A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. (2007 júniusából) |
A légköri nyomás vagy légnyomás valamely adott helyen uralkodó nyomás, amelyet a levegő súlya okoz. Ebben a minőségében azonos a hidrosztatikai nyomás fogalmával, amelyet többnyire csak folyadékok esetén értelmezünk. A Pascal-elv értelmében a nyomásnak irányultsága nincs[* 1]. Ezért egy kicsiny lokális környezetben bármely irányban azonos nyomást észlelhetünk.
A légnyomást először az olasz Evangelista Torricelli mérte meg. A nyomás SI-mértékegységével a gyakorlatban használatos módon kifejezve a tengerszinti standard (45°-os földrajzi szélességen, 0 °C-on mért) légnyomás 1013,25 hPa[1] (hektopaszkál).
A légtömegekben lévő légnyomás hatással van magára a légtömegre, létrehozva magas és alacsony nyomású területeket.
A légnyomás és magasság összefüggése
Ahogy a tengerszint feletti magasság növekszik, egyre kevesebb levegőmolekula van felettünk. Ebből adódóan a magassággal a légköri nyomás exponenciálisan csökken. Ez magyarázza a magassági betegség jelenségét. A légköri nyomás pontos aktuális értéke számításokkal nem meghatározható, mert egyrészt a légkör nem viselkedik ideális gázként (pl. légköri frontok kialakulása), összetétele a hely (a magasság) tekintetében változó (inhomogén), valamint a levegő gyakran tartalmaz csapadékot és egyéb szennyeződéseket.
A tengerszinthez közeli magasságokban a légnyomás körülbelül 1,2 kPa-lal változik 100 méterenként (nyomás gradiens). Általánosan a következő képlet írható fel a p légköri nyomás nagyságára egy adott h magasságban:
ahol az állandók értéke:
Tényező | Leírás | Normális érték |
---|---|---|
p0 | Tengerszinten lévő légköri nyomás | 101 325 Pa |
L | átlagos légköri hőmérséklet csökkenés (gradiens) | 0,0065 K/m |
T0 | tengerszinti átlagos hőmérséklet | 288,15 K |
g | földi nehézségi gyorsulás | 9,80665 m/s² |
M | Száraz levegő moláris tömege | 0,0289644 kg/mol |
R | Egyetemes gázállandó | 8,31447 J/(mol × K) |
továbbá az exp(x) kifejezés a 10x függvényt jelöli.
Egy, a tengerszinttől a légkör tetejéig tartó, 1 négyzetcentiméteres alapterületű standard levegőoszlop tömege körülbelül 1,037 kg. A tengerszinten egy 1 m²-es felületre a légnyomásból eredően 101 325 newton erő hat, ami megfelel egy kb. 10 tonnás test súlyának.
31 km magasságban a nyomás körülbelül 10(5−2) Pa = 1000 Pa, vagyis 1%-a a tengerszintnél tapasztaltnak.
Szabványos légköri nyomás
A légköri nyomás törvényes értéke vagy „az állandó légkör” (1 atm) egyenlő 101,325 kilopascallal (kPa). Értékét nemzetközi szabvány határozza meg (ISO 2533:1975).
Ez megadható még:
- 760 higanymilliméter (mmHg)
- 760 torr
- 1013,25 millibar (mbar)
- 1013,25 hektopascal (hPa)
Ez a „tengerszintre átszámított nyomás”, mint érték, valójában fizikai állandó, konvencionális valódi érték (Nemzetközi Metrológiai Szótár). Funkciója az, hogy a mértékegységek közötti átszámítást félreérthetetlenül mindenhol azonos értékkel végezzék. A valós légköri nyomás a helytől és időtől függő változó érték.
