A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Rosetta | |
A Rosetta űrszonda a Philae leszállóegységgel, a Csurjumov–Geraszimenko üstökös közelében (művészi fantáziakép) | |
Ország | Európa |
Űrügynökség | Európai Űrügynökség |
Gyártó | Astrium |
Küldetés típusa | orbiter/lander |
Küldetés | |
Célégitest | 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstökös |
Indítás dátuma | 2004. március 2. |
Indítás helye | Guyana Űrközpont 3. indítóállás |
Hordozórakéta | Ariane–5 |
Megérkezés | 2014. május |
2867 Šteins megközelítése | 2008. szeptember 5. 20:37[1] |
21 Lutetia megközelítése | 2010. július 10. |
Küldetés vége | 2015. december (tervezett) |
Meghosszabbítás | 2016. szeptember[2] |
Az űrszonda | |
Philae leszállóegység | |
Tömege | 100 kg |
Hivatalos weboldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rosetta témájú médiaállományokat. |
A Rosetta az Európai Űrügynökség űrszondája, melynek fő célja, hogy közelről megvizsgálja a 67P/Csurjumov–Geraszimenko üstököst. 2004. március 2-án magyar idő szerint 8:17-kor (7:17 UTC) indították egy Ariane–5 G+ hordozórakétával. 2014. november 12-én este az űrszonda Philae leszállóegysége sikeresen landolt az üstökösön, a Földtől 500 millió kilométerre, és sikerült szigonyokkal rögzítenie magát a távoli égitest felszínén.[3]
Bár az elején sikeresnek ítélték a landolást, az adatfeldolgozás és a visszajelzések meghibásodásra utaltak. A napelemek nem töltődtek, és az első képek alapján egyértelművé vált, hogy az egység rossz helyen szállt le. Leszállás közben a szigonyok nem lőttek ki és nem fogták meg a leszállóegységet, így az elpattant. A műszerek három pattanást is regisztráltak, a Philae végül egy sötét vágat oldalában landolt. 52 óra elteltével az energiacellák kimerültek, és az egység alvó üzemmódba kapcsolt. 2015. július 9-én a leszállóegység újra bejelentkezett, adatokat küldött, de továbbra is rossz helyzete miatt az összeköttetés ismét megszakadt. A következő kapcsolattartásra alkalmas időpontban a Philae már ismét alvó üzemmódban volt. A leszállóegység azóta sem ébredt fel, és a programot vezető tudósok 2016. február 12-én bejelentették, hogy már semmi esély nincs a leszállóegység aktivitására. A program 2016. szeptember 30-án ért véget, amikor az üzemanyagkészlete végét fogyasztó Rosetta, irányított manőver során az üstökösbe csapódott.
Felépítése
Az űrszonda egy keringő egységből (melyet a rosette-i kőről neveztek el) és egy Philae nevű leszállóegységből áll. Utóbbi a felszínre való leszállásával az üstökös magján közvetlen felszíni mérésekre és tanulmányozására szolgál. A leszállóegységen lévő tíz műszer és a szolgálati egységek, valamint a keringő egység tizenegy tudományos műszer tervezéséhez, fejlesztéséhez, valamint megépítéséhez magyar szakértők is hozzájárultak:[4]
- MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (korábbi KFKI RMKI) és SGF Kft: a Philae leszállóegység hibatűrő fedélzeti vezérlő és adatgyűjtő számítógépének fejlesztése
- Wigner FK öt különböző mérőberendezést tartalmazó plazma-mérőrendszer fejlesztésében való részvétel, amely a Rosetta orbiter műszere
- MTA Energiatudományi Kutatóközpont (korábbi KFKI AEKI): a Philae leszállóegység két tudományos műszer tervezése és elkészítése
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: a Philae leszállóegység fedélzeti energiaellátó és -elosztó rendszer tervezése[5]
A küldetés története
A szonda eredetileg 2003. január 13-án indult volna a 46 P/Wirtanen üstököshöz, de az Ariane–5 rakétaprogram nehézségei miatt ezt elhalasztották 2004 márciusáig.
- 2004. március 2.
- Start, magyar idő szerint 8:17-kor (7:17 UT)[6]
- 2005. március 4.
- Első elrepülés a Föld mellett, a felszín felett 1954 km magasságban.[7][8] A manővert számos amatőrcsillagász is megörökítette.[9]
- 2007. február 25.
- A Mars mellett repült el.[10][11]
- 2007. november 13.
- Másodszor repült el a Föld mellett.[12][13]
- 2008. július 3.
- Aktiválták a szondát a kisbolygó-randevú előtt, megkezdik a műszerek kalibrációját.[14] Ezután pontosították a kisbolygó pályáját, hogy az űrszonda megfelelő manőverezéssel a tervezett távolságban haladhasson el mellette, felvették a pontos fénygörbét, ez alapján meghatározták az égitest közelítő alakját.[15]
- 2008. augusztus 4. – szeptember 4.
- Optikai navigáció: a szonda műszereinek segítségével pontosabban meghatározzák a kisbolygó helyzetét, majd módosítják a szonda pályáját.[16]
- 2008. szeptember 5.
- Elhaladás a 2867 Šteins kisbolygó mellett, 800 km távolságban.[17] Az automatikus adatgyűjtés közben meghibásodott az OSIRIS kamerarendszer kis látószögű kamerája (NAC), így ez nem tudta elkészíteni a tervezett, 16 méter felbontású képeket, a nagy látószögű kamera (WAC) rendben működött.[18] A bolygó alakja jól egyezett a földi megfigyelésekből számítottal, felszínén egy nagy becsapódási kráter mellett egy krátersorozat is megfigyelhető, melyet a becsapódás előtt darabjaira esett test okozhatott.[19]
- 2009. november 13.
