A | B | C | D | E | F | G | H | CH | I | J | K | L | M | N | O | P | Q | R | S | T | U | V | W | X | Y | Z | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9
Egy utasítás | Több utasítás | |
---|---|---|
Egy adatfolyam | SISD | MISD |
Több adatfolyam | SIMD | MIMD |
A Flynn-féle osztályozás számítógép-architektúrák párhuzamosság szerinti osztályozási módja, amit Michael J. Flynn publikált 1966-ban.[1][2]
Osztályozás
Flynn osztályozási modellje az egyidejű utasítás- (vagy vezérlési), illetve adatfolyamok alapján különbözteti meg az architektúrákat:
- Single Instruction, Single Data stream (SISD, „egy utasítás-, egy adatfolyam”)
- A klasszikus, szekvenciális számítógép, ami sem adat-, sem utasításszinten nem használ ki párhuzamosságot. Egyetlen vezérlőegység (CU) kéri le az egyetlen utasításfolyamot (IS) a memóriából. A CU azután létrehozza a megfelelő vezérlőjeleket hogy az egyetlen feldolgozó egység (PE) egyetlen adatfolyamon (DS) dolgozhasson. Tehát a végrehajtó egyszerre egy utasítást végez egy adaton. A SISD eszközök közé tartoznak a hagyományos egyprocesszoros rendszerű gépek, mint a korai PC-k vagy a régi mainframe-ek.
- Single Instruction, Multiple Data streams (SIMD, „egy utasítás-, több adatfolyam”)
- A számítógép egyetlen utasításfolyamot hajt végre több adatfolyamon egyszerre, a bennük rejlő természetes párhuzamosságot kihasználva. Az ilyen elvű egységeket vektorfeldolgozónak is nevezik. Példa: tömbprocesszor, vektorprocesszor, GPU.
- Multiple Instruction, Single Data stream (MISD, „több utasítás-, egy adatfolyam”)
- Több utasítás dolgozik ugyanazon az adatfolyamon egyszerre. Szokatlan architektúra, például hibatűrés céljaira értelmezhető. Több rendszer végzi el ugyanazokat a műveletsorokat, és ugyanarra az eredményre kell jutniuk. Például a Space Shuttle repülésirányító számítógépében használták.
- Multiple Instruction, Multiple Data streams (MIMD, „több utasítás-, több adatfolyam”)
- Több autonóm processzor egy időben végez különböző műveleteket különböző adatokon. MIMD-architektúrának tekinthetők az elosztott rendszerek, akár közös, akár felosztott memóriaterületet használnak. Egy többmagos, szuperskalár processzor is MIMD-processzor.
A Flynn-féle osztályozás gyengesége, hogy nem mutatja meg sem a párhuzamosság forrását (adat), sem pedig szintjét (szál/utasítás).
Osztályozásokat összehasonlító ábra
A fent említett négy architektúra képi ábrája, ahol minden „PU” egy végrehajtó egységnek felel meg:
További felosztások
2006-ban a 10 legnagyobb szuperszámítógép, és a TOP500 szuperszámítógép többsége egyaránt MIMD-architektúrára épült.
Egyesek a MIMD kategóriát kettéosztják,[3][4][5][6][7] mások még további felosztást tartanak szükségesnek.[8]
SPMD
Single Program, Multiple Data (SPMD, „egy program, több adat”): több autonóm processzor szimultán hajtja végre ugyanazt a programot (de különböző pontokon, nem lockstep üzemmódban, ahogy a SIMD esetben) különböző adatokon. Másik elnevezése az „Egy processz, több adat”[7] – ez az SPMD-re vonatkozó terminológia téves és kerülendő, hiszen az SPMD párhuzamos végrehajtási modell és több, kooperáló processz programvégrehajtását feltételezi. Az SPMD a leggyakoribb párhuzamos programozási stílus.[9] Az SPMD modellt és kifejezést Frederica Darema alkalmazta elsőként.[10] Gregory F. Pfister az RP3 projekt egyik vezetője volt, Darema pedig a csapat tagja.
MPMD
Multiple Program, Multiple Data (MPMD, „több program, több adat”): több autonóm processzor szimultán hajt végre legalább két, egymástól független programot. Az ilyen rendszerek tipikusan az egyik csomópontot kijelölik a „host” (az explicit host/node programozási modell), „gazda” vagy „menedzser” (a menedzser/dolgozó vagy „Manager/Worker” stratégia) szerepkörre; ez a csomópont olyan programot futtat, ami kiosztja az adatokat az összes többi, egy másik programot futtató csomópont számára. Ezek a csomópontok közvetlenül a menedzsernek küldik vissza az eredményeket. Az MPMD-re példa a Sony PlayStation 3 játékkonzolja a Cell mikroprocesszoron alapuló SPU/PPU processzorarchitektúrájával.
Jegyzetek
- ↑ Flynn, M. (1972). „Some Computer Organizations and Their Effectiveness”. IEEE Trans. Comput. C-21, 948. o.
- ↑ Duncan, Ralph (1990). „A Survey of Parallel Computer Architectures”. IEEE Computer, 5–16. o.
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. május 1.)
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. május 1.)
- ↑ http://web0.tc.cornell.edu/Services/Education/Topics/Parallel/Design/SPMD.aspx
- ↑ Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2013. május 1.)
- ↑ a b http://www.cisl.ucar.edu/docs/ibm/ref/parallel.html
- ↑ http://www.tc.cornell.edu/Services/Education/Topics/Parallel/Distributed/+9.2+Strategies.htm
- ↑ http://www.nist.gov/dads/HTML/singleprogrm.html
- ↑ Darema, Frederica (1988). „A single-program-multiple-data computational model for epex fortran”. Parallel Computing 7, 11–24. o.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Flynn's taxonomy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.
Analóg multiméterek túlterhelés elleni védelme
Egyenáram
Egyenáram mérése
Egyenirányítós lengőtekercses műszer
Elektromágnes (fizika)
Elektromos feszültség
Elektromos térerősség
Fáziseltolódás
Fázismutató
Fajlagos ellenállás
Feszültséggenerátor
Feszültségváltó
Forgó mágneses tér
Háromfázisú hálózat
Hőelektromosság
Hatásos ellenállás
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben más módon is felhasználható. Részletekért lásd a felhasználási feltételeket.