendszert összehangolták a főbb megállókban 2015-ben kiépített LED-es utastájékoztató táblákkal, melyek jelzik, hogy hány perc múlva érkezik a következő busz az adott megállóba.[21] A 2015-ös és 2016-os években a város gerincvonalán több autóbuszöböl és egy autóbusz-forduló is megújult. A sokszor erősen megsüllyedt, deformálódott aszfaltburkolatot könnyebben javítható, ellenállóbb térköves borítás váltotta.[22] A helyi vonal és menetrend 2010-2022 változatlan volt, ám a változtatás a elkerülhetetlen volt 2022-re. A helyi buszközlekedést használók száma ugyanis évek óta folyamatosan csökkent, a jegyek és bérletek értékesítéséből származó bevételek évről évre elmaradtak az előző évi adatokhoz képest, miközben a szolgáltatás üzemeltetési költségei folyamatosan növekedtek (bérköltség és amortizáció). A bevétel- és utasszám-csökkenés oka részben demográfiai: egyre több a 65 év feletti utazó (akik ingyenesen vehetik igénybe a szolgáltatást), valamint kimutatható a fiatalok tanulási vagy munkahelyi okok miatti elvándorlása is (csökkenő bevétel tanuló/nyugdíjas bérletekből). A veszteséges üzemeltetés többletterhét, ami 2010-2022 között évi 100-200 millió forintra rúgott, a közszolgáltatási szerződés értelmében Szekszárd város költségvetése hivatott kompenzálni.[23]
A 2022-es vonalhálózat és menetrend módosítással a költségek csökkentése érdekében egyes járatok megszüntetésre, mások összevonásra kerültek, illetve a közeli településekre közlekedő helyközi járatok lettek a helyi közlekedésbe bevonva.
2023-ban az önkormányzat a továbbra is magas költségek csökkentése érdekében több vonalat megszüntetett, több vonalat lerövídített, illetve a járatok számát is csökkentette.
Két pályaudvarral rendelkezik a város:
A távolsági-helyközi állomás a vasútállomás mellett, a Pollack Mihály utcán található. Itt található az egyik helyijáratos pályaudvar is. Ez az állomás a több mint 320 km hosszú Dél-dunántúli Pirostúra egyik végpontja.
A másik helyijáratos állomás a TESCO-áruháznál van.
2007-ben beszerzett új alacsony padlós MB Conecto típusú autóbusz. Ilyen busszal látja el a város közlekedését a Volánbusz Zrt.
1, Autóbusz-állomás – Szent István tér – Szent László u. – Béla király tér – Kápolna tér – Hosszú-völgy
11, Autóbusz állomás – Keselyűsi út – Tolnatej Zrt. – Béke telep - Autóbusz-állomás- Szent István tér – Szent László u. – Béla király tér – Kápolna tér – Hosszú-völgy
12, Bottyán-hegy - Kőrösi Csoma Sándor u. - Mérey utca - Szent László utca - Széchenyi utca - Béri Balogh Ádám utca - Csatár - Baranya-völgy
4, Autóbusz-állomás – Liszt Ferenc tér – Mérey u. – Kőrösi Csoma Sándor u. – Bottyán-hegy
4B, Tesco áruház – Tartsay u. – Autóbusz-állomás – Liszt Ferenc tér – Szent László utca - Mérey u. – Kőrösi u. – Bottyán-hegy
14, Tesco áruház – Csatár – Béri Balogh Ádám utca – Széchenyi utca – Szent László utca – Mérey u. – Kőrösi Csoma Sándor u. – Bottyán-hegy
6, Autóbusz állomás – Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca - Csatár – Otthon u. – Szőlőhegy – Tót-völgy
16, Palánk vegyesbolt – Újvárosi templom – Zrínyi utca, ált. isk. – Autóbusz-állomás – Szent István tér - Széchenyi utca – Béri Balogh Ádám utca – Csatár – Otthon u. – Szőlőhegy – Tót-völgy
7, Tesco áruház - Csatár – Alisca u. - Munkácsy u. - Béla király tér - Posta – Autóbusz-állomás -> Tolnatej Zrt. -> Ipari Park -> Autóbusz-állomás
9, Tesco áruház – Csatár - Alisca u. – Fűtőmű - Május 1 utca - Béri Balogh Ádám utca – Szent László utca – Kadarka utca – Jobbparászta
9A, Tesco áruház – Csatár – Alisca u. – Május 1. utca – Béri Balogh Ádám utca – Szent László – Kadarka utca – Jobbparászta
19, Tesco áruház -> Csatár -> Alisca u. -> Május 1. utca -> Kórház -> Szent László -> Kadarka utca -> Újvárosi temető -> Műszergyár -> Jobbparászta (Csak munkanapokon!)