Átlagos tengerszinti nyomás (MSLP vagy SLP)
Az átlagos tengerszinti nyomás az a nyomás, amelyet úgy kapunk meg, hogy egyszerűen megmérjük a légnyomást a tengerszintnél, vagy egy adott magasságban található mérőállomás nyomását módosítjuk egy arra alkalmas magassági képlettel. A tengeri hajóknak és az alacsonyan fekvő időjárási állomásoknak korrigálniuk kell a barométerrel mért értékeiket, hogy megkapják az átlagos tengerszinti légnyomást.
Ezt az értéket hallhatjuk a rádióban és televízióban vagy olvashatjuk az újságban. Amikor az otthoni barométereket a helyi időjárás mérésére állítjuk be, akkor azok a tengerszintre vetített légnyomást mutatják, nem az aktuális helyi légnyomást.
A tengerszintre vetítés azt jelenti, hogy a légnyomás változásainak mértéke ugyanannyi mindenki számára. A magas, illetve alacsony légnyomás nem függ a domborzati helyzettől. Az azonos légnyomású helyeket az időjárási térképeken az ún. izobár vonalak rajzolják ki .
A légi közlekedésben használt nyomásmagasság (QNH , QFE vagy QNE) egy másik, a tengerszintre vetítő mérés, de az eljárás amivel készül, eltér az előzőektől.
- A QNH értékére beállított magasságmérő a tengerszint feletti magasságot adja meg.
- A QFE értékére beállított magasságmérő pedig a repülőtér talajszintje feletti magasságot mutatja.
- A QNE szerint leolvasott magasságmérő az egyezményes tengerszinti nyomáshoz viszonyított magasságot adja meg.
A tengerszinti légnyomás 1013,25 hPa (mbar) vagy 760 mm higanyoszlop (mmHg) nyomása. A légi közlekedés időjárás-jelentéseiben (METAR) a QNH-t teszik közzé millibarban vagy hektopascalban, kivéve az Egyesült Államokban és Kanadában, ahol higanyhüvelykben adják meg (inHg). Az időjárási kódoknál mindössze 3 számjegyre van szükség. A tizedespontok és az első egy vagy két számjegy elhagyható: 1013,2 mbar-t vagy 101,32 kPa-t 132-vel; 1000,0 mbar-t vagy 100,00 kPa-t 000-val; 998,7 mbar-t vagy 99,87 kPa-t 987-tel jelölik; stb. A legmagasabb tengerszinti légnyomást a Földön Szibériában mérhetjük, ahol a nyomás meghaladhatja az 1032,0 mbar-t. A legalacsonyabb nyomások a hurrikánok középpontjában találhatók.
Légnyomás-ingadozás
A légnyomás folytonos változása a Földön jelentős szerepet tölt be az időjárás és az éghajlat tanulmányozásában. A legnagyobb légköri nyomást, 108,57 kPa-t (1085,7 mbar vagy 81,43 cm higany) a mongóliai Toszoncengelben rögzítették 2001. december 19-én. A magyarországi rekord 1055,9 hPa (Budapest-belterület (II. ker), 1907. január 24.).
A legalacsonyabb nyomás (nem tornádóban) 1979. október 12-én a Tip hurrikán mért 86,996 kPa (869,96 mbar vagy 652,5 Hgmm). A magyarországi rekord 968,6 hPa (Nagykanizsa, 1976. december 2.).
A légnyomás napi ritmusban változik. Ez a hatás nagyon erős a trópusi zónában és közel nulla a sarkköri területeken. A trópusokon akár 5 mbar is lehet a változás mértéke.
Légnyomás mérése
Barométer vagy forrásponthőmérő - hipszométer segítségével lehetséges.
Kapcsolódó szócikkek
Megjegyzés
- ↑ A nyomás az elemi kis részecskékre ható erő és a részecske felületének hányadosa. Homogén közegben azonban a részecskék felületének irányultsága meghatározatlan.
Jegyzetek
- ↑ 'Meteorológiai állapothatározók és mérésük'. . (Hozzáférés: 2018. november 11.)
Külső hivatkozások
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.