A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Jukava Hideki | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1907. január 23. Azabu |
Elhunyt | 1981. szeptember 8. (74 évesen) Kiotó |
Ismeretes mint |
|
Nemzetiség | japán |
Házastárs | Sumi Yukawa |
Szülei | Takuji Ogawa |
Iskolái |
|
Pályafutása | |
Szakmai kitüntetések | |
Nobel-díj | |
aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jukava Hideki témájú médiaállományokat. |
Jukava Hideki (湯川秀樹, nyugaton Hideki Yukawa) (Tokió, 1907. január 23. – Kiotó, 1981. szeptember 8.) elméleti fizikus, az első japán Nobel-díjas. A nukleonok közötti erős kölcsönhatás első elméletének megalkotója.
Korai évek
Tokióban született 1907. január 23-án. 1929-ben, a Kiotói Császári Egyetem elvégzése után négy évig ottmaradt mint előadó. A végzés után az elméleti fizika iránt érdeklődött, különös tekintettel az elemi részecskékre. 1932-ben elvette feleségül Szumikót, akitől két fia született, Harumi és Takaaki. 1933-ban az Oszakai Egyetem docense lett 26 éves korában.
Erős kölcsönhatás
1935-ben publikálta mezonelméletét, ami a protonok és neutronok közötti kölcsönhatást magyarázta, és óriási hatással volt az elemi részecskék fizikájára. 1940-ben a Kiotói Egyetem professzora lett. 1940-ben elnyerte a Japán Akadémia Császári Díját, 1943-ban a japán kormány kulturális érdemrendjét. 1949-ben a Columbia Egyetem professzora lett. 1949-ben elnyerte a fizikai Nobel-díjat, miután Cecil Powell felfedezte a Jukava által megjósolt piont 1947-ben. Jukava megjósolta a K-befogást, aminek során egy alacsony energiájú elektron befogódhat az atommagba.
Késői évek
1953-ban az Elméleti Fizika Jukava Intézete első vezetője lett. Tudományos munkásságának elismeréséül a Párizsi Egyetem tiszteletbeli doktora, a Royal Society of Edinburgh, az Indiai Tudományos Akadémia, a Nemzetközi Filozófiai és Tudományos Akadémia és a Pontificia Academia Scientiarum tiszteletbeli tagja lett.
1946-tól kezdve a Progress of Theoretical Physics egyik szerkesztője volt. Sok cikket és előadásjegyzetet publikált. 1955-ben csatlakozott tíz másik tudóshoz és értelmiségihez aláírva a Russell–Einstein-manifesztumot, ami a nukleáris leszerelésre hívott fel.
Források
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.