Helyközi járatok:
5420, 5421, 5422 (Tesco áruház - Tartsay utca) / Autóbusz-állomás - Liszt Ferenc tér - Tanítóképző - Újvárosi templom - Újvárosi temető - Bonyhádi útelágazás - Sió Motel - Siófoki útelágazás
5423, 5424 Autóbusz-állomás - Keselyűsi út - Tolnatej Zrt. - Járműbontó Egyes járatok: Szőlőhegy/Baka István Iskola - Béri Balogh Ádám utca - Szent István tér - Autóbusz-állomás - Járműbontó
5425,- Autóbusz-állomás – Szent István tér – Nyomda – Kórház – Alsóvárosi temető – Csatári torok – Ebes puszta – Szeszfőzde – Szőlőhegyi elágazás
5426,- Autóbusz-állomás – Szent István tér – Nyomda – Kórház – Bakta köz – Alsóvárosi temető – Csatári üzletház – Otthon utca – Szeszfőzde – Szőlőhegyi elágazás
5427,- Csatár autóbusz forduló -> Alisca utca -> Fűtőmű -> Munkácsy utca -> Béla király tér -> Babits Iskola -> Kadarka utca -> Újvárosi temető (Csak iskolai napokon!)
5428,- Szőlőhegyi elágazás -> Szeszfőzde -> Otthon utca -> Csatár -> Béri Balogh Ádám utca -> Széchenyi utca -> Rákóczi utca -> Csecsemőotthon/Palánk, vegyesbolt(Csak iskolai napokon!)
5429,- Autóbusz-állomás – Tartsay utca – Tesco áruház – Alisca utca – Május 1. utca – Béri Balogh Ádám utca – Széchenyi utca – Rákóczi utca – Műszergyár – Nagypalánk puszta
A jámbor Béla király ezután betöltve uralkodásának harmadik évét, királyi jószágán, Dömösön összezúzódott beomló trónján; teste gyógyíthatatlan betegségbe esett; az ország néminemű dolgai miatt félholtan vitték a Kanizsva patakjához; ott távozott el a világból. A Szent Megváltó monostorában temették el, melyet maga épített azon a helyen, melynek neve Szögszárd. Merthogy Béla szög színű volt és szár, azért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát.
Mátyás király korában Szekszárd a király elleni összeesküvést szövő Vitéz János birtoka volt, várát ezért lerombolták. 1485-ben Szekszárd már mezőváros volt, évente öt vásárt tartott.
1779-ben Szekszárd megyeszékhellyé vált, céhek alakultak, az apátságot megszüntették, a város címert kapott. A betelepítések hatására lakossága csaknem tízévente megkétszereződött. Az 1789-es népszámlálás adatai szerint 5600-5700 lakosával Földvár mögött a megye második legnépesebb mezővárosa volt.
A betelepülők nagy része magyar volt. A németek aránya a 18. században sem érte el a 20%-ot, de így is ők voltak a város legnépesebb nemzetisége. 1795-ben tűzvész vetette vissza a fejlődést, de az a 19. századra újraindult – ekkor épültek fel középületei:
a városháza, a megyeháza, a kórház, több templom.
