A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
A Hyper-threading (hivatalosan Hyper-Threading technológia, röviden HT vagy HTT) az Intel védett időosztásos szálkezelő megoldása, amelyet a számítások párhuzamosítására használnak.
Részletes leírás
A Hyper-threading a processzor bizonyos részeinek megduplázásával működik – azoknak a részeknek, amelyek a processzor állapotát tartalmazzák – ugyanakkor a fő számítási erőforrásokból egy marad. Így egy hyper-threadinggel ellátott processzor egy extra "logikai" processzort tartalmaz. Azok az operációs rendszerek, amelyek nincsenek felkészítve a hyper-threadingre, két különálló processzorként látják. Ez lehetővé teszi, hogy az operációs rendszer két szálat ütemezzen be futtatásra. A processzor átállhat a másik szál végrehajtására, ha az egyik szál végrehajtása valamilyen okból áll. Tipikus ilyen okok lehetnek a gyorsítótár-tévesztés, hibás előrejelzések vagy adatfüggőség.
Ez a technológia az operációs rendszer és a felhasználói programok számára transzparens. A felhasználásához az operációs rendszernek csak több processzort kell tudnia kezelni, mivel a logikai processzor fizikai processzornak látszik.
Lehetséges az operációs rendszer viselkedését optimalizálni hyper-threading processzorokra. Vegyünk például egy két processzorral működő rendszert, amelyben mindkettő processzor képes hyper-threading működésre, így összesen 4 processzornak látszanak az operációs rendszer felé. Amennyiben az operációs rendszer nincs hyper-threading működésre optimalizálva, egyenlőnek fogja venni mind a négy logikai processzort. Ebben az esetben, ha egy időpontban csak két szál áll futásra készen, lehetséges, hogy az operációs rendszer ugyanazon fizikai processzor két logikai processzorára ütemezi azokat. Így a második fizikai processzor kihasználatlan marad, míg az első nagyon leterhelt és rosszabb teljesítményt ad, mint megfelelő kiosztás esetén. Ez a probléma elkerülhető úgy, ha az operációs rendszer a logikai processzorokat eltérően kezeli a fizikai processzoroktól. Bizonyos értelemben ezek a változtatások a NUMA rendszerek támogatásához is szükségesek.
Története
A Delencor 1982-ben mutatott be többszálú működést a HEP-ben (Heterogeneous Element Processor – Heterogén Elemekből épülő Processzor). A HEP feldolgozósora nem tudta kezelni két különböző szál utasításait. Egyszerre csak egy szál egy utasítása állt feldolgozás alatt.
Az Intel 2002-ben építette be a hyper-threading rendszert az x86 architektúrához tartozó Xeon processzorba. Ugyanebben az évben került be a 3,06 GHz-es Northwood-alapú Pentium 4-be és mindvégig megmaradt a Pentium 4 HT, Pentium 4 Extreme Edition és Pentium Extreme Edition processzorokban. Az Intel előző processzor generációi nem tartalmaznak hyper-threadinget.
Teljesítménye
Hátrányai
Az első hyper-threading technológiát alkalmazó processzorok megjelenése idején a legtöbb operációs rendszer még nem volt felkészítve a hyper-threading technológia használatára ill. nem volt erre optimalizálva. Ilyenek voltak pl. a Windows 2000 és a 2.4 előtti Linuxok.[1]
Biztonság
2005 májusában Colin Percival bemutatta, hogy Pentium 4 processzoron egy rosszindulatú szál időzítéses támadást hajthat végre és ezáltal egy másik szál memóriahozzáférés-mintáit analizálhatja, amennyiben ugyanazt a gyorsítótárat használják. Ez például kriptográfiai információkhoz biztosíthat illetéktelen hozzáférést.[2] A lehetséges megoldás erre az, ha a processzor változtat a gyorsítótár kiürítésének stratégiáján, illetve ha az operációs rendszer nem enged ugyanazon a fizikai processzormagon különböző privilégiumú szálakat végrehajtani.[2]
Kapcsolódó szócikkek
- sorrenden kívüli végrehajtás (out-of-order execution)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a HyperThreading című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ Hyper-Threading Technology — Operating systems that include optimizations for Hyper-Threading Technology. Intel.com, 2011. szeptember 19. (Hozzáférés: 2012. február 29.)
- ↑ a b Cache Missing for Fun and Profit
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.