Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az egyetemes gázállandó jele: R

Az egyesített gáztörvény szerint az ideális gáz mólnyi mennyiségére vonatkozóan a

${\displaystyle {\frac {p_{1}V_{1}}{T_{1}}}={\frac {p_{2}V_{2}}{T_{2}}}=R=}$ állandó,

ahol p a gáz nyomása, V a gáz térfogata, T pedig a kelvinben mért hőmérséklete.

Az egyetemes gázállandó felírható az Avogadro-szám és a Boltzmann-állandó szorzataként:

${\displaystyle R=N_{A}\cdot k=6,02\cdot 10^{23}\ \mathrm {mol^{-1}} \cdot 1,381\cdot 10^{-23}\ \mathrm {J\cdot K^{-1}} =8,314\ \mathrm {J\cdot mol^{-1}\cdot K^{-1}} }$

Az egyes mértékegységet nem jelöljük. Az Avogadro-szám és a Boltzmann-állandó is a molekulák darabszámára vonatkozik mint egységre: ${\displaystyle ={\frac {db}{mol}}}$ és ${\displaystyle ={\frac {J}{db\cdot K}}}$

Az egyetemes gázállandó fizikai jelentése: 1 mol ideális gáz energiájának 1 K-re eső része, amely a térfogatváltozási munkából (a fizikai munkából) származtatható. Kapcsolata a fajlagos hőkapacitással: ${\displaystyle C_{p}=C_{V}+R}$ (ahol az egyenlet jobb oldalán a moláris belső energia és a munkavégzés összege szerepel).

Kapcsolódó szócikkek

• Avogadro-törvény