Leírás a településről a 18. század végén:
„Magyar, és német elegyes Mezőváros Tolna Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, fekszik Sár vize mellett, Tolnához egy jó magyar mértföldnyire. Hajdan nevezetes gazdag Apátúrsága vala, és a’ Benediktinusoknak jeles Klastromjok itten, mellyet II. BÉLA Király 1061-dikben fundált, ’s teste is ide helyheztettetett, de az Ozmanok’ járma alatt elenyészett; virágzásakor száz lovasokkal segéllették a’ Királyt. Szerentsétlenűl elégett e’ Városnak nagy része 1795-ben, nevezetes Szentegyházával egygyütt, de azólta jelesen felépíttetett; postája, ispotállya is van. Legnevezetesebb épűlet benne a’ Vármegyeháza, mind igen kies fekvéséért, mind pedig Várhoz hasonlító épűletére nézve; határja jó termékenységű, veres borai híresek, és külső Országra is elhordatnak; lakosai kézi mesterségekkel, és gazdáskodással élnek; vagyonnyai külömbfélék.”
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 1796–1799)
A 19. század derekától jellemző a németek lassú elmagyarosodása.
A város gazdasági életét sokáig a szőlő- és bortermelés határozta meg, megelőzve az egyéb mezőgazdasági termelést és a kézműipart. A kereskedelem nem volt jelentős, a 19. század első felében még a borkereskedelem is többnyire máshol élő gazdák kezében volt.
Szekszárd lakónépessége 2011. január 1-jén 34 296 fő volt, ami Tolna vármegye össznépességének 14,9%-át tette ki. A város Tolna vármegye legsűrűbben lakott települése, abban az évben az egy km²-en lakók száma, átlagosan 356,2 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlen. A 2011-es év elején a 19 évesnél fiatalabbak népességen belüli súlya 20%, a 60 éven felülieké 24% volt. A nemek aránya kedvezőtlen, ugyanis ezer férfira 1158 nő jut. 2019-ben a férfiaknál 72,48, a nőknél 78,50 év volt a születéskor várható átlagos élettartam Tolna vármegyében.[27] A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 8%-a, mintegy 2773 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. Közülük német, cigány és román nemzetiséginek vallották magukat a legtöbben.
A 20. század második felétől Szekszárd lakossága viharos gyorsasággal növekedett, egészen 1990-ig. Népességnövekedése – a legtöbb megyeszékhelyhez hasonlóan – az 1960-as években felgyorsult a szocializmus évei alatt. A legtöbben 1990-ben éltek a városban, 36 840-en, azóta egészen napjainkig csökken a város népessége, ma már kevesebben laknak Szekszárdon, mint 1980-ban.
A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló szekszárdiak túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban, még a református és az evangélikus.
A 2001-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 36 219 fő volt, ebből a válaszadók 39 642 fő volt (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál), 34 656 fő magyarnak, míg 417 fő cigánynak vallotta magát, azonban meg kell jegyezni, hogy a magyarországi cigányok (romák) aránya a népszámlálásokban szereplőnél lényegesen magasabb. 1812 fő német, 53 fő horvát és 42 fő szerb etnikumnak vallotta magát.[29]
A 2011-es népszámlálás adatok szerint a város lakossága 34 296 fő volt, ebből a válaszadók 31 831 fő volt, 29 058 fő magyarnak vallotta magát, az adatokból az derül ki, hogy a magyarnak vallók száma jelentősen csökkent tíz év alatt, ennek egyik fő oka, hogy többen nem válaszoltak.[30] Az elmúlt tíz év alatt, a nemzetiségiek közül a cigány (698 fő) és a román (62 fő) nemzetiségűek száma megkétszereződött Szekszárdon.[28][nincs a forrásban] Németnek (1569 fő), horvátnak (40 fő) és szerbnek (38 fő) vallók száma kismértékben csökkent, az elmúlt tíz év alatt. A megyén belül, Szekszárdon él a legtöbb magát románnak, szerbnek, szlováknak és lengyelnek valló nemzetiségi.
