A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Simonyi Károly | |
Született |
1916. október 18. Egyházasfalu |
Elhunyt |
2001. október 9. (84 évesen) Budapest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Charles Simonyi |
Foglalkozása |
mérnök, fizikus, egyetemi oktató |
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (43-akadémiai-9) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Simonyi Károly témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – Budapest, 2001. október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár. Charles Simonyi édesapja. Munkásságát 1998-ban a Magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították.[2]
Életrajz
Tízgyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonát Simonyi–Semadam Sándort, aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait. Simonyi Károly az óbudai Árpád Reálgimnázium diákja volt.
Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje Mayer Miksa (a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeret-furdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni.
1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. 1940-től a Műegyetem Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett. Jelentősen lefogyva érkezett haza.
1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radar-kísérletben. 1948-ban a Soproni Műszaki Egyetem fizika-elektrotechnika tanszékére került, ahol 1951-ben megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót. Ezért a munkáért 1952-ben Kossuth-díjat kapott. A gyorsítót egy 700 kV feszültséget előállító Van de Graaff-generátor működtette. Ezt a gyorsítót 1952-ben Budapestre, a Központi Fizikai Kutatóintézetbe szállították, és feszültségét 1 millió voltra növelték.
A gyorsító jelenleg az ELTE Fizikai épületében található a Pázmány Péter sétányon. A mellette található tábla felirata:
1952-től alapítója és vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a KFKI atomfizikai osztályának. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később a KFKI egyik igazgatóhelyettese Kovács István igazgató és Jánossy Lajos igazgatóhelyettes mellett.
1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás.
A forradalom után megindult ellene a harc. 1957. december 31-én elbúcsúzott a KFKI-tól, a hetvenes évek elején az általa alapított BME Elméleti Villamosságtan tanszékének tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, az egyetem St. épületének 216-os szobájába került. Ez tette lehetővé egy előadássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének, A fizika kultúrtörténetének a megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott.
Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia soraiba választotta. 1998-ban elnyerte Az év ismeretterjesztő tudósa díjat. 2000-ben Akadémiai Aranyérem kitüntetést kapott.
Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Ebben a tekintetben barátjához, Németh Lászlóhoz hasonlóan gondolkodott.
Simonyi alapította a Természet Világa Természet–Tudomány diákpályázatának A kultúra egysége különdíját.
Családja
Felesége, Zsuzsa, francia–spanyol szakos tanárnő. Fiai, Tamás és Károly mérnökök. Károly középiskolás korában került külföldre, később vezető szakemberként, Charles Simonyi néven járult hozzá a Microsoft sikeréhez.
Díjai, elismerései
- Állami Díj (1985)
- a BME díszdoktora (1991)
- Tudományos Újságírók Kamarája – "Az év tudósa" kitüntetés (1996)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
- Magyar Örökség díj (1998)
- Akadémiai Aranyérem (2000)
Kapcsolódó szócikkek
- Simonyi Károly-díj
- Simonyi Károly Szakkollégium
- 2013. október 1-jén felvette a nevét a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kara Simonyi Károly Műszaki Faanyagtudományi és Művészeti Kar néven.
- 142275 Simonyi, a 142275 sz. kisbolygó viseli a nevét
Könyvei
Könyvei több nyelven megjelentek. Az Elméleti villamosságtan c. tankönyvét német nyelvterületen ma is használják. "A fizika kultúrtörténete" c. művét a magyar Nemzeti Örökség részévé nyilvánították (1998).
- Elméleti villamosságtan (1952, 1967, 1981)
- Villamosságtan (1954, 1957 – két kötetben, 1967)
- Magyar-Kínai Elektrotechnikai Szótár (1962)
- Elektronfizika (1965, 1980)
- Elméleti Villamosságtan Példatár (társszerző, 1967)
- A fizika kultúrtörténete; 1978, 1981, 1986, 1998, 2002
- Az Információtechnika Fizikai Alapjai – Elektronfizika (társszerző, 1997)
- A magyarországi fizika kultúrtörténete – XIX. század (2001)
MTMT publikációs lista
Publikációs listája az MTMT-ben
Jegyzetek
- ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ Simonyi Károly 1916–2001
Források
- Staar Gyula: De mi az igazság… Beszélgetések Simonyi Károllyal, Közlöny- és Lapkiadó, Bp, 1996 (Hat interjú 1979 és 1996 között)
- Radnai Gyula: Simonyi Károly (1916–2001)
- BME-OMIKK: Simonyi Károly (1916–2001)
- Fizikai Szemle 2001/10. 322. o.: Simonyi Károly 1916–2001
További információk
- Staar Gyula: Simonyi Károly, a legendás műegyetemi professzor
- Staar Gyula: Gyorsítók Sopronba és Csillebércre, Fizikai Szemle, 2011, 6. szám
- Kostka Pál: Simonyi Károly Gyorsítói, Fizikai Szemle, 2003, 2. szám
- Simonyi Károly Szakkollégium (BME)
- muszakiak.hu – híres magyar fizikusok
- Karoly Simonyi (English biographical sketch)
- „A professzor” – Simonyi Károly (video, 52 perc)
- Staar Gyula: Megszállottak. Öt magyar fizikus; előszó Vekerdi László; Typotex, Bp., 1991
|
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.