A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
| Nagy Iván | |
| Született | Nagy Iván Lajos István 1893. március 1.[1] Kecskemét |
| Elhunyt | 20. század |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1935–1939) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagy Iván, Nagy Iván Lajos István (Kecskemét, 1893. március 1.[2] – 1973. április 12.) magyar ügyvéd, tiszteletbeli vármegyei tiszti főügyész, országgyűlési képviselő.
Élete
1893-ban született Kecskeméten, római katolikus családban, dr. Nagy Mihály – későbbi főispán és több cikluson át kecskeméti országgyűlési képviselő – és neje, Tóth Anna gyermekeként.[2] A középiskolát részben szülővárosában, részben Budapesten végezte, majd a fővárosban tanult tovább és ott szerzett jogi és államtudományi doktori oklevelet. Egyetemi évei alatt élénk részt vett a diákság mozgalmaiban, az első világháború kitörése előtti évben elnöke is volt az Egyetemi Körnek, amely később örökös tiszteletbeli elnökévé választotta.
A háború kitörésekor bevonult katonának és tizenegy hónapi harctéri szolgálata alatt több kitüntetést is szerzett. 1916 szeptemberében rokkantként került nyugállományba, de a háború végéig továbbra is szolgálatot teljesített és 1918 őszén mint huszárhadnagy szerelt le.
1918 decemberében pénzügyi fogalmazónak nevezték ki. A kommün kitörése után nagy szerepe volt az ellenforradalmi mozgalmakban. Az 1919 májusi, majd a júniusi ellenforradalmi akciók után elfogták és halálra ítélték, de a fogházból sikerült megszöknie. Szegedre menekült, ahol részt vett a nemzeti hadsereg megszervezésében. A román megszállás után visszatért hivatalába.
Később fogalmazói állásáról és nyugdíjigényéről is lemondott, egyúttal letette a bírói és ügyvédi vizsgát és 1923-ban ügyvédi irodát nyitott. Attól kezdve a társadalmi életben is élénk szerepet vállalt, főként szociálpolitikával foglalkozott. Elnöke volt az Országzászló Nagybizottságnak, társelnöke a Társadalmi Egyesületek Szövetségének és még több más egyesületben is vállalt különféle tisztségeket. 1927-ben Pest vármegye tiszteletbeli tiszti főügyészének nevezték ki. 1935-ben országgyűlési képviselővé is megválasztották a mezőcsáti székhelyű választókerületben, a Nemzeti Egység Pártja színeiben.
1927. augusztus 30-án Budapesten házasságot kötött Chmura Etelka Mária Lujzával (Budapest, 1896. március 15. – Budapest, 1963. február 18.),[3] akitől 1928-ban elvált,[4] majd 1935. december 5-én Budapesten újból feleségül vette.[5]
Jegyzetek
- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2024. január 17.)
- ↑ a b Kecskeméti római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 433/1893.
- ↑ Budapest VIII. kerületi állami halotti anyakönyv 517//1963.
- ↑ Budapest IV. kerületi (belváros) állami házassági anyakönyv 816/1927.
- ↑ Budapest XI. kerületi állami házassági anyakönyv 520/1935.
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.