A 2001-es népszámlálási adatok alapján, Szekszárdon a lakosság több mint fele (68,3%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[33] A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, melynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (53,9%). A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 19 399 fő, míg a görögkatolikusok 113 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (3756 fő) és evangélikusok (1156 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (14 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 12 fő. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (8%). Felekezeten kívülinek a város lakosságának 22,6%-a vallotta magát.[33]
A 2011-es népszámlálás adatai alapján, Szekszárdon a lakosság kevesebb mint a fele (47,6%) kötődik valamelyik vallási felekezethez.[26][nincs a forrásban] Az elmúlt tíz év alatt a városi lakosság vallási felekezethez tartozása jelentősen csökkent, ennek egyik oka, hogy sokan nem válaszoltak. A legnagyobb vallás a városban a kereszténység, amelynek legelterjedtebb formája a katolicizmus (36,8%). Az elmúlt tíz év alatt, a katolikus valláshoz tartozók száma negyedével esett vissza. A katolikus egyházon belül a római katolikusok száma 12 567 fő, míg a görögkatolikusok 56 fő. A városban népes protestáns közösségek is élnek, főleg reformátusok (2398 fő) és evangélikusok (818 fő). Az ortodox kereszténység inkább az országban élő egyes nemzeti kisebbségek (oroszok, románok, szerbek, bolgárok, görögök) felekezetének számít, számuk elenyésző az egész városi lakosságához képest (13 fő). Szerte a városban számos egyéb kisebb keresztény egyházi közösség működik. A zsidó vallási közösséghez tartózók száma 12 fő. Összességében elmondható, hogy az elmúlt tíz év során minden egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a városban, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni (28,9%), tíz év alatt a triplájára nőtt a számuk. Felekezeten kívülinek a város lakosságának 23,6%-a vallotta magát.[26][nincs a forrásban]
Oktatás
Alapfokú oktatás
Szekszárdi Baka István Általános Iskola
Szekszárdi Dienes Valéria Általános Iskola
Szekszárdi Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
(Régebbi 1.számú és 2.számú általános iskola egybe olvadt)
Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola
Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda
Comenius Általános Iskola – 2020 nyarán megszűnt[34]
A címeren kék mezőben négysoros vörös terméskőből épült várfal közepén hasonló anyagból emelt nyílt torony áll, a török idők után ismét keresztény templommá alakított bencés rendi templom emlékére. Közepén gerenda osztja ketté, a felső részben arany szőlőfürt lóg, az alsó részben pedig harang csüng alá. A tornyot (címertanilag) bal oldalról három arany búzakalász, jobbról a nemes borok vidékét jelképező kétfürtű szőlőtőke fogják közre. A pajzsot szőlőlevelek formáját idéző címerkorona díszíti.
Korábban itt volt az 1919-es mártírok emlékműve, de 2009-ben eltávolították
Garay tér
A történelmi városrész központja a Garay tér. 1881-ig Zöldkút térnek hívták – a névadó kút helyén ma a költő szobra áll. 1881-ben emléktáblát is elhelyeztek Garay János szülőházának falán. A házat a 20. század elején lebontottak, az emléktáblát 1905-ben a helyére épült Diczenty-ház falára helyezték át.
A Törvényszéki Palota (Béla tér 3-4.) volt a város első kétemeletes épülete (épült 1892-ben).[37] Egyik részében a Szekszárdi Törvényszék működik, a másikban ügyészségek (Tolna Megyei Főügyészség, Szekszárdi Nyomozó Ügyészség, Szekszárdi Járási Ügyészség).
Magyarország
é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 21″, k. h. 18° 42′ 14″
Német
Cigány
Román
Horvát
Szerb
