A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A fémek és a félfémek mellett a nemfémek képezik a kémiai elemek három nagy csoportjának egyikét, amely csoportok meghatározó tulajdonságai az ionizáció és a kémiai kötés. Ezek a tulajdonságok a nemfémek magas szintű elektronegatív jellegzetességével állnak összefüggésben, vagyis sokkal nagyobb erővel szereznek vegyértékelektront más atomokból, mint ahogy azokat átadnák.
A nemfémek közé tartoznak a halogének, a nemesgázok és a következő elemek, rendszámuk alapján sorba állítva őket (nemfémek kémiai sorozata):
A nemfémek általában a periódusos rendszer jobb felső részében helyezkednek el. Kivétel a hidrogén, amelynek helye a bal felső sarok, az alkálifémek csoport első tagja, de szinte minden körülmények között nemfémként viselkedik. Az elektromos vezető fémekkel ellentétben a nemfémek szigetelőként vagy félvezetőként viselkedhetnek. A nemfémek ionos kötést alkothatnak fémekkel, amelyben elektront nyernek, vagy más nemfémekkel kovalens kötés alakulhat ki. A nemfémek oxidjai savas vegyhatásúak.
Jelenleg tizennyolc nemfémet ismerünk, szemben a több, mint 80 fémmel, mégis a Föld jelentős részben nemfémekből épül fel, különösen a külső rétegei. Az élő szervezetek gyakorlatilag kizárólag nemfémekből állnak. A nemfémek nagy része (így a hidrogén, a nitrogén, az oxigén, a fluor, a klór, a bróm, és a jód) kétatomos, míg a többi többatomos molekulákból épül fel.
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.