A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ohm törvénye egy fizikai törvényszerűség, amely egy fogyasztón (pl. elektromos vezetékszakaszon) átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését adja meg. A törvényszerűséget Georg Simon Ohm német fizikus 1826-ban ismerte fel először.
A törvény
A törvény kimondja, hogy az elektromosan vezető anyagok a bennük áramló töltések mozgásával szemben a közegellenálláshoz hasonlítható elektromos ellenállással rendelkeznek. Ohm kísérletileg megállapította, hogy az áramerősség a vezeték két rögzített pontja között mérhető feszültséggel egyenesen arányos, vagyis:
ahol az R egy állandó érték, az adott vezetékszakaszra jellemző elektromos ellenállás.
(A törvény nem csak vezetékszakaszra, hanem általában bármilyen villamos ellenállást tanúsító fogyasztóra érvényes: a fogyasztó ellenállása megegyezik a sarkai közt mérhető feszültség és a rajta átfolyó áram hányadosával.)
Az ellenállás mértékegysége az ohm:
- .
Ugyanazon fogyasztó esetében a feszültség és az áramerősség között egyenes arányosság van. Ezt az összefüggést első ízben Ohm német fizikus állapította meg, és róla Ohm törvényének nevezzük.
Fémes vezeték ellenállása
A mérésekből (és egyszerű gondolatmenetből is) következik, hogy egy adott keresztmetszetű, homogén anyagú fémes vezeték hosszúságú szakaszának ellenállása egyenesen arányos a vezeték hosszával és fordítottan arányos a keresztmetszetével:
- ,
ahol a arányossági tényező a vezeték anyagára jellemző ún. fajlagos ellenállás.
Ennek mérőszáma az egységnyi keresztmetszetű, egységnyi hosszúságú vezeték ellenállásának számértékével egyenlő. A fajlagos ellenállás SI-egysége az
- .
(Ez azonban a gyakorlatban túl nagy érték, ezért helyette ennek milliomodát, az 1 méter hosszú, 1 mm² keresztmetszetű vezeték ellenállását veszik alapul:
- .
- A fajlagos ellenállás reciproka a fajlagos vezetőképesség:[1]
Az áramsűrűség, a differenciális Ohm-törvény
Az l hosszúságú és A állandó keresztmetszetű vezetőre az Ohm-törvény:
Ez a áramsűrűség bevezetésével az áramerősség a következő alakot ölti:[1]
Azaz az Ohm-törvény így is felírható:
Az ellenállás hőmérsékletfüggése
Lásd még: A fajlagos ellenállás hőmérsékletfüggése
Az adott anyagra jellemző fajlagos ellenállás az alábbi összefüggés szerint függ a hőmérséklettől:
- ,
ahol
: a 20 °C-on mért fajlagos ellenállás,
: a 20 °C-on mért hőmérsékleti együttható,
20°C.
További információk
- Letölthető interaktív Flash szimuláció az Ohm-törvény szemléltetésére a PhET-től magyarul
- Letölthető interaktív Flash szimuláció a vezeték ellenállásának szemléltetésére a PhET-től magyarul
- Fizikakönyv.hu – Ohm törvénye. Az ellenállás
Jegyzetek
Források
- Holics László. Fizika 1-2.. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1986). ISBN 963-10-7148-0
- ↑ Budó: Budó Ágoston. Kísérleti fizika II.. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. (1997). ISBN 963 17 2288 0
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.