A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Bánki Donát | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1859. június 6. Bakonybánk |
Elhunyt | 1922. augusztus 1. (63 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Születési neve | Lőwinger Donát |
Ismeretes mint | porlasztó bánki-motor bánki-turbina kifejlesztője |
Nemzetiség | magyar |
Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
Pályafutása | |
Szakmai kitüntetések | |
MTA Nagyjutalma | |
Akadémiai tagság | MTA levelező tagja (1911) |
Hatással voltak rá | Csonka János |
A Wikimédia Commons tartalmaz Bánki Donát témájú médiaállományokat. |
Bánki Donát (eredeti neve Lőwinger Donát) (Bakonybánk, 1859. június 6. – Budapest, 1922. augusztus 1.[1]) magyar gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár. Korának egyik legnagyobb gépészmérnöke, a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.
Családja
Szülei dr. Lőwinger Ignác és Salzer Berta (Betti). Édesapja körorvos volt és az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor fiatal házasként is jelentkezett a szerveződő honvédségbe, ahol főorvosként a fegyverletételig szolgált. Édesapja honvédtiszti előélete is közrejátszott abban, hogy a család zsidó származása mellett magyar hazafias nevelést adott a gyermekeknek. Donát negyedik gyermekként született és később, mikor már hatan voltak testvérek átköltöztek Lovászpatonára. 1879-ben már egyetemistaként magyarosította a nevét és szülőhelye iránti tisztelete miatt választotta a Bánki nevet.[2]
Munkássága
A budapesti Műegyetemen szerzett gépészmérnöki diplomát. Az iparban helyezkedett el szerkesztőmérnökként (MÁV gépgyár, majd Ganz-gyár). Az egyetemen 1879–80-ban a műszaki mechanika tanszéken tanársegéd volt, majd 1899-től haláláig a hidrogépek, kompresszorok és gőzturbinák szerkezettanának professzora.[2][3]
Munkássága szorosan összekapcsolódott Csonka Jánossal, akivel együtt 1890-re kifejlesztették az ún. Bánki-Csonka motort, amely a Ganz-gyár nemzetközileg is versenyképes terméke volt. A Pallas nagy lexikona szerzőinek egyike volt 1893-tól. 1893. február 11-én Csonkával együtt szabadalmaztatta a fúvókás benzinkarburátort (porlasztót), megelőzve ezzel a külföldön általánosan úttörőnek tartott Wilhelm Maybachot. 1894-ben szabadalmaztatta az első nagynyomású robbanómotort, a saját korában méltán világhírű Bánki-motort, amelynél a robbanókeveréket a hengerbe porlasztott vízzel hűtötte le, s ezzel a motor hatásfokát korábban nem remélt mértékben sikerült fokoznia.[2][3]
Mind a kompresszió-növelés, mind a vízbefecskendezés elsőként Bánki által tisztázott elvét később is alkalmazták, bár a Bánki-motor elterjedését a néhány évvel később megjelent dízelmotor megakadályozta. Az általa 1917-ben feltalált Bánki-turbina új utakat nyitott a törpe vízierőművek fejlesztésében. 1918-ban nagyszabású tervet dolgozott ki a Vaskapu vízerejének hasznosítására.[2][3]
A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1911-től. A vízturbináért Bánkit halála után négy évvel 1926-ban a Magyar Tudományos Akadémia nagyjutalmával tüntette ki. Irat- és kézirathagyatékának nagy része a BME OMIKK Levéltárában digitalizálva is megtalálható.[4] Jelentős gépszerkesztői munkássága, szabadalmi tevékenysége mellett nagy hivatástudattal látta el oktatói feladatait. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatók felkészülését előadásjegyzetekkel is segítse. Egyetemi tanári tevékenysége során a mérnökképzésben bevezette a laboratóriumi képzést.[3]
Írásai
Írásaiban főként a gázmotorok elméletével, a gőzturbinák és hidrogépek szerkesztési alapelveivel foglalkozott.
