A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A digitális képfeldolgozásban a képpont (angolul pixel) egy pont egy rasztergrafikus (vagy pixelgrafikus) képen. Általános esetben ezek egy kétdimenziós négyzetrács mentén helyezkednek el és mint négyzetlapok vagy pontok jelennek meg. A képpont a legkisebb megcímezhető illetve szerkeszthető alkotóeleme a képnek vagy képernyőnek. Minden képpont egy minta az eredeti (a modell kedvéért végtelen felbontású) képből. Minél sűrűbb a mintavételezés, annál több képpontunk lesz, annál nagyobb lesz a kép felbontása illetve pontossága.
A képpont információtartalmát a színe adja. Színes képekben minden képernyőbeli képpontnak három tulajdonsága van, ezek a vörös (red), zöld (green) és kék (blue) intenzitás (röviden RGB), amelyekből a megfigyelhető szín additív színkeveréssel jön létre. Nyomtatásban szubtraktív színkeverést szoktak használni, melynek alapját a türkizkék (cyan), bíbor (magenta), sárga (yellow) és Key (azaz kulcsszín) színek képezik (röviden CMYK). A kulcsszín csaknem mindig fekete, hiszen így a leggyakrabban használt színként nem kell a többiből kikeverni; ez egyrészt drága, másrészt körülményes lenne. Előfordul, hogy a kulcsszín nem fekete, pl. ha a nyomtatvány alapszíne (betűszín) más.
Fekete-fehér képekben minden képpontnak egyetlen fényerősség-jellemzője van.
A szó az angol picture element (kb. képelem) kifejezésből származik, ahol a picture szó a pix rövidített alakban szerepel.
A képpont absztrakciója az eszközfüggetlen pixel vagy sűrűségfüggetlen pixel (device independent pixel vagy density-independent pixel). Ez olyan virtuális pixelegység, ami egy 160 dpi-s képernyőn egy fizikai képpontnak felel meg; többnyire mobil alkalmazások fejlesztői használják, hogy különböző méretű, illetve DPI-jű eszközökön is megjelenhessen a felhasználói felület.
Szabványos képernyőfelbontások
Néhány szabványos képernyőfelbontás:
Név | Felbontás (megapixel) |
Szélesség × Magasság |
---|---|---|
CGA | 0,064 | 320×200 |
EGA | 0,224 | 640×350 |
VGA | 0,3 | 640×480 |
SVGA | 0,5 | 800x600 |
XGA | 0,8 | 1024×768 |
SXGA | 1,3 | 1280×1024 |
UXGA | 1,9 | 1600×1200 |
WUXGA | 2,3 | 1920×1200 |
Képpontok címzése
A számítástechnikában a képek képpontjait általában a bal felső sarokba helyezett koordináta-rendszerrel szokták címezni. Az első koordináta az X tengely mentén jobbra, a második koordináta az Y tengely mentén lefelé mondja meg, hogy a képpont hányadik oszlopban illetve sorban helyezkedik el. A bal felső képpont koordinátái (0,0), a jobb alsóé pedig (szélesség−1, magasság−1).
A memóriában a képpontok sorfolytonosan szoktak elhelyezkedni. A bal felső képpont a nulladik, a tőle jobbra lévő címe 1, az alatta lévő címe egyenlő a szélességgel, a jobb alsó képpont címe pedig szélesség × magasság − 1.
Irány | Képlet |
---|---|
Koordinátából cím | cim = y × szélesség + x |
Címből koordináta | y = cím div szélesség
x = cím |
A div
az osztás hányadosa, a mod
az osztás maradéka.
Képpontok színe
A számítástechnikában a képpontok színét egész számokkal írják le az alábbi elvek szerint.
Alapelv | Színek | Reprezentáció | Memóriaigény képpontonként | Képernyő |
---|---|---|---|---|
Fekete-fehér | Fekete és fehér | 0 értékű bit: fekete, 1 értékű bit: fehér | 1 bit | Hercules monitor |
Szürke-árnyalatos | 16 vagy 256 árnyalat feketétől fehérig | 0: fekete, 15 illetve 255: fehér. | 4 bit vagy 1 bájt | Csak képeknél és szürkeárnyalatos nyomtatásnál szokták használni. |
Előre definiált | 4 vagy 16 gyártó által megadott szín | A képpont értéke a színtárbeli sorszámot határozza meg | 2 vagy 4 bit | CGA, EGA |
Paletta alapú | 16 vagy 256 konfigurálható szín | A képpont értéke a színtárbeli sorszámot határozza meg | 4 bit vagy 1 bájt | VGA, MCGA |
RGB (piros-zöld-kék) | 65 536 illetve 16 777 216 szín | 5-6-5 vagy 8-8-8 bites osztásban a képpont színét a piros, zöld és kék intenzitások közvetlenül határozzák meg. | 2 vagy 3 bájt | SVGA, illetve minden korszerű képernyő |
A VGA és MCGA paletta alapú megoldásban a paletta elemeit 6-6-6 biten lehetett meghatározni (összesen 262 144 szín).
A 8-8-8 osztásos módot truecolor-nak nevezik. Az ilyen képeknél a címzés könnyedsége miatt 4 bájtot szoktak használni képpontonként, amelyekből az egyiket figyelmen kívül hagyják. Egy szám négyszerese könnyen megkapható, ha két bittel eltoljuk balra. Képek ábrázolásánál a nem használt bájt ideális hely az alfa csatornának (alpha channel), amely a képpont átlátszatlanságát, azaz elfedő képességét határozza meg.
CGA, EGA, VGA színek
Az EGA monitorok, illetve videókártyák 64 darab gyárilag beállított színnel álltak rendelkezésre, amelyekből egyszerre 16-ot lehetett használni. Ezek a színek az RGB színelőállítási módszerhez hasonlóan voltak sorszámozva.
További információk
- kaizoboy: Episode One: Captain Low-Rez and the Pixel of Destiny (angol nyelven) (animation). Captain Low-Rez. NewGrounds, 2005. február 8. (Hozzáférés: 2023. május 28.) – Alacsony Felbontású Kapitány és a Sors Pixele – animáció
További szócikkek
- Rasztergrafika
- Megapixel
- GIF (paletta alapú képformátum)
- BMP, PNG (RGB-t és alfát is ismerő képformátumok)
- Számrendszerek az informatikában
- Bit
- Bájt
- Voxel
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.