- Harmadszor repül el a Föld mellett
- 2010. július 10.
- 21 Lutetia kisbolygó megközelítése 3170 km-re (az OSIRIS 462 képet készített róla)
- 2011. június – 2014. január
- Hibernáció - 2011 júniusában 52 felvételt készít 13 óra alatt, az ezekből összeállított képen egyetlen fénypontként feltűnik az ekkor 160 millió km-re lévő üstökös.[20]
- 2014. január – május
- Az üstökös megközelítése
- 2014. július
- Az üstökös feltérképezése
- 2014. augusztus 6.
- Az üstökös megközelítése 100 km-re.[21] További megfigyelésre van szükség, mert az üstökös alakja, ami két különálló darabból áll, a leszállást kényesebbé teszi.
- 2014. november 12.
- A Philae leszállása az üstökös felszínére.[22] A Twitteren magyarul is olvasható a leszállóegység üzenete: Landoltam! Az új címem: 67P! [23]
- 2014. november – 2015. december
- Tovább kíséri az üstököst a Nap körüli pályáján
- 2016. szeptember 30.
- A küldetés véget ért, miután a hajtóanyagából kifogyó Rosetta irányított manőver során becsapódott a Csurjumov–Geraszimenko üstökösbe.[24]
Leszállás az üstökösre
A Rosettát irányító csoport az űrszonda leszállóegységének a leszállási utasítását november 12-én adta meg, majd a Philae kb. 7 órás ereszkedés után megérkezett az üstökös felszínére.
Philae leszállóegység
-
Philae a Rosettára erősítve
-
A tervezett leszállási hely, melynek neve Agilkia
-
A Philae leszállásáról készült elképzelés (rajz)
-
A Philae támasz-végződései, csavaros megoldással
Jegyzetek
- ↑
Frey, Sándor: Jó reggelt, Rosetta!. Űrvilág.hu, 2008. július 6. (Hozzáférés: 2008. július 6.) - ↑ Origo, 2015.06.13.
- ↑ Már stabilan áll a Rosetta leszállóegysége az üstökösön, hvg.hu
- ↑ SURE on the road update - Hungary. ESA, 2006. március 10. (Hozzáférés: 2010. december 7.)
- ↑ Jéki, László: Magyarok az üstökösvadászatban. [Origo] Világűr, 2004. február 24. (Hozzáférés: 2008. június 9.)
- ↑ Ledneczki, István: Úton a Rosetta!!!. Űrvilág.hu, 2004. március 2. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: A Rosetta rövid időre „visszatér”. Űrvilág.hu, 2005. február 28. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: A Föld a Rosetta „szemével”. Űrvilág.hu, 2005. március 10. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: „Lencsevégen” a Rosetta. Űrvilág.hu, 2005. április 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: A Rosetta a Marsnál. Űrvilág.hu, 2007. február 25. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Apáthy, István: Magyar műszer a Marsnál. Űrvilág.hu, 2007. március 23. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: Másodszor is visszatér a Rosetta. Űrvilág.hu, 2007. november 23. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Frey, Sándor: Képek a Rosettától. Űrvilág.hu, 2008. március 2. (Hozzáférés: 2008. augusztus 9.)
- ↑ Rosetta awakes from hibernation for asteroid encounter (angol nyelven). http://www.esa.int/ ESA, 2008. július 3. (Hozzáférés: 2008. július 6.)
- ↑ Székely, Péter: Félúton egy üstökös felé: a Steins kisbolygó közelében a Rosetta űrszonda. Hírek.csillagászat.hu, 2008. augusztus 8. . (Hozzáférés: 2008. augusztus 8.)
- ↑ Tóth, Imre: Pénteken találkozik a Rosetta a Steins kisbolygóval. Hírek.csillagászat.hu, 2008. szeptember 2. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 2.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Randevú a Steins kisbolygóval péntek éjszaka. [Origo] Világűr, 2008. szeptember 5. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
- ↑ Kereszturi, Ákos: Rosetta: sikeres volt az űrrandevú, de csődöt mondott a kamera. [Origo] Világűr, 2008. szeptember 8. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
- ↑ Tóth, Imre: Óriási krátert fedeztek fel a Steins kisbolygó felszínén. Hírek.csillagászat.hu, 2008. szeptember 6. . (Hozzáférés: 2008. szeptember 12.)
- ↑
- ↑ Megérkezett a Rosetta. Origo, 2014. augusztus 6. (Hozzáférés: 2014. augusztus 6.)
- ↑ Rosetta to deploy lander on 12 November, ESA, 2014. szeptemben 26.
- ↑ Landoltam! Az új címem: 67P!. twitter.com, 2014. november 12. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ Index, 2016.09.30.
Források
- ↑ Origo, 2015.06.13.: Meghosszabbították a Rosetta űrszonda küldetését. Origo, 2015. június 13. (Hozzáférés: 2015. december 14.)
- ↑ Index, 2016.09.30.: Bolcsó Dániel: Becsapódással zárta történelmi útját a Rosetta. Index.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2017. május 21.)
További információk
- A misszió adatai (angol)
- Jéki László: Az üstököskutató Rosetta Hetedhéthatár
- Jéki László: Egy éve úton a Rosetta-űrszonda Origó
- Rosetta glimpses comet and enters hibernation (2011-06-09)
- November 12-én megint óriásit ugrik az emberiség
- Rosetta: bizonytalanná vált a leszállóegység landolása[halott link]
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.