- Gyakorlati hidraulika és hidrogépek (jegyzet, I–II., Bp., 1901–02);
- Gőzturbinák. Légsűrítő gépek (kőnyomat, Bp., 1903);
- Energiaátalakulások folyadékokban (Bp., 1916, németül: Berlin: 1921);
- Neue Wasserturbine (Berlin, 1917);
- A Vaskapu-vízierőmű tervezete (I–II., Bp., 1918);
- Dugattyús szivattyúk és kompresszorok gépszerkezettana (Bp., 1932).
Emlékezete
- Az első benzinporlasztót a Műszaki Emléket Nyilvántartó és Gyűjtő Csoport őrzi.
- A Bánki-Csonka-motor első példánya ma a Budapesti Közlekedési Múzeumban látható.
- Több oktatási intézmény névadója
- Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar
- Bánki Donát Közlekedésgépészeti Szakközépiskola és Szakiskola
- Bánki Donát Szakképző Iskola Ajka[5]
- Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros[6]
- Pécsi Bánki Donát utcai Általános Iskola[7]
- NYSZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium Nyíregyháza[8]
- Bánki Donátról elnevezett kisbolygó, a 131763 Donátbánki
- Szülőfalujában, Bakonybánkon a Bánki Donát Műszaki Egyesület őrzi a feltaláló emlékét.
- Születésének 150. évfordulójára a Magyar Nemzeti Bank emlékpénzt adott ki.
A Bánki-emlékérem
Emlékére a Gépipari Tudományos Egyesület 1955-ben három fokozatú, díjazással egybekötött, évenként kiosztott műszaki kitüntetést alapított.[9]
Diák-nóta
A műegyetemi hallgatók alábbi nótája is szeretettel emlékezik tanárukról:[10]
- Hidrogépek, kompresszorok, turbinák…
- Bánkinak a Laval-csövön azt fújják:
- Expandálnék, hej de nem tudok,
- Mert az izotermám nagyon kanyarog.
Jegyzetek
- ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest II. ker. polgári halotti akv. 447/1922. folyószáma alatt.
- ↑ a b c d Horváth Sándor: Bánki Donát élete és munkássága. gbi.bgk.bmf.hu. . (Hozzáférés: 2018. május 20.)
- ↑ a b c d Bánki Donát élete. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar. . (Hozzáférés: 2018. május 20.)
- ↑ Bánki Donát iratai. . (Hozzáférés: 2009. október 25.)
- ↑ Bánki Donát Szakképző Iskola Ajka. . (Hozzáférés: 2018. november 13.)
- ↑ Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola Dunaújváros. . (Hozzáférés: 2008. február 13.)
- ↑ Pécsi Bánki Donát utcai Általános Iskola. . (Hozzáférés: 2018. május 20.)
- ↑ Nyíregyházi SZC Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégium. (Hozzáférés: 2023. január 20.)
- ↑ "Bánki Donát" emlékérme. Magyar Nemzeti Bank. . (Hozzáférés: 2018. május 20.)
- ↑ A vízturbina atyja. (Hozzáférés: 2018. május 20.)
További információk
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 105–106. o.
- Halmos László: Bánki Donát. In: Műszaki nagyjaink, 1. köt. Bp.: Gépipari Tudományos Egyesület, 1967. 43-93.
- Terplán Zénó (szerk.): Bánki Donát (1859-1922). Emlékkönyv születésének 125. évfordulójára. Bp.: Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1984. ISBN 963 8011 734
- Terplán Zénó: Bánki Donát. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 146–147. o. ISBN 963-85433-5-3
- Varga József: Bánki Donát. A múlt magyar tudósai (9). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980.
- Gáti József: Bánki Donát. A mérnök géniusz. Bp.: Óbudai Egyetem, 2012. ISBN 978-615-5018-30-5
- DONÁT BÁNKI (1859-1922) (angol nyelven). scitech.mtesz.hu. . (Hozzáférés: 2018. május 20.)
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 84. o. Online elérés
- Korényi Zoltán – Tolnai Béla (szerk.). Az áramlástan és hőtan úttörői. Életrajzi gyűjtemény. Budapest: BME Gépészmérnöki kar (1978)
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.