A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A digitális képfeldolgozásban a képpont (angolul pixel) egy pont egy rasztergrafikus (vagy pixelgrafikus) képen. Általános esetben ezek egy kétdimenziós négyzetrács mentén helyezkednek el és mint négyzetlapok vagy pontok jelennek meg. A képpont a legkisebb megcímezhető illetve szerkeszthető alkotóeleme a képnek vagy képernyőnek. Minden képpont egy minta az eredeti (a modell kedvéért végtelen felbontású) képből. Minél sűrűbb a mintavételezés, annál több képpontunk lesz, annál nagyobb lesz a kép felbontása illetve pontossága.
A képpont információtartalmát a színe adja. Színes képekben minden képernyőbeli képpontnak három tulajdonsága van, ezek a vörös (red), zöld (green) és kék (blue) intenzitás (röviden RGB), amelyekből a megfigyelhető szín additív színkeveréssel jön létre. Nyomtatásban szubtraktív színkeverést szoktak használni, melynek alapját a türkizkék (cyan), bíbor (magenta), sárga (yellow) és Key (azaz kulcsszín) színek képezik (röviden CMYK). A kulcsszín csaknem mindig fekete, hiszen így a leggyakrabban használt színként nem kell a többiből kikeverni; ez egyrészt drága, másrészt körülményes lenne. Előfordul, hogy a kulcsszín nem fekete, pl. ha a nyomtatvány alapszíne (betűszín) más.
Fekete-fehér képekben minden képpontnak egyetlen fényerősség-jellemzője van.
A szó az angol picture element (kb. képelem) kifejezésből származik, ahol a picture szó a pix rövidített alakban szerepel.
A képpont absztrakciója az eszközfüggetlen pixel vagy sűrűségfüggetlen pixel (device independent pixel vagy density-independent pixel). Ez olyan virtuális pixelegység, ami egy 160 dpi-s képernyőn egy fizikai képpontnak felel meg; többnyire mobil alkalmazások fejlesztői használják, hogy különböző méretű, illetve DPI-jű eszközökön is megjelenhessen a felhasználói felület.
Szabványos képernyőfelbontások
Néhány szabványos képernyőfelbontás:
Név | Felbontás (megapixel) |
Szélesség × Magasság |
---|---|---|
CGA | 0,064 | 320×200 |
EGA | 0,224 | 640×350 |
VGA | 0,3 | 640×480 |
SVGA | 0,5 | 800x600 |
XGA | 0,8 | 1024×768 |
SXGA | 1,3 | 1280×1024 |
UXGA | 1,9 | 1600×1200 |
WUXGA | 2,3 | 1920×1200 |
Képpontok címzése
A számítástechnikában a képek képpontjait általában a bal felső sarokba helyezett koordináta-rendszerrel szokták címezni. Az első koordináta az X tengely mentén jobbra, a második koordináta az Y tengely mentén lefelé mondja meg, hogy a képpont hányadik oszlopban illetve sorban helyezkedik el. A bal felső képpont koordinátái (0,0), a jobb alsóé pedig (szélesség−1, magasság−1).
A memóriában a képpontok sorfolytonosan szoktak elhelyezkedni. A bal felső képpont a nulladik, a tőle jobbra lévő címe 1, az alatta lévő címe egyenlő a szélességgel, a jobb alsó képpont címe pedig szélesség × magasság − 1.
Irány | Képlet |
---|---|
Koordinátából cím | cim = y × szélesség + x |
Címből koordináta | y = cím div szélesség
x = cím |
A div
az osztás hányadosa, a mod
az osztás maradéka.
Képpontok színe
A számítástechnikában a képpontok színét egész számokkal írják le az alábbi elvek szerint.
Alapelv | Színek | Reprezentáció | Memóriaigény képpontonként | Képernyő |
---|---|---|---|---|
Fekete-fehér | Fekete és fehér | 0 értékű bit: fekete, 1 értékű bit: fehér | 1 bit | Hercules monitor |
Szürke-árnyalatos | 16 vagy 256 árnyalat feketétől fehérig | 0: fekete, 15 illetve 255: fehér. | 4 bit vagy 1 bájt | Csak képeknél és szürkeárnyalatos nyomtatásnál szokták használni. |
Előre definiált | 4 vagy 16 gyártó által megadott szín | A képpont értéke a színtárbeli sorszámot határozza meg | 2 vagy 4 bit | CGA, EGA |
Paletta alapú | 16 vagy 256 konfigurálható szín | A képpont értéke a színtárbeli sorszámot határozza meg | 4 bit vagy 1 bájt | VGA, MCGA |
RGB (piros-zöld-kék) | 65 536 illetve 16 777 216 szín | 5-6-5 vagy 8-8-8 bites osztásban a képpont színét a piros, zöld és kék intenzitások közvetlenül határozzák meg. | 2 vagy 3 bájt | SVGA, illetve minden korszerű képernyő |
A VGA és MCGA paletta alapú megoldásban a paletta elemeit 6-6-6 biten lehetett meghatározni (összesen 262 144 szín).
