A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A regény rendszerint hosszabb időszakot felölelő, szerteágazó cselekményű, számos szereplőt (fő- és mellékszereplőket) bemutató mű, az epika vezető műfaja. A mű középpontjában egy történet áll. Formája elsősorban próza, korábbról ismerünk azonban verses regényeket is. Jellemzője a nagy (több száz, esetenként több ezer oldalas) terjedelem.[1] A regények – fajtájuk, témájuk, és nem utolsósorban szerzőjük képességének függvényében – változatos arányban állítják fókuszba magát a cselekményt, a fizikai és társadalmi környezetet, az egyes szereplők érzés- és gondolatvilágát, illetve a jellemek fejlődését.
Röviden: regény – epikai műfaj, hosszú terjedelmű, sok szereplőjű. Cselekménye több szálon fut, melyeket epizódok szakíthatnak meg. Ezek a szálak a tetőpontban találkoznak.
Elnevezés
A magyar regény kifejezés a rege szóból ered. A szót Szemere Pál alkotta a magyar nyelvújítás idején, és Jósika Miklós terjesztette el, ugyanis az ő Abafijának címlapján szerepelt először a regény műfajmegjelölés. Azt megelőzően a román elnevezést használták, amely a francia roman szó átvétele volt: így nevezték azokat a nem vallásos tárgyú, terjedelmesebb, szórakoztató prózai műveket, amelyek nem latin nyelven íródtak, hanem a nép nyelvén. A francia roman szó a késő latin loqui Romanice („rómaiul beszél”) kifejezésből ered, ami a vulgáris latinból lett újlatin utódnyelvekre utalt, szembeállítva őket a klasszikus latinnal. A középkorban az ófrancia romant szó és provanszál, olasz, spanyol megfelelői (romanz, romanza, romance) az e nyelveken született költészetre értődtek, majd jelentésszűkülés révén a verses regényre (román), illetve és egyes rövidebb elbeszélő költeményekre (románc).[2]
A magyarban a "regény" terminus sokáig nem csupán az egzakt irodalomelméleti értelemben vett műfaji megjelölést fedte le. A sajtóban, a vásári ponyvák berkeiben, a bulvárirodalomban ezzel illettek minden kalandos történetet, tekintet nélkül terjedelmére, cselekményének szerteágazására, a szereplők jellemfejlődésére, a társadalmi környezet leírására stb. Így egy pároldalas rajzsorozatot (képregény), vagy a nagyvárosi ponyvairodalom közegében közreadott novellákat, esetenként történetkéket is "regényként" tálalták a magyar olvasónak – akárcsak az ezeroldalas, a szépirodalom magasabb régióiban tenyésző, a 20. századi modern értelemben vett regények.
Története
A regény az irodalommal egyidős műfaj, találunk példát az ókorban, a középkorban és az újkorban egyaránt. A regény mégis elsősorban a modern polgárság sajátja, a 18., 19., de leginkább a 20. század műfaja.
Típusai
- családregény
- történelmi regény
- fejlődésregény
- társadalmi regény
- tézisregény
- államregény
- kalandregény
- háborús regény
- pikareszk regény
- ifjúsági regény
- krimi
- szerelmesregény
- tudományos regény
- esszéregény[3]
- blogregény
- thriller
- lélektani regény, illetve mindezek kombinációja is.
- webregény, internetes felületen, általában részenként publikált regény[4]
Vannak továbbá dokumentumregények, sci-fi-, és fantasy-regények, parabolaregények és szórakoztató regények, vagyis lektűrök. A regénynek számos más típusát különböztették meg a régmúltban és vélhetően még többet fognak a jövőben.
A legnépszerűbb regények
Az alábbi lista a Magyarországon legnépszerűbb regényeket tartalmazza a Magyar Televízió 2005-ös A Nagy Könyv című országos közönségszavazása szerint.
Az első tíz népszerűség szerint:
- Gárdonyi Géza: Egri csillagok
- Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
- Szabó Magda: Abigél
- George Orwell: 1984
- Jókai Mór: Az arany ember
- Alan Alexander Milne: Micimackó
- Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
- J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
- Joanne Kathleen Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve
- Mihail Afanaszjevics Bulgakov: A Mester és Margarita
Jegyzetek
- ↑ A novellánál hosszabb, de az „átlagos” regénynél rövidebb terjedelmű prózák megjelölésére a kisregény szó használatos.
- ↑ Tótfalusi István: Magyar etimológiai nagyszótár. Budapest: Arcanum Adatbázis. . = Arcanum DVD Könyvtár, 2. ISBN 9639374121
- ↑ Esszéregény – A magyar irodalom története Arcanum.hu
- ↑ Webregény-folyam a Harry Potter-könyvek szerzőjétől, 2016. március 8. (Hozzáférés: 2017. január 31.)
Források
- A regény – Enciklopédia Fazekas
- A regény műfaja – Sulinet[halott link]
- Nagy Könyv Top 12 (2005) Archiválva 2013. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.