A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A márga üledékes eredetű, agyagos-karbonátos kőzet, az átmeneti karbonátos kőzetek sorának középső tagja. Ezek különböző felosztásai más-más karbonáttartalmú kőzeteket sorolnak ebbe a kategóriába: egyes litológusok szerint karbonáttartalma 50–75%, a szimmetrikus felosztás szerint 40–60%. Tágabb értelemben márgának nevezik skálaszomszédait, az agyagmárgát és a mészmárgát is.
Az elnevezés a latin marga (talaj, föld) szóból származik.[1]
Tulajdonságai
Színe a baktériumok által termelt pirittől világosszürke, zöldes, illetve a pirit oxidációja miatt sárga vagy barna, néha élénkvörös vagy lila.
Alapvetően finomszemcsés kőzet, amiben a szemcsék ritkán nagyobbak 0.01 mm-nél. Gyakran változó keménységű padokból áll. Nedvszívó, de alig duzzad; az ember nyelvéhez nem tapad. Keménysége a karbonáttartalommal nő; az 50%-hoz közeli márga már csak késsel faragható. Mélyen eltemetett változatai, amelyekben az agyagásványok részlegesen átalakultak, már egyáltalán nem faraghatók. Szögletesen vagy kagylósan törik; a törési felület többnyire sima, esetleg kissé érdes.
Nagy agyagtartalma miatt általában vízzáró, benne oldásos üregek csak ritkán alakulnak ki.
Kémiai-ásványtani típusai
Attól függően, hogy karbonáttartalma döntően kalcitból vagy dolomitból áll-e, megkülönböztetjük a dolomitmárgákat és a mészmárgákat (mivel utóbbi lényegesen gyakoribb, a mész- előtagot többnyire nem tesszük ki: amikor közönségesen márgáról beszélünk, általában mészmárgát értünk rajta). Az agyagásványok fajtái szerinti változatait eltérő elnevezésekkel nem különböztetjük meg.
Keletkezése
Anyaga olyan helyeken rakódik le, ahol a vízmozgás csökkenése miatt leülepszenek a közeli szárazföldről behordott agyagásványok, de már a mészanyag is kiválik – nemcsak tengerekben, hanem nagyobb tavakban is. Elsődleges dolomittartalma a tengervíz sótartalmának függvényében nő, de a dolomit többsége gyakran másodlagos. A mai mély tengerekben gyakoriak a fehéres-sárgás globigerinás és kokkolitos márga-rétegek.
Felhasználása
A márga a cementgyártás természetes alapanyaga.
Jegyzetek
- ↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 96. o. ISBN 963 8334 96 7
Források
- Barlangi túravezetői ismeretek. Jegyzet I. rész. 16. p.
- Magyar nagylexikon XII. (Len–Mep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. 686. o. ISBN 963-9257-07-9
Kapcsolódó szócikkek
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.