A 8-8-8 osztásos módot truecolor-nak nevezik. Az ilyen képeknél a címzés könnyedsége miatt 4 bájtot szoktak használni képpontonként, amelyekből az egyiket figyelmen kívül hagyják. Egy szám négyszerese könnyen megkapható, ha két bittel eltoljuk balra. Képek ábrázolásánál a nem használt bájt ideális hely az alfa csatornának (alpha channel), amely a képpont átlátszatlanságát, azaz elfedő képességét határozza meg.
CGA, EGA, VGA színek
Az EGA monitorok, illetve videókártyák 64 darab gyárilag beállított színnel álltak rendelkezésre, amelyekből egyszerre 16-ot lehetett használni. Ezek a színek az RGB színelőállítási módszerhez hasonlóan voltak sorszámozva.
További információk
- kaizoboy: Episode One: Captain Low-Rez and the Pixel of Destiny (angol nyelven) (animation). Captain Low-Rez. NewGrounds, 2005. február 8. (Hozzáférés: 2023. május 28.) – Alacsony Felbontású Kapitány és a Sors Pixele – animáció
További szócikkek
- Rasztergrafika
- Megapixel
- GIF (paletta alapú képformátum)
- BMP, PNG (RGB-t és alfát is ismerő képformátumok)
- Számrendszerek az informatikában
- Bit
- Bájt
- Voxel
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Fájl:SMILE FACE 16x16 PIXEL EXAMPLE1.svg
Digitális képfeldolgozás
Rasztergrafika
Dimenzió
Négyzet
Felbontás
Szín
Vörös
Zöld
Kék
Szubtraktív színkeverés
Bíbor (szín)
Sárga
Fényerősség
Fájl:Closeup of pixels.JPG
LCD
Fájl:Vector Video Standards2.svg
Fájl:Searchtool right.svg
Képernyőfelbontás
Color Graphics Adapter
Enhanced Graphics Adapter
VGA
Koordináta-rendszer
Memóriaegység
Egész (informatika)
Fekete
Fehér
Bit
Bájt
CGA
EGA
VGA
Számrendszerek az informatikában#Shift (bitenkénti eltolás)
Fájl:Wiki letter w.svg
Wikipédia:Csonk
EGA
Videókártya
Rasztergrafika
Megapixel
GIF
BMP
PNG
Számrendszerek az informatikában
Bit
Bájt
Voxel
Sablon:Színelméleti alapfogalmak
Sablon:Színelméleti alapfogalmak
Sablonvita:Színelméleti alapfogalmak
Szín
Vörös
Narancssárga
Sárga
Zöld
Kék
Bíbor (szín)
Fekete
Fehér
Szürke
Cián (szín)
Citromzöld
Khaki
Barna (szín)
Színtér
CMYK színtér
RGB színtér
Szín
Szubtraktív színkeverés
Kiegészítő színpárok
Munsell-skála
Színkülönbség
Színtelítettség
Sablon:Fotográfia
Sablon:Fotográfia
Sablonvita:Fotográfia
Fényképezés
Fénykép
A fotográfia története
A fényképészet meghatározó irányzatai
Fájl:Large format camera lens.jpg
Arckép
Esküvőfotózás
Glamour
Tájkép
Csendélet
Légi fotó
Kategória:Fotográfusok
Kategória:Magyar fotográfusok
Kategória:Amerikai fotográfusok
Kategória:Angol fotográfusok
Kategória:Francia fotográfusok
Kategória:Orosz fotográfusok
Kategória:Német fotográfusok
Kategória:Cseh fotográfusok
Kategória:Szlovák fotográfusok
Kategória:Finn fotográfusok
Képrögzítési eljárások
Infravörös fényképezés
Perspektíva
Mélységélesség
CCD
CMOS
Contre-jour
Memóriakártya
Fehéregyensúly
Camera obscura
Laterna magica
Fényképezőgép
Digitális fényképezőgép
Objektív (fényképészet)
Vaku
Fényképészeti stúdió
Eastman Kodak
Canon
Nikon
Leica
Agfa
Polaroid Corporation
Hasselblad
Linhof
Voigtländer
Kategória:Fényképek
A világ legdrágább fényképei
Időt képekért
Panoráma
Stock fotó
Szociofotográfia
Fotóblog
Adobe Photoshop
Adobe Photoshop Lightroom
PaintShop Pro
Kategória:Kiemelt képek
Wikipédia:Javaslatok kiemelt képekre
Fájl:Commons-logo.svg
Commons:Featured pictures/hu
Wikimédia Commons
Sablon:Nemzetközi katalógusok/doc
Integrált katalógustár
Francia Nemzeti Könyvtár
Fájl:P computing.svg
Portál:Informatika
Updating...x
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.