A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Pattantyús-Ábrahám Géza | |
Pattantyús-Ábrahám Géza mellszobra | |
Született | 1885. december 11. Selmecbánya |
Elhunyt | 1956. szeptember 29. (70 évesen) Budapest |
Beceneve | „Patyi bácsi” |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Pattantyús-Ábrahám Márton |
Foglalkozása | gépészmérnök, egyetemi oktató, akadémikus |
Iskolái | |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1952) |
Sírhelye | Farkasréti temető (35-14-35)[1][2] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pattantyús-Ábrahám Géza témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pattantyús-Ábrahám Géza (Selmecbánya, 1885. december 11. – Budapest, 1956. szeptember 29.) Kossuth-díjas magyar gépészmérnök, akadémikus professzor, nemzetközileg elismert tudós és a gépészet egyik kiemelkedő személyisége. A gépek szinte áttekinthetetlen sokaságának rendszerezője, a magyar gépészeti szakirodalom gazdagítója, sokoldalúan képzett, művelt közéleti személyiség.
Élete
Az erdélyi örmény Ábrahám (korábban Tákeszián) család leszármazottja.[3] [4] 1885. december 11-én született Selmecbányán. Illaván járt elemi iskolába. Budapesten érettségizett Királyi Katholikus Egyetemi Főgimnáziumban (ma: Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium) 1903-ban, majd 1907-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a Királyi József Műegyetemen. Ezután Zipernowsky Károly professzor mellé került tanársegédnek az elektrotechnikai tanszékre. 1910-ben tanulmányutat tett Németországba, Angliába, Belgiumba és az Egyesült Államokba. Hazatérése után folyamatosan oktatott a József Műegyetemen. 1912-től a II. Gépszerkezettani Tanszék adjunktusaként tevékenykedett, majd 1930-ban kinevezték műegyetemi nyilvános rendes tanárnak a III. Gépszerkezettani Tanszékre. A tanszéket később Vízgépek Tanszékének[5] nevezték el.
A tanszéket Bánki Donát alapította 1899-ben, a tanszék neve Hidraulikai és Hidrogépek Tanszék volt. Első professzora Bánki Donát volt, akinek nevét határturbinájának elméleti kidolgozása tette ismertté. A kiváló konstruktőr feltaláló (porlasztó, motorok) Bánki 1922-ben hunyt el, és csak 1930-ban került professzori rangú oktató a Tanszék élére Pattantyús-Ábrahám Géza személyében, aki a műszaki felsőoktatásnak Magyarországon egyik legnevesebb mérnökpedagógusa.
Munkássága iránti tiszteletből róla nevezték el a Pattantyús gépész- és villamosmérnökök kézikönyve sorozatot, melynek szerkesztőbizottságát haláláig ő vezette.[6]
Számos könyvvel gazdagította a magyar műszaki irodalmat, azonkívül kiterjesztette a tanszék tudományos kutatási profilját a pneumatikus anyagszállítás és a kétfázisú áramlások irányába. Pattantyús-Ábrahám Géza mérnökgenerációk nevelője, a „Pattantyús-iskola” megteremtője. Számos tankönyvet is írt, ezek közül kiemelkedik a Gépek üzemtana, ami tizennégy kiadást ért meg.
Tudományos munkáját a gyakorlattal való szoros kapcsolat jellemezte. A dugattyús szivattyúk légüstjének méretezésére kidolgozott eljárását az egész világon Pattantyús-módszerként ismerik. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. Nagyon szerette a humort, ő volt az egyik fővédnöke az 1939-es Vicinális Dugóhúzó című vidám egyetemi kötetnek.[7]
Pattantyús-Ábrahám Gézáról, a Műegyetem legendás professzoráról keringő számos anekdota egyike:
- Az utcán posztoló rendőr arra lesz figyelmes, hogy késő este, zárás után a Műegyetem kerítésén sorra másznak át hallgatóforma fiatalemberek. A rendőr kérdésére mindegyik így védekezik:
- – A Patyi bácsinál vizsgáztam.
- Amikor úgy éjfél felé egy idős úr is igyekszik kifelé a kerítésen át, a rendőr dühösen rászól:
- – Remélem, nem azt akarja mondani, hogy maga is a Patyi bácsinál vizsgázott.
- – Nem kérem, én vagyok a Patyi bácsi.
Emlékezete
- Nevét viseli Győrben a Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum (születési nevén PÁGISZ), mely a Győri Szakképzési Centrum tagintézményeként működik.[8]
Főbb művei
- Emelőgépek (Bp., 1927)
- Áramkörök (Bp., 1942)
- A gépek üzemtana (Bp., 1944)
- Felvonók (Bp., 1945)
- Gépészeti lengéstan (Bp., 1952)
Jegyzetek
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Ábrahám család
- ↑ Gudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000.
- ↑ http://www.hds.bme.hu
- ↑ PATTANTYÚS ÁBRAHÁM GÉZA. Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. (Hozzáférés: 2016. március 11.)
- ↑ MSZH-Magyar Feltalálók.. . (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
- ↑ Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum weboldala. Győri SZC Pattantyús-Ábrahám Géza Technikum. (Hozzáférés: 2022. november 25.)
Források
További információk
- Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)
- Pattantyús Á. G. (1983): A gépek üzemtana, Műszaki Könyvkiadó, 1983, Budapest ISBN 963-10-4808-X
- Pattantyús Gépész- és villamosmérnökök kézikönyve 1.-11. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
- Pattantyús Á. G. (1959): Gyakorlati áramlástan. Egyetemi tankönyv. Tankönyvkiadó, Budapest
- Terplán Zénó: Pattantyús-Ábrahám Géza. A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984
- Patyi bácsi diákszemmel. Pattantyús-Ábrahám Géza emlékére; szerk. Pattantyús-Á. Miklós; Logod Bt., Bp., 2006 (A Magyar Mérnöki Kamara kiskönyvtára)
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.